A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Öves szkolopendra

Öves szkolopendra

Ez a jelenet egy főként mediterrán területeken élő százlábút mutat be.

Biológia

Címkék

százlábú, szelvényezett test, ízeltlábú, pete, mérgező, ízeltlábúak, szelvények, szelvény, ízelt láb, méregmirigy, mirigy, állat, biológia, ragadozó

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Öves szkolopendra

Az öves szkolopendra főként a mediterrán térség lakója, de Európa valódi mérsékelt övében is előfordul.
A többi százlábúhoz hasonlóan az öves szkolopendra is nyirkos helyen él, mivel kutikulája nem viaszos, amely megvédené a kiszáradástól.
Szívesen tartózkodik kövek és kidőlt fák alatti üregekben. A gyors, jellegzetesen kígyózó mozgású állat ragadozó életmódot folytat, bármilyen állatot megtámad és elejt, amely nem haladja meg a méretét. Zsákmányállatai között főként rovarok, de akár kisebb gyíkok is szerepelnek. Csípése az ember számára is fájdalmas, a bőr gyulladásos reakcióját válthatja ki.

Mozgás

Felépítés

  • hossza: 6–13 cm
  • csápok - Az első törzsszelvényen található.
  • ízelt lábak - Minden egyes láb végén apró kampó található, amely a zsákmányállat megragadásában segíti.
  • pontszemek
  • állkapcsi lábak
  • hátpajzs
  • fejpajzs
  • rágó szájszerv

Az öves szkolopendra teste megnyúlt és szelvényekből áll, amelyek – az állat fejétől eltekintve – hasonló méretűek és nagyságúak, számuk általában huszonegy.
Mindegyik szelvény egy pár ízelt lábat hordoz, a fejükön egyetlen pár csáp található.
Rendkívüli az állat regenerációs képessége: képes újranöveszteni letört lábát és csápját.
Az első pár lábuk különbözik a többitől: hegyes, kampó alakú, amely a végén méregmirigyet tartalmaz. Az öves szkolopendra ezzel a módosult lábbal bénítja meg áldozatát. Az állat testhossza általában 6-13 cm, de találtak már 17 centiméteres példányt is.

Belső szervei

  • agy - Páros agydúc.
  • ivarszerv
  • többkamrás szív
  • nyálmirigy - Váladéka nedvesíti a táplálékot, és enzimei megkezdik az emésztést.
  • gyomor
  • Malpighi-csövek - Kiválasztó szervek. A közép- és utóbél határán helyezkednek le. Átszűrik a testüregben található vérnyirkot, a szűrletet pedig a bélcsatornába juttatják.
  • utóbél - A Malpighi-csövekből ide jutott szűrletből visszaszívás történik: a szűrletből a szükséges anyagok (víz, cukor stb.) visszajutnak a vérnyirokba. A szűrlet felesleges anyagai a táplálék salakanyagaival együtt a végbélnyíláson keresztül távoznak.
  • járulékos mirigy
  • méregmirigy
  • ivarmirigy

Életciklus

  • pete
  • újszülött szkolopendra
  • fiatal szkolopendra
  • felnőtt szkolopendra

Az öves szkolopendra petékkel szaporodik. A nőstény öves szkolopendra mintegy 10-50 petét rak le. Körülbelül 2 hónapon keresztül őrzi a petéket és a belőlük kikelt utódokat. A petéből kibújó állatok a kifejlett egyedhez hasonló kinézetűek, csak világosabb színűek, jóval kevesebb szelvénnyel rendelkeznek. Amíg el nem éri a felnőtt méretet, több alkalommal is vedlik, és minden egyes vedléssel növekszik a szelvényeinek száma.

Narráció

Az öves szkolopendra főként a mediterrán térség lakója, de Európa valódi mérsékelt övében is előfordul.
A többi százlábúhoz hasonlóan az öves szkolopendra is nyirkos helyen él, mivel kutikulája nem viaszos, amely megvédené a kiszáradástól.
Szívesen tartózkodik kövek és kidőlt fák alatti üregekben. A gyors, jellegzetesen kígyózó mozgású állat ragadozó életmódot folytat, bármilyen állatot megtámad és elejt, amely nem haladja meg a méretét. Zsákmányállatai között főként rovarok, de akár kisebb gyíkok is szerepelnek. Csípése az ember számára is fájdalmas, a bőr gyulladásos reakcióját válthatja ki.

Az öves szkolopendra teste megnyúlt és szelvényekből áll, amelyek – az állat fejétől eltekintve – hasonló méretűek és nagyságúak, számuk általában huszonegy.
Mindegyik szelvény egy pár ízelt lábat hordoz, a fejükön egyetlen pár csáp található.
Rendkívüli az állat regenerációs képessége: képes újranöveszteni letört lábát és csápját.
Az első pár lábuk különbözik a többitől: hegyes, kampó alakú, amely a végén méregmirigyet tartalmaz. Az öves szkolopendra ezzel a módosult lábbal bénítja meg áldozatát. Az állat testhossza általában 6-13 cm, de találtak már 17 centiméteres példányt is.

Az öves szkolopendra petékkel szaporodik. A nőstény öves szkolopendra mintegy 10–50 petét rak le. Körülbelül 2 hónapon keresztül őrzi a petéket és a belőlük kikelt utódokat. A petéből kibújó állatok a kifejlett egyedhez hasonló kinézetűek, csak világosabb színűek, jóval kevesebb szelvénnyel rendelkeznek. Amíg el nem éri a felnőtt méretet, több alkalommal is vedlik, és minden egyes vedléssel növekszik a szelvényeinek száma.

Kapcsolódó extrák

A rovarok szaporodása és egyedfejlődése

A rovarok egyedfejlődése kifejléssel, átváltozással vagy teljes átalakulással történhet.

Chilei remetepók

A chilei remetepók mérgező csípése komoly veszélyt jelent az emberi szervezetre.

Erdei vöröshangya

A hangyabolyban királynőt, hímet és dolgozót találunk.

Folyami rák

Tiszta folyóvizekben és tavakban élő, nagyméretű rák.

Karbon időszak élővilága

A Devon és a Perm időszak közötti periódusban (358-299 millió évvel ezelőtt) élt élőlények, amelyek közül sokan hatalmas méretűre nőttek.

Koronás keresztespók

A keresztespók gyakori pókfaj, melynek példáján megismerhetjük a pókok anatómiai felépítését.

Mexikói vöröstérdű tarantula

Az egyik legismertebb, hobbiállatként is tartott madárpók. Harapása emberre nem veszélyes.

Vastagfarkú skorpió

A vastagfarkú skorpió az egyik legveszélyesebb skorpió.

Kosárba helyezve!