A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Ókori görög vázatípusok

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Vizuális művészetek

Címkék

váza, vázafestészet, feketealakos, vörösalakos, ókor, görög, edény, hellén, amfora, kehely, agyag, kerámia, művészet, díszítés, mitológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Görög edények

  • vörösalakos edények
  • feketealakos edények

Feketealakos edények

  • Ekszekiasz: Akhilleusz és Aiasz kockázik - A feketealakos vázák legjelentősebb festőjének alkotása. A Kr. e. 540 körül készült remekmű a Trójáért vívott harc szünetében játszó hősöket ábrázolja.
  • Ekszekiasz: Dionüszosz a tengeren - A feketealakos vázák legjelentősebb festőjének alkotása. Kr. e. 540-530 körül keletkezett magas talpú, lapos, széles váza. A két vízszintes füllel ellátott edény belső felületén egy mitológiai jelenet látható.
  • léküthosz - E vázatípus széles, lefelé csúcsosodó testétől éles vonallal válik el a vállrésszel ívesen egybefüggő, rövid nyak, melyre csésze alakú száj illeszkedik. A hétköznapi jelenetet bemutató vázakép Kr. e. 500 körül keletkezhetett.

Vörösalakos edények

  • harang alakú kratér - Borkeverő edény. A Kr. e. 440 körül keletkezett alkotás a csodálatos zenét játszó Orpheuszt ábrázolja.
  • Andokidész amforája - Az alkotó Ekszekiasz tanítványa volt. Az ő fazekasműhelyében született meg a vázafestészet új technikája, a vörösalakos stílus. Ez az tárolóedény Kr. e. 530 körül készülhetett.
  • kehely alakú kratér - Egy színházi jelenetet ábrázol. A Kr. e. 400-390 körül keletkezett, különleges alakú borkeverő edény jellegzetes alsó fülpárral rendelkezik.

Animáció

Narráció

Az ókori görög festészet legjelentősebb fennmaradt alkotásait a vázák jelentik, hiszen a falfestmények és egyéb díszítmények nagy része elpusztult.
Az agyagedényeket a kiégetés után festették meg, majd újra kiégették őket. Kerámiáik finom kidolgozottságúak és művészien díszítettek voltak. Így a vázákat nem csupán használati tárgyaknak, hanem műalkotásoknak is tekinthetjük. A kiváló minőségű, messze földön híres görög kerámiákat változatos formavilág jellemezte.
A vázafestészet első korszakát a geometrikus szóval jellemezhetjük. Egyszerű mértani motívumokból igen bonyolult, összetett díszítéseket alakítottak ki. Ember- és állatalakokat is ábrázoltak, de csak nagyon leegyszerűsített formában.

Az archaikus korban a vallás előtérbe kerülésével a mitológiai jelenetek váltak a vázaképek uralkodó témáivá. Ezt az időszakot a feketealakos stílus jellemezte: fekete festékkel vitték fel a figurákat a vörös színű alapozásra.
A motívumok között a későbbiekben is a mitológiai és a hétköznapi életből vett témák voltak a legjellemzőbbek.

A klasszikus korban megjelentek a vörösalakos edények is. A bonyolult eljárás első lépéseként az egész edényt vörösre festették. Ezután úgy vonták be fekete mázzal, hogy az alakok helyét üresen hagyták. A díszítés utolsó fázisaként vékony vonalakkal megrajzolták a részleteket is.

Kapcsolódó extrák

A görög istenek

Az ókori görög mitológia olümposzi istenei az emberekhez hasonlóan igen különbözőek voltak.

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

Arkhimédész haditalálmányai (Kr. e. 3. század)

Az ókor egyik legzseniáisabb görög tudósa hadi jellegű találmányaival is maradandót alkotott.

Átreusz kincsesháza (Mükéné, Kr. e. 14. század)

Az ókori Mükénében emelt kör alakú sírépítményt a hagyomány a mitikus király nevéhez köti.

Daidalosz és Ikarosz

A görög mítosz a Kréta szigetét elhagyni kívánó apa és fiú tragédiájáról szól.

Diera (ókori hadihajó)

A diera jellegzetes döfőorral ellátott, két evezősoros, vitorlás hadihajótípus volt, melyet több ókori nép is használt.

Dionüszosz színháza (Athén, Kr. e. 4. század)

A jellegzetes formájú, kiváló akusztikájú színház az athéni Akropolisz oldalában helyezkedett el.

Knósszoszi palota (Kr. e. 2. évezred)

Kréta szigetének legnagyobb bronzkori épületegyüttese feltehetően a minószi kultúra központja volt.

Mükéné (Kr. e. 2. évezred)

A fejlett kultúrának is nevet adó város volt a történelem első települése, mely fellegvárral rendelkezett.

Ókori athéni polgár és felesége

Az athéni polisz demokratikus berendezkedése a teljes jogú polgárok csoportján nyugodott.

Ókori görög kereskedelmi vitorlás

Vitorlásaik segítségével a hellének átvették a föníciaiaktól „a tenger fuvarosai” szerepet az ókorban.

Ókori görög lakóház

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésű kétszintes épületek voltak.

Ókori görög oszloptípusok

A dór, az ión és a korinthoszi oszlop méretében és oszlopfőjének díszítettségében is különbözik.

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.

Olümpia (Kr. e. 5. század)

A Kr. e. 776-tól négyévente rendezett vallási és sportesemények tették e várost az ókori Hellász egyik központjává.

Régészeti feltárás, veremház feltárása

Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.

Római gladiátorok (2. század)

A gladiátorok az ókori Római Birodalom arénáiban vívtak véres küzdelmet egymással és a vadállatokkal.

Trójai faló

Homérosz hőskölteménye szerint Odüsszeusz csele okozta Trója városának vesztét.

A szobrászat mérföldkövei

A jelenetben a szobrászat történetének öt kiemelkedő alkotását ismerhetjük meg.

Apoxiomenosz szobra

A jellegzetes ókori hellén műalkotás az Adriai-tenger horvát partjainál feküdt a hullámsírban.

Kosárba helyezve!