A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A szecesszió építészete

A szecesszió építészete

A szecesszió leszámolt a korábbi eklektikus törekvésekkel és utat tört a 20. század modern építészetének.

06:22

Vizuális művészetek

Narráció

A szecesszió építészete
Az európai építészet
a technikai újítások ellenére
a 19. század végére tartalmilag kiüresedett.
Ugyanis a historizmus uralta időszakban
csupán a régebbi korok elemeit variálták
- gyakran kissé öncélúan.
Azonban az akkoriban kibontakozó új művészeti irányzat,
a szecesszió
leszámolt a korábbi eklektikus törekvésekkel
és utat tört
a 20. század modern építészetének.
Megpillantva e gyönyörűen felújított
szecessziós palota lépcsőházát,
nem is lehet kétséges,
hogy mennyire különbözik az általunk megszokottól.
Nátyi Róbert művészettörténész szerint
a szecesszió rendkívül fontos változásokat hozott
az építészetben.
Radikálisan új felfogást jelentett.
Valahol ott a 19. század utolsó
másfél-egy évtizedében kezdődött
és aztán egész Európában elterjedt ez a stílus.
A századforduló jellegzetes irányzata azonban
stílusként nehezen értelmezhető,
inkább egyfajta mozgalom volt
az akadémikus művészet ellen,
ami minden országban
másként nyilvánult meg.
Az Art Nouveau, Sezession,
Jugendstil,
modern style,
liberty style kifejezések
mind-mind ugyanazt
az irányzatot jelölik.
Maga a szecesszió szó és az elnevezés Bécshez kötődik.
Európában valóban nagyon sokféle elnevezése van,
szinte ahány ország,
ahány nagyváros, annyiféle a változata.
Nagyjából ugyanazokat a stílustörekvéseket,
nagyjából ugyanazokat a szellemi törekvéseket jelenti,
de azért ezek a nyelvi árnyalatok
és nyelvi különbségek kifejezik azt is,
hogy a szecessziónak
különböző irányzatai alakultak ki.
Az építészetben
a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió.
Az épületek tervezése során
a funkcióból indultak ki
és annak megfelelően alakították a formát.
Az építészetben a szecesszió legfőbb érdeme,
hogy megszabadította a tervezést a történeti formák
és az eklektika idején
akadémikussá merevült szabályok kötöttségeitől.
Képessé tette arra,
hogy a rendeltetésből, a tényleges használatból kiindulva
jobban megfeleljen a korszerű követelményeknek.
Abban a korban, amikor létrejön ez az újfajta stílus,
ez a városiasodás korszaka.
Az európai nagyvárosok még inkább modernizálódnak,
a lakosság nagy része a falvakból a nagyvárosokba áramlik
új épületek,
új épülettípusok,
és új funkciók jelennek meg:
pályaudvarok,
posta takarékpénztárak,
banképületek,
minisztériumi épületek,
múzeumépületek,
vásárcsarnokok.
Nem beszélve arról,
hogy a nagyvárosok
egyre nagyobb népességének
új bérházak is kellenek, új lakóépületek kellenek.
A funkció mellett
az építészek azonban nagy hangsúlyt helyeztek
az épületek díszítésére is.
A szecesszió lényege főleg
a vonalasan kígyózó ornamentika
túlburjánzása az ábrázolás rovására,
a hallatlan mérvű stilizálás, a homogén,
dekoratív színfelületek szinte kizárólagos alkalmazása.
Kerülte a szögben törő, egyenes vonalakat.
A geometriai forma szabályossága helyett legtöbbször
a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formákat kedvelte
Az építészet addigi történelme során
soha nem volt annyira sokszínű, mint a szecesszió idején.
Ennek a szecessziónak az egyik fontos kulcsszava és kérdőszava volt
az ún. Gesamtkunstwerk,
tehát az összművészetiség.
Ennek következtében az építész nagyon sokféle feladatot ellát,
nemcsak az épületet tervezi meg,
hanem nagyon sok olyan szecessziós építész van,
aki az épület belső berendezésével is foglalkozik
és a lehető legapróbb tárgyakat sem átallták
vagy szégyellték megtervezni.
Ebből egy nagyon erőteljes,
ugyanazt a szellemiséget sugárzó összkép alakulhat ki.
A szecesszió vágya végső soron
a homogén szellemiség megteremtése volt.
Ha nem is teljes mértékben, de megvalósította a célját.
Mégpedig elsősorban azokban az irányokban,
amelyekben egyértelműen az ornamentika dominált.
Ám kezdettől fogva
olyan eltérő tervek érvényesültek,
amelyek megkérdőjelezték a stílus homogenitását.
Az ornamentális, festői tendenciák mellett
immár megjelent
a funkcionalista építészet előképeként értelmezhető,
letisztultabb, stilizált irányzat is.
Ezek a tendenciák végül szükségképp
a szecesszió felbomlásához vezettek,
ám idővel
sokkal komolyabb problémák is
hátráltatták a kor építészeit.
Nyilvánvalóan az építészeti tevékenységnek
mindenütt Európában
maga az első világháború véget vet, vagy legalábbis
nagyon erőteljesen lelassítja ezeket a beruházásokat.
Négy év,
majdnem öt év világháború után viszont
az új Európa a romokon
már egészen másfajta építészetről,
egészen másfajta művészetről ábrándozik.
A szecesszió rövid korszakára
a modern 20. századi művészet
sikertelen divatként, vagy nevetséges kísérletként tekintett.
Azonban napjainkra
a szecessziós épületek felbecsülhetetlen értékké váltak,
egyfajta kuriózumként tekintünk rájuk.

Belső feliratok (labels)

A historizmus a régebbi korok elemeit variálta, A szecesszió leszámolt az eklektikus törekvésekkel, Nátyi Róbert, művészettörténész, Stílusként nehezen értelmezhető, A tartalom és a forma közeledése, A díszítés hangsúlyos szerepet kapott, A szabadon áramló formákat kedvelte, A homogén szellemiség megteremtése, Funkcionalista irányzatok megjelenése
Kosárba helyezve!