A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Üstökösök

Üstökösök

Az üstökösök a Nap körül keringő látványos égitestek.

Földrajz

Címkék

kisbolygó, meteor, üstökös, Halley-üstökös, Halley, csillagászat, Naprendszer, Oort-felhő, kisbolygóöv, égitest, Kuiper-öv, űrkutatás, Nap körüli keringés, világűr, fizika, Nap, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Naprendszer

  • üstökös
  • Oort-felhő - A Naprendszer legkülső tartományában található gömbhéj alakú „felhő”. Több milliárd üstökösmagból áll.
  • Kuiper-öv - A Naprendszer gázbolygóin túli kisbolygók öve.

Naprendszerünkben időről időre látványos jelenségeknek lehetünk tanúi. Ilyen például az üstökösök megjelenése is. Ezek olyan égitestek, amelyek szabad szemmel is megfigyelhetők, de csak meghatározott időközönként tűnnek fel az égboltunkon.

Üstökös

  • fej - A mag és a kóma együttese.
  • gázcsóva - Egyenes, hosszabb csóva, pontosan a Nap-üstökös vonalában helyezkedik el. Gázokból áll.
  • porcsóva - Görbült, rövidebb csóva, amely a kómából a csóvába áramló gázok által kiragadott porból áll.
  • napszél

Az üstökösök üstökösmagból, kómából és csóvából épülnek fel. Az üstökösök a Naprendszer legősibb anyagaiból állnak. A Naprendszer ősködének anyagainak egy része a Naprendszer külső régióiba kilökődött, ahol a hőmérséklet elég alacsony volt ahhoz, hogy a kőzettörmelékeket és porszemcséket megfagyott gázok cementálják össze. Az üstökösök magja tehát szabálytalan alakú és porózus kérgű test, amelyet főként fagyott szénvegyületek és vízjég tart össze. Ezért hasonlítják sokszor az üstökösök magját egy piszkos hógolyóhoz.

A Nap felé közelítve az üstökösmagok fagyott gázai szublimálnak, azaz légneművé válnak és magukkal ragadják a kicsiny porszemcséket. Ebből alakul ki az üstökösmag körül a kóma, amely az üstökösmagot körülvevő légkörszerű képződmény.

A napszél a gáz- és a porrészecskéket elsodorja a Nappal ellentétes irányba, így jön létre a csóva. Két típusa fejlődik ki: az egyenes, hosszabb, kékes színű csóva gázokból, míg a görbült, rövidebb, sárgás színű csóva a gázok által kiragadott porból áll. A gázcsóva gázrészecskéi gerjesztett állapotban vannak, ezért fényt bocsátanak ki, míg a porcsóva porszemei a Nap fényét verik vissza, ezért látszanak fényesnek.

Pályák

  • Kuiper-öv - A Naprendszer gázbolygóin túli kisbolygók öve.
  • rövid periódusú üstökös - Pályasíkja hasonló a Naprendszer szimmetriasíkjához, keringési ideje nem haladja meg a 200 évet, a Kuiper-övből származik.
  • hosszú periódusú üstökös - Keringési ideje meghaladja a 200 évet, akár több millió év is lehet. Az Oort-felhőből származik.
  • napközeli pályaszakasz

Az üstökösök általában a Naprendszer két külső régiójából, a Kuiper-övből vagy az Oort-felhőből származnak. Mivel ezek a térségek gravitációs értelemben instabilak, bármely zavaró hatás azt eredményezi, hogy egy itt keringő üstökösmag kilendül a pályájáról és a Naprendszer belső térsége felé veszi útját. Minél többször tér vissza egy üstökös a Nap közelébe, annál többet veszít az anyagából.

Pályájuk alapján két típusú üstököst különböztetünk meg: rövid periódusú és hosszú periódusú üstökösöket. A rövid periódusú üstökösök a Kuiper-övből származnak, gyakrabban visszatérnek a belső Naprendszerbe, azaz keringési idejük nem haladja meg a 200 évet. A hosszú periódusú üstökösök az Oort-felhőből indulnak a belső Naprendszer felé, keringési idejük több mint 200 év, akár több millió év is lehet.

Halley-üstökös

  • Nap
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • Halley-üstökös - Keringési ideje kb. 75,3 év. Földünkről legutóbb 1986-ban látszódott, és legközelebb 2061-ben lesz megfigyelhető. Feltehetően a legrégebben észlelt üstökös.
  • napközeli pályaszakasz

A Halley-üstökös valószínűleg az ember által legrégebben észlelt üstökös. Szabad szemmel is megfigyelhető. Földünkről legutóbb 1986-ban látszódott, és legközelebb 2061-ben tér vissza, tehát keringési ideje körülbelül 75 év. Rövid periódusú üstökös.

1986-os felbukkanásakor több űrszonda is vizsgálta. A begyűjtött adatokból kiderült, hogy a 15x15x8 km méretű üstökösmagja főként vízjég, amit vékony, sötét kéreg borít.

Csurjumov–Geraszimenko-üstökös

  • Nap
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • Csurjumov–Geraszimenko- üstökös - Jelenlegi keringési ideje 6,5 év. 1969-ben fedezték fel. Ez az első üstökös, amelynek felszínére műszereket juttattak.

A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös eredetileg a Kuiper-övből származik, azonban a keringési pályáját a Jupiter gravitációs hatása lecsökkentette. Jelenleg a belső Naprendszerben kering, keringési ideje 6,5 év.

Üstökösmagjának formája egy gumikacsára emlékeztet: valójában két, egymásba kapcsolódott objektumból áll, amelyekből nagy mennyiségű vízpára távozik. Ez az első üstökös, amelynek felszínére műszereket juttattak.

Jupiter vonzó hatása

  • Shoemaker–Levy-üstökös - 1993-ban fedezték fel. A Jupiter gravitációja valószínűleg az 1970-es években fogta be az üstököst, azóta a Jupiter körül keringett. Több darabból állt: feltehetően 1992-ben a Jupiter gravitációs ereje szakította darabokra a bolygót megközelítő üstököst. Az üstökösdarabok 1994 júliusában becsapódtak a Jupiter déli féltekéjén.

A Jupiter tömege elég nagy ahhoz, hogy a külső Naprendszerből érkező üstökösöket más pályára állítsa vagy a vonzáskörzetébe vonja, megvédve így a belső bolygókat az üstökösökkel való esetleges ütközésektől. Ilyen bevonzott üstökös volt például a Shoemaker–Levy-üstökös is. Ezt az üstököst 1993-ban fedezték fel. A Jupiter gravitációja valószínűleg az 1970-es években fogta be, azóta a Jupiter körül keringett. Több darabból állt: feltehetően 1992-ben a Jupiter gravitációs ereje szakította darabokra a bolygót megközelítő üstököst. Az üstökösdarabok 1994 júliusában becsapódtak a Jupiter déli féltekéjén.

Üstökös, kisbolygó, meteoroid

  • üstökös - Porból és jégből álló objektum, a Nap közelében csóva kíséri.
  • kisbolygó - 1 km-nél nagyobb átmérőjű, de bolygóméretet el nem érő égitest.
  • meteoroid - A kisbolygóknál kisebb tárgyak az űrben. Ha a Földbe csapódik, meteoritnak hívjuk.
  • meteor - Az a fényjelenség, amely egy meteoroid földi légkörbe jutásakor jön létre. Hullócsillag néven is ismert.
  • meteorit - A földbe becsapódott meteoroiddarab.

Sokan nem tudják megmondani, hogy mi a különbség az üstökös, a kisbolygó és a meteoroid között. Az üstökösök jellemzője a Nap közelében létrejövő csóva, amely a hasonló méretű kisbolygóknál nem található meg. Anyagösszetételük különböző, amely a keletkezési helyük függvénye. A kisbolygók a Naphoz közelebb, míg az üstökösök a Naptól távolabb keletkeztek.

Az üstökösöknél és a kisbolygóknál kisebbek, de a bolygóközi porszemcséknél nagyobbak a meteoroidok. A Föld légkörében kölcsönhatásba lépnek a levegő részecskéivel, és így jön létre a meteor vagy hullócsillag. Ami nem más, mint egy fényjelenség. Ha a meteoroid nem ég el teljesen a légkörben, eléri a Föld felszínét. Ekkor meteoritnak nevezzük.

Narráció

Naprendszerünkben időről időre látványos jelenségeknek lehetünk tanúi. Ilyen például az üstökösök megjelenése is. Ezek olyan égitestek, amelyek szabad szemmel is megfigyelhetők, de csak meghatározott időközönként tűnnek fel az égboltunkon.

Az üstökösök üstökösmagból, kómából és csóvából épülnek fel. Az üstökösök magja szabálytalan alakú és porózus kérgű test, amelyet főként fagyott szénvegyületek és vízjég tart össze. Ezért hasonlítják sokszor az üstökösök magját egy piszkos hógolyóhoz.

A Nap felé közelítve az üstökösmagok fagyott gázai szublimálnak, azaz légneművé válnak és magukkal ragadják a kicsiny porszemcséket. Ebből alakul ki az üstökösmag körül a kóma, amely az üstökösmagot körülvevő légkörszerű képződmény.

A napszél a gáz- és a porrészecskéket elsodorja a Nappal ellentétes irányba, így jön létre a csóva. Két típusa fejlődik ki: az egyenes, hosszabb, kékes színű csóva gázokból, míg a görbült, rövidebb, sárgás színű csóva a gázok által kiragadott porból áll. A gázcsóva gázrészecskéi gerjesztett állapotban vannak, ezért fényt bocsátanak ki, míg a porcsóva porszemei a Nap fényét verik vissza, ezért látszanak fényesnek.

Pályájuk alapján két típusú üstököst különböztetünk meg: rövid periódusú és hosszú periódusú üstökösöket. A rövid periódusú üstökösök a Kuiper-övből származnak, gyakrabban visszatérnek a belső Naprendszerbe, azaz keringési idejük nem haladja meg a 200 évet. A hosszú periódusú üstökösök az Oort-felhőből indulnak a belső Naprendszer felé, keringési idejük több mint 200 év, akár több millió év is lehet.

A Halley-üstökös valószínűleg az ember által legrégebben észlelt üstökös. Szabad szemmel is megfigyelhető. Földünkről legutóbb 1986-ban látszódott, és legközelebb 2061-ben tér vissza, tehát keringési ideje körülbelül 75 év. Rövid periódusú üstökös.

1986-os felbukkanásakor több űrszonda is vizsgálta. A begyűjtött adatokból kiderült, hogy a 15x15x8 km méretű üstökösmagja főként vízjég, amit vékony, sötét kéreg borít.

A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös eredetileg a Kuiper-övből származik, azonban a keringési pályáját a Jupiter gravitációs hatása lecsökkentette. Jelenleg a belső Naprendszerben kering, keringési ideje 6,5 év.

Üstökösmagjának formája egy gumikacsára emlékeztet: valójában két, egymásba kapcsolódott objektumból áll, amelyekből nagy mennyiségű vízpára távozik. Ez az első üstökös, amelynek felszínére műszereket juttattak.

A Jupiter tömege elég nagy ahhoz, hogy a külső Naprendszerből érkező üstökösöket más pályára állítsa vagy a vonzáskörzetébe vonja, megvédve így a belső bolygókat az üstökösökkel való esetleges ütközésektől. Ilyen bevonzott üstökös volt például a Shoemaker–Levy-üstökös is. Több darabból állt. Az üstökösdarabok 1994 júliusában becsapódtak a Jupiter déli féltekéjén.

Sokan nem tudják megmondani, hogy mi a különbség az üstökös, a kisbolygó és a meteoroid között. Az üstökösök jellemzője a Nap közelében létrejövő csóva, amely a hasonló méretű kisbolygóknál nem található meg. Anyagösszetételük különböző, amely a keletkezési helyük függvénye. A kisbolygók a Naphoz közelebb, míg az üstökösök a Naptól távolabb keletkeztek.

Az üstökösöknél és a kisbolygóknál kisebbek, de a bolygóközi porszemcséknél nagyobbak a meteoroidok. A Föld légkörében kölcsönhatásba lépnek a levegő részecskéivel, és így jön létre a meteor vagy hullócsillag. Ami nem más, mint egy fényjelenség. Ha a meteoroid nem ég el teljesen a légkörben, eléri a Föld felszínét. Ekkor meteoritnak nevezzük.

Kapcsolódó extrák

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Obszervatórium

A csillagvizsgálókat a légkör zavaró hatásának kiszűrése érdekében gyakran nagy magasságba telepítik.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Newton mozgástörvényei

Az animáció szemlélteti Sir Isaac Newton három mozgástörvényét, amelyek forradalmasították a fizikát.

Kosárba helyezve!