A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az állatok vándorlása

Az állatok vándorlása

A túlélés érdekében egyes állatok szezon jelleggel nagy távolságokat is képesek megtenni.

04:33

Biológia

Címkék

vándorlás, állat, sáska, lepke, óceáni teknős, levesteknős, kérgesteknős, sarki csér, gólya, csér, darvak, szalakóta, fecskék, rőtvad, gnú, zebra, klímaváltozás, vándormadár, költözőmadár, költőhely, Serengeti, távolság, csorda, biológia

Kapcsolódó extrák

Narráció

Az állatok vándorlása
Az állatok nagy távolságokra általában idényjelleggel vándorolnak.
A vándorlás minden nagyobb állatcsoportra,
gerinctelenekre és gerincesekre egyaránt jellemző.
A vándorlás kiváltó oka lehet a helyi klíma megváltozása,
a táplálékszerzés
vagy épp a párzási időszak eljövetele.
A valódi állatvándorlás évenként vagy szezonálisan ismétlődik,
szemben a lokális helyváltoztatással.
A vándorlás különféle fajok esetében más és más módon történik.
A rovarfajok nagy részének élete helyhez kötötten, jól körülhatárolható területen zajlik.
Vándorló fajokat csupán a jól repülők, a lepkék és a sáskák között találunk.
Vonulók, de nem nevezhetők igazi vándoroknak azok a fajok, amelyek életciklusuk során a táplálkozó- és pihenőhelyeik
közötti távolságot ismétlődő, rendszeres helyváltoztatással győzik le.
A vörös csipkésbagoly-lepkék
vagy a barlangi araszolólepkék ősszel
csoportosan húzódnak barlangokba,
pincékbe, illetve olyan helyekre,
amelyek mikroklímájának kiegyenlítettsége egy részük számára lehetővé teszi az életben maradást a következő tavaszig.
Ez a típusú vonulás nem ölel fel nagy távolságokat.
A kétéltűek és a hüllők többsége általában nem tartozik az aktívan nagy távolságokat megtevő állatfajok közé,
ám azok az óceánokban élô teknősfajok,
amelyeknek lételeme a vándorlás, kivételt képeznek.
Az ivarérett közönséges levesteknős és a legnagyobb testű kérgesteknős
minden évben megtesz néhány ezer kilométert
táplálkozóterületei és hagyományos tojásrakó helye között.
A szárazföldi kétéltûek és a hüllők azonban sokkal „röghöz kötöttebbek”,
a telelô- és szaporodóhelyekre irányuló mozgásuk,
vándorlásuk általában nem haladja meg a néhány kilométert.
A madárvonulás távolsági világbajnoka az északi sarkvidéken költő és a tengerpartok mentén vonuló sarki csér,
amely az északi és déli sarkvidék között
évente akár 40 000 kilométert is megtehet.
Az évi 8–16 ezer kilométer közötti távolságot végigrepülő
gólyák, vadludak és egyes réce fajok
ugyanúgy hosszú távú vonulónak tekinthetôek,
mint a kék vércse,
a csérek,
a darvak,
vagy éppen a szalakóta,
a gyurgyalag,
és az énekesmadarak jó néhány faja, a fecskéket is beleértve.
A rénszarvas észak-amerikai alfajait
összefoglaló nevükön a karibuk
és az eurázsiai alfajaik, a tarándszarvasok csapatokban,
csordákban járnak és így vonulnak nyaranta
táplálék után a tundra északabbra fekvő területeire.
Afrikában a Kalaháritól a Nílusig
a fűevők több tízezer,
olykor százezer egyedet számláló csordákban követik a friss legelőket.
A nagy állatvándorlás a kelet-afrikai Serengeti-fennsíkon
másfélmillió gnú és kétszázezer zebra részvételével zajlik.
Az állatok februárban, az első esők megérkeztével a fennsík déli, rövid füvű síkságain hozzák világra kicsinyeiket,
majd az esős évszak végén,
júniusban északra,
a magas füves legelőkre vándorolnak,
és csak novemberben, a rövid esős évszakban térnek vissza.

Belső feliratok (labels)

A sivatagi sáska vándorlása, Téli/tavaszi szaporodóhely, Nyári szaporodóhely, A kérges teknős vándorlása, U.S.A., Pápua Új-Guinea, Indonézia, Táplálkozó terület, Tojásrakó terület, A sarki csér vándorlása, Költési hely, Áttelelési hely, 40 000 Km, A fehér gólya vándorlása, Költési hely, Áttelelési hely, A gnúk vándorlása, KENYA, TANZÁNIA, Viktória-tó, Masai Mara, Serengeti, Ngorongoro, Június, November, Február

Kapcsolódó extrák

Káposztalepke

A káposztalepke gyakori lepkefaj, melynek példáján megismerhetjük a lepkék anatómiai...

Barna medve

Lássuk, milyen állat a medve, amelyről a legnépszerűbb gyermekjátékot mintázták.

Hogyan repülnek a madarak? III.

A madarak vándorlásáról és szaporodásáról szól a tananyag.

Vöröshasú maki

A mintegy 30 millió éve Madagaszkáron kifejlődött makik egyedi fejlődési utat jártak be...

Keresztes vipera

Hazánkban is előforduló mérges kígyó, harapása emberre nagyon ritkán veszélyes.

Erdei vöröshangya

A hangyabolyban királynőt, hímet és dolgozót találunk.

Zöldszárnyú ara

Élénk színű, harsány papagájfaj, mely képes akár 110 decibel hangerővel is rikácsolni. Ilyen...

Macskafélék

A macskafélék őse az emlősök között mintegy 25 millió éve jelent meg. Ragadozó állatok, melyek...

Kosárba helyezve!