A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Trójai faló

Trójai faló

Homérosz hőskölteménye szerint Odüsszeusz csele okozta Trója városának vesztét.

Történelem

Címkék

trójai faló, Trója, trójai háború, Homérosz, Odüsszeusz, Iliász, hősköltemény, Menelaosz, Agamemnón, Ilion, görögök, Heléné, Akhilleusz, Hellász, Kis-Ázsia, görög istenek, Odüsszeia, legenda, harcos, csel, had, roham, ostrom

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Trója városa

Az istenek ajándéka

Animáció

Ünnepség

A trójai faló

Éjszaka

Séta

Narráció

Az ókori görög mondák szerint a trójai háború azért tört ki, mert Parisz, a trójai királyfi elrabolta Szép Helenét, a spártai király, Meneláosz feleségét. A görögök bosszút esküdtek, egyesítették erőiket, és hatalmas sereggel vonultak a kis-ázsiai Trója városa alá.

Az ókori nevén Ilionként ismert, bevehetetlennek tartott falakkal rendelkező városért öldöklő küzdelem kezdődött, melyről az ókori görög költő, Homérosz Iliász című eposza is tudósít.
A Kr. e. 8. században keletkezett hőskölteményben csupán a háború egy rövid fejezete szerepel, az nem, hogyan ért véget a már tíz esztendeje folyó harc.

A monda szerint a görögök oldalán küzdő ithakai király, Odüsszeusz látta, amint egyik katonája egy falovat farag. Ebből merítette az ötletet tervéhez.
Egy hatalmas falovat ácsoltatott, melynek belsejében görög harcosok rejtőztek el, többek között Akhilleusz is.
A hellének elhajóztak és egy közeli sziget mellett kikötöttek. A trójaiak azt hitték, hogy a görögök felhagytak a város ostromával. Az Odüsszeusz által betanított, magát árulónak valló görög katona, Szinón elhitette Ilion királyával, Priamosszal, hogy a ló az istenek ajándéka, és meg fogja védeni a várost, ha bevontatják a falain belülre. Kasszandra, a jósnő és Laokoón, Apollón papja tiltakozott ez ellen, de Priamosz nem hitt nekik.

A diadalittas trójaiak bevontatták a falovat a városfalon belülre, majd hatalmas ünnepséget rendeztek.
Amikor elaludtak, Szinón kiengedte a ló belsejéből a görög harcosokat. Ők kinyitották a kapukat és jelt adtak a hellén seregnek. A védtelenül maradt város így az ostromlók áldozatává, és a lángok martalékává vált.

Kapcsolódó extrák

A görög istenek

Az ókori görög mitológia olümposzi istenei az emberekhez hasonlóan igen különbözőek voltak.

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

Átreusz kincsesháza (Mükéné, Kr. e. 14. század)

Az ókori Mükénében emelt kör alakú sírépítményt a hagyomány a mitikus király nevéhez köti.

Bastille (Párizs, 18. század)

A párizsi erődbörtön az 1789-es forradalom eseményei miatt vált legendává.

Görög és makedón falanx

Az ókori Hellászban kialakult falanx a nehéz fegyverzetű gyalogság hadrendje, illetve alapegysége volt.

Knósszoszi palota (Kr. e. 2. évezred)

Kréta szigetének legnagyobb bronzkori épületegyüttese feltehetően a minószi kultúra központja volt.

Mükéné (Kr. e. 2. évezred)

A fejlett kultúrának is nevet adó város volt a történelem első települése, mely fellegvárral rendelkezett.

Ókori görög oszloptípusok

A dór, az ión és a korinthoszi oszlop méretében és oszlopfőjének díszítettségében is különbözik.

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Daidalosz és Ikarosz

A görög mítosz a Kréta szigetét elhagyni kívánó apa és fiú tragédiájáról szól.

Makedón ostromtorony (Kr. e. 4. század)

Nagy Sándor hadserege e technikai eszköz segítségével eredményesen ostromolt erődített helyeket is.

Ókori római ostromgépek

A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett technikai eszközöket.

Kosárba helyezve!