A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetes és mesterséges életközösségek

Természetes és mesterséges életközösségek

A természetben történő emberi zavarás és átalakítás eredményét ismerteti ez a film.

02:39

Biológia

Címkék

életközösség, esőerdő, tundra, dzsungel, település, táplálkozási szint, tápláléklánc, táplálkozási hálózat, önszabályozás, egyedszám, anyagforgalom, energiaforgalom, faji összetétel, kártevő, gyomnövény, ipar, mezőgazdaság, megtermékenyítés, hulladék, dinamikus egyensúly, szántóföld, ökoszisztéma, lakosság, ökológia, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Narráció

Természetes és mesterséges életközösségek
Földünk ökoszisztémájában természetes és mesterséges életközösségek is előfordulnak.
A zavartalan kapcsolat csak a természetes életközösségekben valósul meg.
Ilyen életközösségnek számít az esőerdő, a tundra, egy lombhullató erdő vagy tó.
Bennük az emberi tevékenység jelentéktelen.
Ezeknek a stabilitását a fajok közötti sokoldalú kölcsönhatások biztosítják.
így bizonyos határok között képesek ellensúlyozni a változásokat
– vagyis önszabályozó rendszerként működnek.
A táplálkozási kapcsolatban álló élőlények korlátozzák egymás egyedszámát,
így dinamikus egyensúly alakul ki az egyes táplálkozási szintek között.
A természetes életközösségek napjainkban egyre jobban visszaszorulnak,
az ember átalakítja a körülötte lévő világot.
Egyre nagyobb területeket hódítanak meg a települések, ipari és mezőgazdasági területek.
Ezek az ember által szabályozott mesterséges életközösségek.
A szántóföldek abban különböznek a természetes életközösségektõl,
hogy faji összetételüket az ember tudatosan választja meg.
Korlátozza a vetélytársak életterét,
kiírtja a kártevőket, a gyomokat.
Azáltal, hogy learatja és eltávolítja a szántóföldi növényeket,
megszakad az anyagok természetes körforgása.
Emiatt a talaj hiányzó tápanyagait trágyázással kell pótolni.
A mesterséges életközösségek anyag- és energiahasznosítása jóval alacsonyabb
a természeteshez képest, és nagy mennyiségű hulladék keletkezik.
A legszélsőségesebb, szinte
növényzet nélküli formái a nagyvárosok betonrengetege.
Bár a föld felszínének alig 1%-át foglalják el,
mégis kiemelkedő a jelentőségük, hiszen a szennyező anyagok
döntő többsége innen kerül a környezetbe.

Belső feliratok (labels)

természetes életközösségek, mesterséges életközösségek, esőerdő, tundra, lombhullató erdő, önszabályozó rendszer, megszakad az anyagok természetes körforgása, betonrengeteg: a Föld felszínének 1%-a

Kapcsolódó extrák

Életközösségek

A természetes és mesterséges életközösségek jellemzőit bemutató kisfilm.

Táplálkozási szintek

Az élőlényeket a táplálkozási láncban betöltött szerepük alapján különböző táplálkozási szintekbe soroljuk. Filmünkben ezeket mutatjuk be.

Kosárba helyezve!