A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Panama-csatorna

Panama-csatorna

A Panama-csatorna hajózási útvonalak lerövidítésére létrehozott mesterséges vízi út az amerikai kontinensen.

Földrajz

Címkék

Panama-csatorna, Panama, csatorna, vízi közlekedés, zsiliprendszer, zsilip, kereskedelem, hajózás, áruszállítás, útvonalak, szállítás, áruforgalom, logisztika, közlekedés, Amerika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Közép-Amerika, Csendes-óceán, Karib-térség, szállítókapacitás, csomópont, Atlanti-óceán, Colón, infrastruktúra, globális, gazdaság, Föld, társadalom, társadalomföldrajz, hálózat, globalizáció, földrajz, földgömb, technika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Hajózási csomópontok

  • Øresund
  • Boszporusz
  • Szuezi-csatorna
  • Hormuzi-szoros
  • Báb el-Mandeb szoros
  • Malaka-szoros
  • Panama-csatorna
  • Jóreménység foka
  • Horn-fok
  • Gibraltári-szoros
  • La Manche
  • Afrika
  • Európa
  • Ázsia
  • Ausztrália
  • Észak-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán

A Panama-csatorna egy mesterséges vízi út, amely az Észak- és Dél-Amerikát összekötő keskeny Panama-földszorosnál épült a hajózási útvonalak lerövidítésére. Az 1914-ben átadott csatorna a Csendes-óceánt köti össze a Karib-tengerrel.

Panama-csatorna

  • Csendes-óceán
  • Karib-tenger
  • Colón
  • Panamaváros
  • Limon-öböl
  • Gatún-zsilipek - Az eredeti zsiliprendszer részei.
  • Agua Clara-zsilipek - A bővítéskor létrehozott új zsilipek.
  • Chagres-folyó
  • Gatún-tó - A csatorna építésekor létrehozott mesterséges tó.
  • vasút nyomvonala - A hajózási útvonal a vasút nyomvonalát követte. A vasút nyomvonalán helyenként változtatni kellett, mert egy szakaszon a Gatún-tó vize elborította a régi nyomvonalat.
  • hajózási útvonal
  • Culebra-átvágás - 14 km hosszú mesterséges völgyet hoztak létre.
  • Pedro Miguel-zsilipek - Az eredeti zsiliprendszer részei.
  • Miraflores-zsilipek - Az eredeti zsiliprendszer részei.
  • Cocoli-zsilipek - A bővítéskor létrehozott új zsilipek.
  • Bridge of the Americas

A csatornát a franciák kezdték el építeni 1881-ben. A munkálatokat Ferdinand de Lesseps irányította, aki a Szuezi-csatorna megépítését is vezette. A beruházás a csőd szélére került, mert a költségeit alábecsülték, mivel rosszul mérték fel a terület földrajzi és éghajlati adottságait. A legnehezebb feladatnak a kontinentális vízválasztó átvágása, az ún. Culebra-átvágás, azaz egy mesterséges völgy létrehozása bizonyult. Az amerikaiak 1904-ben átvették a vállalkozást és ők is fejezték be.

Az elkészült csatorna kb. 80 km hosszú lett: több mesterséges tó, természetes és mesterséges csatorna, valamint három zsiliprendszer alkotta. 1999-ig az Egyesült Államok fennhatósága alatt állt, amikor is Panama állam irányítása alá került. 2010-ben haladt át rajta az egymilliomodik hajó.

Az egyre növekvő hajóforgalom és hajóméretek miatt a csatorna bővítésére volt szükség. A régieknél szélesebb, mélyebb zsilipekre volt szükség, amelyek nagyobb hajók átkelését is lehetővé teszik. Két új zsiliprendszert építettek, kiszélesítették a Culebra-átvágást, valamint szélesítették és kimélyítették a mesterséges tavakat is. A bővítési munkálatok 2016-ra fejeződtek be.

Hajóméretek

  • Panamax hajó - A bővítés előtt ez a hajótípus tudott keresztülhaladni a csatornán. Szállítókapacitása 4 500 TEU.
  • 294 m
  • 32 m
  • Neopanamax hajó - A bővítés óta ez a hajótípus is keresztül tud hajózni a csatornán. Szállítókapacitása 13 000 TEU.
  • 366 m
  • 49 m

A bővítés előtt a Panamax-típusú hajók tudtak áthaladni a csatornán. Az elnevezés arra utal, hogy a Panamax hajók mérete a Panama-csatornán való átkeléshez megfelelő. A bővítés óta már a Neopanamax-típusú hajók is végig tudnak hajózni a csatornán, melyek mérete és szállítókapacitása jóval meghaladja a Panamax hajókét.

Oldalnézet

  • Csendes-óceán
  • Karib-tenger
  • Miraflores-zsilipek
  • Miraflores-tó
  • Pedro Miguel-zsilipek
  • Gatún-tó
  • Gatún-zsilipek
  • 26 m

A csatornán található zsiliprendszerek 26 m szintkülönbséget hidalnak át. Minden zsiliprendszer több zsilipkamrából áll, azaz egy átkeléskor háromszor felemelik és háromszor leengedik a hajókat.
A régebbi zsilipeken való átkelést villanymozdonyok segítségével oldják meg. Az új zsilipeken vontatóhajók segítik az átkelést. A csatorna egyéb részein a navigálást révkalauzok segítik. Egy hajó átkelése átlagosan 8-10 órát vesz igénybe.

Helyettesítő útvonal

  • Afrika
  • Európa
  • Ázsia
  • Ausztrália
  • Észak-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán
  • New York
  • Panama-csatorna
  • Horn-fok
  • San Francisco
  • Sanghaj
  • 30 500 km
  • 19 500 km
  • 8 400 km
  • 21 000 km
  • 4 700 km

A csatorna megléte nélkül Ázsiából több ezer kilométerrel lenne hosszabb a hajók útja az amerikai kontinens keleti partjaiig, valamint Amerika keleti és nyugati partja között is lerövidíti a hajózási útvonal hosszát a Panama-csatorna. Igaz, hogy Észak-Amerika keleti és nyugati partja között a vasúti szállítás rövidebb útvonalon és kevesebb idő alatt történik, a hajóval történő szállítás mégis jóval gazdaságosabb, hiszen egy hajó egy vasúti szerelvény rakományának sokszorosát képes szállítani egyszerre.

Adatok

  • Fő kereskedelmi útvonalak
  • Vízhasználat
  • Forgalom
  • Hajótípusok

Útvonalak

A Panama-csatornán áthaladó hajók több mint fele Ázsia és Észak-Amerika keleti partjai között közlekedik, de jelentős a Dél-Amerika nyugati partja és Észak-Amerika keleti partja, valamint Európa közötti forgalom is.

Vízhasználat

Egy zsilipet kevesebb mint nyolc perc alatt töltenek fel vízzel. A vízveszteség az új zsilipek megépítésével közel 10%-kal csökkent. A felhasznált víz 60%-át újrahasznosítják.

Forgalom

A csatornán áthaladó hajók száma – a II. világháború éveinek kivételével – folyamatosan nőtt az 1980-as évekig, azóta stagnál. A szállított anyagmennyiség tekintetében viszont folyamatos a növekedés, a hajók egyre nagyobb szállítókapacitásának köszönhetően.

Hajótípusok

A 2016 előtti régi és a 2016-ban megnyitott új zsilipeken is a konténerszállító hajók kelnek át a legnagyobb számban. Azonban míg a régi zsilipeken a szárazanyag és a vegyi anyagok szállítása is jelentős, addig az új zsiliprendszereken – ezeken kívül – a gázszállítás a meghatározó.

Animáció

  • Øresund
  • Boszporusz
  • Szuezi-csatorna
  • Hormuzi-szoros
  • Báb el-Mandeb szoros
  • Malaka-szoros
  • Panama-csatorna
  • Jóreménység foka
  • Horn-fok
  • Gibraltári-szoros
  • La Manche
  • Csendes-óceán
  • Karib-tenger
  • Colón
  • Panamaváros
  • Limon-öböl
  • Gatún-zsilipek - Az eredeti zsiliprendszer részei.
  • Agua Clara-zsilipek - A bővítéskor létrehozott új zsilipek.
  • Chagres-folyó
  • Gatún-tó - A csatorna építésekor létrehozott mesterséges tó.
  • vasút nyomvonala - A hajózási útvonal a vasút nyomvonalát követte. A vasút nyomvonalán helyenként változtatni kellett, mert egy szakaszon a Gatún-tó vize elborította a régi nyomvonalat.
  • hajózási útvonal
  • Culebra-átvágás - 14 km hosszú mesterséges völgyet hoztak létre.
  • Pedro Miguel-zsilipek - Az eredeti zsiliprendszer részei.
  • Miraflores-zsilipek - Az eredeti zsiliprendszer részei.
  • Cocoli-zsilipek - A bővítéskor létrehozott új zsilipek.
  • Bridge of the Americas
  • Panamax hajó - A bővítés előtt ez a hajótípus tudott keresztülhaladni a csatornán. Szállítókapacitása 4 500 TEU.
  • 294 m
  • 32 m
  • Neopanamax hajó - A bővítés óta ez a hajótípus is keresztül tud hajózni a csatornán. Szállítókapacitása 13 000 TEU.
  • 366 m
  • 49 m
  • Miraflores-zsilipek
  • Miraflores-tó
  • Pedro Miguel-zsilipek
  • Gatún-tó
  • Gatún-zsilipek
  • 26 m
  • Afrika
  • Európa
  • Ázsia
  • Ausztrália
  • Észak-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán
  • New York
  • Panama-csatorna
  • Horn-fok
  • San Francisco
  • Sanghaj
  • 30 500 km
  • 19 500 km
  • 8 400 km
  • 21 000 km
  • 4 700 km
  • Fő kereskedelmi útvonalak
  • Ázsia – USA keleti part 51,2%
  • Dél-Amerika nyugati part – USA keleti part 17,5%
  • Dél-Amerika nyugati part – Európa 10,6%
  • Közép-Amerika nyugati part – USA keleti part 7,8%
  • Európa – Észak-Amerika nyugati part 6%
  • Egyéb 6,9%
  • Bővítés előtt
  • Bővítés után
  • Vízveszteség egy átkeléskor
  • 79 olimpiai úszómedence
  • 73 olimpiai úszómedence
  • 1975 tartálykocsi
  • 1825 tartálykocsi
  • Forgalom
  • 1914
  • 1929
  • 1944
  • 1959
  • 1974
  • 1989
  • 2004
  • 2016
  • átkelések száma
  • 0
  • 2 000
  • 4 000
  • 6 000
  • 8 000
  • 10 000
  • 12 000
  • 14 000
  • 16 000
  • 18 000
  • kapacitás (millió tonna)
  • 0
  • 50
  • 100
  • 150
  • 200
  • 250
  • 300
  • 350
  • Hajótípusok (2016)
  • Régi zsiliprendszer
  • 22%
  • 3,2%
  • 6,2%
  • 4,5%
  • 20,4%
  • 7,3%
  • 14,7%
  • 5,5%
  • 1,7%
  • 14,5%
  • Új zsiliprendszer
  • 64,3%
  • 22,8%
  • 6,7%
  • 4,5%
  • 1,3%

Narráció

A Panama-csatorna egy mesterséges vízi út, amely az Észak- és Dél-Amerikát összekötő keskeny Panama-földszorosnál épült a hajózási útvonalak lerövidítésére. Az 1914-ben átadott csatorna a Csendes-óceánt köti össze a Karib-tengerrel.

A csatornát a franciák kezdték el építeni 1881-ben. A munkálatokat Ferdinand de Lesseps irányította, aki a Szuezi-csatorna megépítését is vezette. A beruházás a csőd szélére került, mert a költségeit alábecsülték, mivel rosszul mérték fel a terület földrajzi és éghajlati adottságait. A legnehezebb feladatnak a kontinentális vízválasztó átvágása, az ún. Culebra-átvágás, azaz egy mesterséges völgy létrehozása bizonyult. Az amerikaiak 1904-ben átvették a vállalkozást és ők is fejezték be.

Az elkészült csatorna kb. 80 km hosszú lett: több mesterséges tó, természetes és mesterséges csatorna, valamint három zsiliprendszer alkotta. 1999-ig az Egyesült Államok fennhatósága alatt állt, amikor is Panama állam irányítása alá került. 2010-ben haladt át rajta az egymilliomodik hajó.

Az egyre növekvő hajóforgalom és hajóméretek miatt a csatorna bővítésére volt szükség. A régieknél szélesebb, mélyebb zsilipekre volt szükség, amelyek nagyobb hajók átkelését is lehetővé teszik. Két új zsiliprendszert építettek, kiszélesítették a Culebra-átvágást, valamint szélesítették és kimélyítették a mesterséges tavakat is. A bővítési munkálatok 2016-ra fejeződtek be.

A bővítés előtt a Panamax-típusú hajók tudtak áthaladni a csatornán. Az elnevezés arra utal, hogy a Panamax hajók mérete a Panama-csatornán való átkeléshez megfelelő. A bővítés óta már a Neopanamax-típusú hajók is végig tudnak hajózni a csatornán, melyek mérete és szállítókapacitása jóval meghaladja a Panamax hajókét.

A csatornán található zsiliprendszerek 26 m szintkülönbséget hidalnak át. Minden zsiliprendszer több zsilipkamrából áll, azaz egy átkeléskor háromszor felemelik és háromszor leengedik a hajókat.
A régebbi zsilipeken való átkelést villanymozdonyok segítségével oldják meg. Az új zsilipeken vontatóhajók segítik az átkelést. A csatorna egyéb részein a navigálást révkalauzok segítik. Egy hajó átkelése átlagosan 8-10 órát vesz igénybe.

A csatorna megléte nélkül Ázsiából több ezer kilométerrel lenne hosszabb a hajók útja az amerikai kontinens keleti partjaiig, valamint Amerika keleti és nyugati partja között is lerövidíti a hajózási útvonal hosszát a Panama-csatorna. Igaz, hogy Észak-Amerika keleti és nyugati partja között a vasúti szállítás rövidebb útvonalon és kevesebb idő alatt történik, a hajóval történő szállítás mégis jóval gazdaságosabb, hiszen egy hajó egy vasúti szerelvény rakományának sokszorosát képes szállítani egyszerre.

A Panama-csatornán áthaladó hajók több mint fele Ázsia és Észak-Amerika keleti partjai között közlekedik, de jelentős a Dél-Amerika nyugati partja és Észak-Amerika keleti partja, valamint Európa közötti forgalom is.

Egy zsilipet kevesebb mint nyolc perc alatt töltenek fel vízzel. A vízveszteség az új zsilipek megépítésével közel 10%-kal csökkent. A felhasznált víz 60%-át újrahasznosítják.

A csatornán áthaladó hajók száma – a II. világháború éveinek kivételével – folyamatosan nőtt az 1980-as évekig, azóta stagnál. A szállított anyagmennyiség tekintetében viszont folyamatos a növekedés, a hajók egyre nagyobb szállítókapacitásának köszönhetően.

A 2016 előtti régi és a 2016-ban megnyitott új zsilipeken is a konténerszállító hajók kelnek át a legnagyobb számban. Azonban míg a régi zsilipeken a szárazanyag és a vegyi anyagok szállítása is jelentős, addig az új zsiliprendszereken – ezeken kívül – a gázszállítás a meghatározó.

Kapcsolódó extrák

Kikötő

A kikötőkben biztosítani kell a megfelelő infrastruktúrát és szolgáltatásokat.

Konténerszállító hajó

A II. világháború után elterjedő konténerhajók kereskedelmi útvonalai napjainkban behálózzák az egész Földet.

Közlekedési hálózatok

A főbb közlekedési – szárazföldi, vízi, légi – útvonalak és csomópontok bemutatása.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

Folyózsilip működése

A folyózsilip segítségével a folyami hajózásban a szintkülönbségek áthidalhatók.

Repülőtér

A repülőtéren biztosítottak a repüléshez szükséges infrastruktúra és szolgáltatások.

Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna egy mesterséges vízi út a Vörös-tenger és a Földközi-tenger között.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

Csalagút

A Csalagút egy tenger alatt futó vasúti alagút, mely Nagy-Britanniát és Franciaországot köti össze.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Kosárba helyezve!