A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Raguza (16. század)

Raguza (16. század)

A ma Dubrovnik néven ismert, csodálatos fekvésű és építészetű horvát város a 16. században élte a virágkorát.

Történelem

Címkék

Raguza, Dubrovnik, Horvátország, Adriai-tenger, Bizánci Birodalom, Magyar Királyság, Habsburg Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, újkor, város, központ, városállam, Földközi-tenger, kikötő, erődítmény, erőd, palota, torony, szobor, reneszánsz, városfal, gótika, lakhely, harangtorony, díszkapu, történelem, kereskedő, kereskedelem, gazdaság

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik mai országban található Dubrovnik?
  • Melyik tenger partján állt Raguza városa?
  • Melyik Dubrovnik beceneve?
  • Melyik államnak volt a központja Raguza?
  • Minek köszönhette a gazdagságát Raguza?
  • Igaz-e az állítás?\nRaguza Európa legnagyobb városai közé tartozott a 16. században.
  • Miről volt messze földön híres Raguza a 16. században?
  • Melyik szent Dubrovnik védőszentje?
  • Milyen hosszú a Dubrovnik óvárosát védő városfal?
  • Melyik erőd NEM volt a része Raguza védelmi rendszerének?
  • Mi a neve a Raguza fölé magasodó hegynek?
  • Mi annak a görög szónak a jelentése, melyből (feltehetően) Raguza neve származik?
  • Mi annak a szláv szónak a jelentése, melyből (feltehetően) a Dubrovnik név származik?
  • Mi a neve Raguza főutcájának?
  • Melyik a mai Dubrovnik egyik nevezetessége?
  • Melyik NEM a Luža tér egyik látványossága?
  • A források szerint hány hajóval rendelkezett Raguza a fénykorában (16. század)?
  • Milyen stílusban épült a Sponza palota?
  • Mi helyezkedett el korábban a Sponza palota helyén?
  • Hány erőd helyezkedik el a városfal mentén?
  • Melyik a várost védő erődrendszer legészakibb eleme?
  • Melyik erőd védi a kikötőt?
  • Melyik építmény áll a Stradun nyugati végében?
  • Melyik Raguza legkeletibb építménye az alábbiak közül?
  • Melyik Raguza legnyugatibb építménye az alábbiak közül?
  • Melyik tenger egyik nyúlványa az Adriai-tenger?
  • Ki volt az Onofrio-kutak névadója?
  • Ki volt a Luža téren álló oszlop névadója?
  • Melyik a legnagyobb szám?

Jelenetek

Raguza

  • Srđ hegy - A város fölé magasodó, 412 m magas hegyet egykor tölgyek borították. Valószínűleg e fák miatt alakult ki a szláv Dubrovnik név.
  • Raguza - A középkori Ragusa elnevezés feltehetően a görög lau (meredek, szikla) vagy a latin laus (lejtő, szakadék) szóból alakult ki.
  • Adriai-tenger - A Földközi-tenger legészakibb nyúlványa, melyet az Apennini- és a Balkán-félsziget fog közre. Dubrovnik városát az „Adria gyöngyének” is nevezik.

A források szerint a 7. században alapították a várost az Adriai-tenger partján. A Raguza településnév feltehetően görög (lau: meredek, szikla) vagy latin (laus: lejtő, szakadék) eredetű. A szláv Dubrovnik név (dubrava: tölgyes) a 12. század folyamán jelent meg. (A két elnevezés sokáig párhuzamosan létezett.)
A város kezdetben a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. A keresztes hadak 1204-ben bevették Bizáncot, így Raguza 150 évre velencei irányítás alá került. Kereskedelme ebben az időszakban látványosan fejlődött.
A környező területek csatlakozásával 1358-ban megalakult a Dubrovniki Köztársaság. A köztársaság a Magyar Királyság hűbéres területévé vált. A Respublica Ragusina azonban bizonyos kérdésekben továbbra is önállóan dönthetett.
A 16. század során sikerrel dacolt kereskedelmi riválisa, Velence, valamint az Oszmán Birodalom hódító törekvéseivel is. 1667-ben hatalmas földrengés rázta meg a várost. Azonban – a nagy pusztítás ellenére – Raguza gyorsan újjáépült.
A napóleoni háborúk idején megszűnt a köztársaság. A bécsi kongresszus döntésének értelmében a város a Habsburg Birodalomhoz került.
A széteső Osztrák-Magyar Monarchiától az I. világháború után létrejövő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) örökölte Dubrovnikot. Napjainkban már az 1991-ben önállósodó Horvátország egyik ékessége a korábban „Délszláv Athénnek” és az „Adria gyöngyének” is nevezett város.

Város

  • Pile kapu - A város nyugati kapuja. Gyakorlatilag két kapuból áll. A belső gótikus, a külső pedig reneszánsz stílusban épült.
  • Onofrio kútja (nagy) - A Stradun egyik végében áll. 1438 és 1440 között épült. Építőmesterének nevét viseli. Tizenhat oldalú sokszög alakú, tetejét nyitott kupola fedi. A város melletti forrás vizét szállító vízvezeték egyik végpontja.
  • Ploče kapu - A város keleti kapuja. A 15. században építették. Egy közeli horvát városról kapta a nevét.
  • hullámtörő - A város forgalmas kikötőjét védte a nyílt tenger hullámaitól. A természetes sziklaképződményt mesterséges építménnyel erősítették meg.
  • kikötő - Raguza elsősorban a tengeri kereskedelemnek köszönhette a gazdagságát. Fénykorában a város 180 saját hajóval rendelkezett.
  • Luža tér - A Stradun keleti végénél található. A város egyik legforgalmasabb része, mely piactérként is funkcionál.
  • városfal - A 12. és a 17. század között épült. 1940 m hosszú és (legmagasabb pontján) 25 m magas. Vastagsága 3 m és 6 m között változik. 5 erőd található a fal mentén.

Városfal

A Raguzát körülvevő fal a középkor egyik legkiválóbban erődített helyévé tette a várost. Segítségével a város évszázadokig dacolhatott a rivális városok (pl. Velence) és az Oszmán Birodalom hódító törekvéseivel.
A fal 1940 m hosszú. Vastagsága 3 m és 6 m között változik. Az erődítmény elemeinek jelentős része a 14. és a 15. század során épült. Összesen 5 erőd, valamint számtalan torony és bástya helyezkedik el a fal mentén.
A szárazföld felőli része a Bokar és a Revelin erőd között húzódik. E rész maximális magassága 25 m.

Erődök

  • Minčeta erőd - A városfal legészakibb pontjában áll. Építése a 15. század második felében fejeződött be. A kör alaprajzú erőd gótikus koronával rendelkező tornya a városi védmű legmagasabb pontja.
  • Revelin erőd - A városfal keleti végénél épült. A város legerősebb erődjének építése 1549-ben fejeződött be. Fő feladata a Ploče kapu és a keleti rész védelme volt.
  • Szent Iván erőd - A Raguzát körülvevő erődrendszer egyik legfontosabb eleme. Építési munkálatai 1557-ben fejeződtek be. A monumentális erőd fő feladata a forgalmas kikötő bejáratának védelme volt.
  • Bokar erőd - A városfal délnyugati részén épült. Mai alakját 1570-ben nyerte el. Fő feladata a nyugati terület és a Pile kapu védelme volt. 1461-ben kezdték építeni.
  • Lovrijenac erőd - A különálló erőd egy 37 m magas sziklára épült, feltehetően még a 11. században. A város nyugati részét védte, a tenger és a szárazföld felől érkező támadások esetén is.

A Szent Iván erőd a város védelmi rendszerének egyik legfontosabb eleme. A monumentális épületkomplexum a 16. század közepén nyerte el végső alakját.
A Mulo toronynak is nevezett erőd a korábbi védelmi elemek összekötésével és kiegészítésével jött létre 1557-ben. Fő feladata a kikötő védelme, a hajóforgalom ellenőrzése.

A Revelin erőd a város keleti pontján áll. A Ploče kapun kívül épült, a keleti bejárat védelmére. Végleges formáját 1549-ben nyerte el.
Neve valószínűleg a rivelino (ravelin) szóra vezethető vissza, mely a városfal legsebezhetőbb pontjával szemben épített erődöt jelöli az erődépítészetben.

A Minčeta torony a városfal legészakibb pontján helyezkedik el. A nagy, kör alaprajzú erősség jellegzetes gótikus koronával rendelkezik. A szárazföld felől érkező támadások esetén kulcsszerepe volt a 15. században felújított és megerősített toronynak.
A Minčeta toronyban 9 ágyút helyeztek el. A legnagyobb, bronzból készült ágyú az óratorony harangját is megalkotó Ivan Rabljanin mesterműve.

A Bokar erőd a város nyugati bejáratának, a Pile kapunak a védelmére épült. A kétszintes, hengeres alakú erőd a 16. század második felére nyerte el végső alakját. A Minčeta toronnyal együtt a nyugatról érkező támadások elleni védelem kulcsa.

A Lovrijenac erőd egy 37 méter magas, a tenger fölé magasodó csupasz sziklára épült. A nyugatról, tengeren és szárazföldön érkező támadások elleni védekezés egyik kulcsa volt. Valószínűleg a 11. században épült, de a 15. és a 16. században jelentős felújításon esett át.
Különleges, háromszög alakú alaprajza a szikla formáját követi. Három teraszán összesen 10 ágyút helyeztek el, melyek közül a legnagyobb a Gyík (Gušter) nevet kapta.

Luža tér

  • Sponza palota - Gótikus és reneszánsz stíluselemek is megfigyelhetők rajta. 1516 és 1522 között épült. Nevét az eredetileg ott álló esővízgyűjtő (spongia) után kapta.
  • Stradun - Másik nevén Placa. A város főutcája. Az egyetlen széles utca a középkori városmagban. A kb. 300 m hosszú utca 1468-ban kapta meg a mészkő borítását.
  • harangtorony - A Luža téren, a Stradun keleti végpontjában áll. 1444-ben épült, helyi építőmesterek irányításával. Harangja 1509 óta jelez a város polgárainak.
  • Onofrio kútja (kicsi) - A Luža téren, a harangtorony lábánál található. 1440 és 1442 között épült. Építőmesterének nevét viseli. A téren működő piacot látta el vízzel.
  • Orlando-oszlop - A Luža tér központjában, a Stradun keleti végében áll. Nevét a rajta levő szobor által megmintázott lovagról kapta.

A tér keleti oldalán, a Stradun végénél áll az 1516 és 1522 között emelt Sponza palota. Az épület neve onnan származik, hogy a helyén eredetileg egy esővízgyűjtő (spongia) állt.
A gótikus és reneszánsz stílusjegyekkel is rendelkező épület számos hivatalnak adott otthont. Falain belül még bank, vámraktár, kincstár és fegyvertár is működött.
A nagy, téglalap alakú épület belsejében átriumot alakítottak ki. Szerencsés módon a palota épségben átvészelte az 1667-es földrengést.

A Stradun Raguza főutcája. A Placának is nevezett utca kb. 300 méter hosszan fut a Pile kapu és a Luža tér között. A nyugati és a keleti végénél is található egy-egy kút, melyek Onofrio della Cava alkotásai.
A Stradun a 13. században vált a város legfontosabb utcájává, hiszen a keleti és a nyugati kapukat kötötte össze. Az utca 1468-ban kapta jellegzetes, mészkőlapokból álló borítását.

A Stradun keleti végpontjában álló harangtorony 1444-ben épült. A Luža tér fölé magasodó, 31 m magas építmény – funkcióját tekintve – óratoronynak is tekinthető.
Bronz harangja 1506-ban (más források szerint 1509-ben) került a helyére. A több mint 2 tonnás alkotás Ivan Rabljanin munkája. (A mester készítette a város ágyúit is.)
Valószínűleg akkor cserélhették ki az eredeti, fából készült figurákat a harang kongatásáért felelős bronz alakokra (Maro és Baro). A 191 cm magas, római katonákat mintázó szobrokat a helyiek „zöld férfiaknak” (Zelenci) nevezik, a bronz felületén megjelenő jellegzetes színű patina miatt.

Minden középkori város esetében kulcskérdés volt a megfelelő vízellátás megszervezése. Ezt először esővízgyűjtőkkel (ciszternákkal) oldották meg. Szárazság idején kereskedőhajók szállították az ivóvizet a városba.
A városi tanács 1436-ban elrendelte egy vízvezeték (aqueduct) építését, mely a város melletti forrás vizét szállította a városba. Ennek elkészülte után az itáliai építész és szobrász, Onofrio della Cava (Onofrio Giordano) két kutat tervezett. Ezek egyike (a kisebb) a Luza téren, a harangtorony lábánál áll. 1440 és 1442 között épült.

A Luža téren egy különleges kőoszlop áll, az ún. Orlando-oszlop. A legenda szerint a rajta látható faragás egy középkori lovagot (Orlando) ábrázol, akinek a hajóhada a 8. században felszabadította az arabok által ostromolt várost.
Az oszlopot két szobrász, Antun Dubrovčanin és Bonino di Milano készítették 1418-ban.
Funkcióját tekintve több elképzelés is létezik. Az oszlop tetejéről a közösségnek szóló beszédek hangozhattak el. A szintén felül kialakított nyílás valószínűleg a zászlórúd elhelyezésére szolgált. A nyilvános büntetéseket is feltehetően az oszlop közelében hajtották végre.

Séta

Animáció

  • Srđ hegy - A város fölé magasodó, 412 m magas hegyet egykor tölgyek borították. Valószínűleg e fák miatt alakult ki a szláv Dubrovnik név.
  • Raguza - A középkori Ragusa elnevezés feltehetően a görög lau (meredek, szikla) vagy a latin laus (lejtő, szakadék) szóból alakult ki.
  • Adriai-tenger - A Földközi-tenger legészakibb nyúlványa, melyet az Apennini- és a Balkán-félsziget fog közre. Dubrovnik városát az „Adria gyöngyének” is nevezik.
  • Minčeta erőd - A városfal legészakibb pontjában áll. Építése a 15. század második felében fejeződött be. A kör alaprajzú erőd gótikus koronával rendelkező tornya a városi védmű legmagasabb pontja.
  • Revelin erőd - A városfal keleti végénél épült. A város legerősebb erődjének építése 1549-ben fejeződött be. Fő feladata a Ploče kapu és a keleti rész védelme volt.
  • Szent Iván erőd - A Raguzát körülvevő erődrendszer egyik legfontosabb eleme. Építési munkálatai 1557-ben fejeződtek be. A monumentális erőd fő feladata a forgalmas kikötő bejáratának védelme volt.
  • Bokar erőd - A városfal délnyugati részén épült. Mai alakját 1570-ben nyerte el. Fő feladata a nyugati terület és a Pile kapu védelme volt. 1461-ben kezdték építeni.
  • Lovrijenac erőd - A különálló erőd egy 37 m magas sziklára épült, feltehetően még a 11. században. A város nyugati részét védte, a tenger és a szárazföld felől érkező támadások esetén is.

Narráció

A középkori Raguza városát Dubrovnik néven is ismerjük. Az Adriai-tenger partján fekvő várost a 7. században alapították.
Fekvésének köszönhetően bekapcsolódhatott a jövedelmező távolsági kereskedelembe, melynek későbbi gazdagságát köszönhette. Azonban éppen ez a gazdagság volt az, mely a környező hatalmak hódító törekvéseinek célpontjává tette Raguzát.

Lakói hosszú évszázadok alatt kiválóan megerősítették a várost, mely a környező területekre is kiterjesztette a hatalmát.A Raguzai Köztársaság a 16. században élte a fénykorát.
Az erődök által vigyázott legendás városfal egy virágzó reneszánsz várost ölelt körül abban az időben.

A paloták, a templomok, a közterek és a kikötő mind-mind Raguza nagyszerűségét hirdették. A Horvátországhoz tartozó Dubrovnik óvárosa 1979-ben felvételt nyert az UNESCO Világörökségének kulturális helyszínei közé.

Kapcsolódó extrák

Velence a középkorban

A középkori Velence a távolsági tengeri kereskedelemnek köszönhette gazdagságát.

A varasdi vár (16. század)

A Horvátországban álló, nagyszerűen gondozott vár méltó őrzője a dicső évszázadok emlékeinek.

Az Alhambra a 16. században (Spanyolország)

A Granada fölé magasodó nagyszerű épületkomplexum arab eredetű nevének jelentése: „a vörös".

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

Kikötő

A kikötőkben biztosítani kell a megfelelő infrastruktúrát és szolgáltatásokat.

Középkori torony- és bástyatípusok

Az erődítmények szerkezete a haditechnikával párhuzamosan fejlődött.

Középkori városrészlet

A középkori városok kőből vagy téglából készült többszintes lakóépületei sajátos utcaképet alakítottak ki.

Lepantói csata (1571)

Ebben a híres tengeri csatában a Szent Liga flottája katasztrofális vereséget mért az oszmán flottára.

Amfiteátrum (Póla, 1. század)

A Horvátországban álló különleges építmény a legnagyobb római amfiteátrumok egyike volt az ókorban.

Apoxiomenosz szobra

A jellegzetes ókori hellén műalkotás az Adriai-tenger horvát partjainál feküdt a hullámsírban.

Ivan Meštrović: A horvátok történelme

A legendás horvát szobrász egyik leghíresebb alkotása egy népviseletbe öltözött női alakot ábrázol.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

Újkori nyugat-európai ruhaviseletek (16. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Kosárba helyezve!