A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Velence a középkorban

Velence a középkorban

A középkori Velence a távolsági tengeri kereskedelemnek köszönhette gazdagságát.

Történelem

Címkék

Velence, középkori, Itália, kereskedő, kereskedelem, lagúna, kikötő, Adria királynője, víz városa, Velencei Köztársaság, városállam, dózse, középkor, gazdagság, történelem, központ

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik kifejezést használják Velencével kapcsolatban?
  • Melyik NEM Velencében található?
  • Melyik mai ország területéhez tartozik Velence?
  • Melyikkel NEM „találkozhatsz”\na középkori Velencében?
  • Melyik város volt a középkorban Velence egyik legnagyobb ellenlábasa?
  • Minek köszönhette a középkori Velence virágzását?
  • Melyik kifejezés illik leginkább\na középkori Velencére?
  • Mi volt a középkori Velence „államformája”?
  • Melyik eseménysorozat hozta meg\na középkori Velence városának igaz virágzását?
  • Melyik volt a középkori Velence fő „közlekedési eszköze”?
  • Melyik esemény NEM játszott fontos szerepet Velence hanyatlásában?
  • Melyik méltóság volt a középkori Velence legfontosabb állami tisztségviselője?
  • Meddig tartott a középkori Velencét irányító dózsék hivatali ideje?
  • Melyik középkori állami intézmény segítette Velencében a dózsékat?
  • Melyik szent Velence patrónusa?
  • Miből készültek azok a cölöpök, melyekre a középkori Velence épült?
  • Miért vörösfenyőből készültek\na középkori Velence építményeit tartó cölöpök?
  • Ki NEM Velence szülötte?
  • Hány tagból állt a kormányzási feladatokat ellátó Signoria?
  • Melyik tenger partján fekszik Velence?
  • Melyik volt a legtávolabb a középkori Velencétől?
  • Melyik időszak jelentett ugrásszerű fejlődést a középkori városok életében?
  • Igaz-e az állítás?\nVelence kedvező földrajzi fekvése könnyűvé tette a megtelepedést\na környéken.
  • Igaz-e az állítás?\nVelence földrajzi környezete jól védhetővé tette a várost.
  • Milyen helyisége NEM volt egy átlagos középkori velencei kereskedőháznak?
  • Milyen jellegű kiváltságai NEM voltak egy átlagos középkori városnak?
  • Miből éltek elsősorban a középkori városlakók?
  • Hogyan nevezzük az azonos mesterséget űző kézművesek érdekvédelmi testületét?
  • Kivel NEM találkoznál (valószínűleg) egy középkori velencei séta során?
  • Elsősorban milyen stílusban épültek a középkor utolsó évszázadaiban (14–15. sz.) a velencei épületek?

Jelenetek

Kereskedő háza

Lagúnák

Épületbelső

  • lakószoba
  • fogadóterem
  • főbejárat
  • előcsarnok
  • raktár
  • oldalbejárat

Alapozás

  • iszapréteg
  • agyagréteg
  • facölöpök
  • mészkő alap

Animáció

  • lakószoba
  • fogadóterem
  • raktár
  • agyagréteg
  • facölöpök
  • mészkő alap

Narráció

Az olasz város a Velencei-lagúnában fekszik, az Adriai-tenger északi részén. Jellegzetességét az adja, hogy a település nagy része a tengerre épült. Így méltán nevezik az „Adria királynőjének”, illetve a „víz városának” is.
A város különleges fekvése ma is komoly problémát jelent a történelmi emlékei miatt minden évben turisták százezreit magához vonzó Velencének.
A legnagyobb gondot a gyakori magas vízállás, illetve az iszaposodás okozza.
A több szigetet is rejtő, mocsaras lagúna benépesülése a középkor elején történt, a népvándorlás egyik következményeként. A folyamatosan növekvő település jelentősége a virágzó középkorban, a keresztes hadjáratok idején ugrásszerűen megnőtt.
A kereskedelmet uraló Velence virágzó, gazdag városköztársasággá vált. Ám a Velencének védelmet biztosító mocsaras környezet nagymértékben megnehezítette az építkezést, különleges eljárásra kényszerítve a lakókat, akiknek viszonylag szilárd alapot kellett kialakítaniuk az építkezéshez.

Először a víznek ellenálló, nem rothadó vörösfenyő-oszlopokat helyeztek az agyagrétegbe, 5-8 méter mélyre lefúrva azokat.
Az oszlopok tetején isztriai mészkőből sík felületet alakítottak ki. Erre emelték végül a középületeket, a templomokat, a céheknek otthont adó épületeket és a polgárházakat is.

A „lagúnák városát” irányító kereskedők fényűző, többemeletes palotákat építtettek maguknak.
A földszinten a raktárakat és a kiszolgáló helyiségeket alakították ki. Az emeleteken voltak a háló- és lakószobák, illetve a fontos funkcióval bíró fogadóterem is.

Velencét behálózzák a lagúnák, melyek felett hidak ívelnek át.
A város jelképeivé mégsem ezek, hanem a speciális vízi járművek, a gondolák váltak.
Juhász Gyula is megénekelte őket Nászdal című versében: „Ma Velencébe szállok gondolámon, Melynek bordája gyász, vitorlája álom. Ma Velencébe szállok gondolámon.”

Kapcsolódó extrák

A középkori keresztény egyház hierarchiája (11. század)

A jelenet a középkori nyugati keresztény egyház hierarchikus szerkezetét mutatja be.

Galileo Galilei műhelye

Galileo Galilei nagyszerű ismeretekkel gazdagította a fizika és a csillagászat tudományát.

Középkori kovácsműhely

A történelem első mesterségei közé tartozó kovácsok munkája a középkor során még fontosabbá vált.

Középkori lakóhíd (London Bridge, 16. század)

A Tudor-érában körülbelül 200 épület volt a Temze felett átívelő lakóhídon.

Leonardo da Vinci műhelyében (Firenze, 16. század)

A zseniális reneszánsz polihisztor firenzei műhelyében megcsodálhatjuk legfontosabb művészi és mérnöki alkotásait.

Magyar lakás az 1950-es évekből

Az 1 szoba-konyhás lakások voltak jellemzőek az 1950-es évek magyar városaira.

Pozsonyi utcarészlet

A 18. században Pozsony volt az ország politikai központja.

Raguza (16. század)

A ma Dubrovnik néven ismert, csodálatos fekvésű és építészetű horvát város a 16. században élte a virágkorát.

Reök-palota (Szeged)

Szeged egyik legszebb szecessziós épületét Magyar Ede tervezte.

Török fürdő (16. század)

A török uralom időszakának egyik pozitív következménye a fürdők építése és a fürdőkultúra meghonosodása volt.

Ferde torony (Pisa, 14. század)

A pisai katedrális középkori harangtornya a világ leghíresebb ferde tornya.

Középkori városrészlet

A középkori városok kőből vagy téglából készült többszintes lakóépületei sajátos utcaképet alakítottak ki.

Hídtípusok

A szerkezetük alapján megkülönböztetünk gerenda-, ív-, függő-, konzolos, és kábelhidakat.

Lánchíd (Budapest)

A „legnagyobb magyar” nevéhez köthető alkotás a legrégebbi ismert állandó híd Pest és Buda között.

Lepantói csata (1571)

Ebben a híres tengeri csatában a Szent Liga flottája katasztrofális vereséget mért az oszmán flottára.

Teatro Olimpico (Vicenza, 16. század)

Az egyik legelső, az antik színházépítési szabályokat követő újkori fedett színházat 1585-ben avatták fel.

Kosárba helyezve!