A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Ókori görög oszloptípusok

Ókori görög oszloptípusok

A dór, az ión és a korinthoszi oszlop méretében és oszlopfőjének díszítettségében is különbözik.

Vizuális művészetek

Címkék

dór, ión, korinthoszi, oszloptípusok, oszlop, oszlopsor, oszloptörzs, oszlopfő, építészet, talapzat, bázis, tümpanon, ókor, görög, hellén, dombormű, fríz, kő

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Görög oszloptípusok

  • korinthoszi - A legdíszesebb típus. Oszlopfője levelekkel ékesített kehelyre hasonlít. Törzse vájatos, lefelé vastagodik. Talapzata díszített.
  • ión - Jellemzője az oszlopfő csigavonal alakú díszítése. Törzse vájatos, lefelé vastagodik. Talapzata díszített.
  • dór - A legkevésbé díszített típus. Oszlopfője egyszerű. Törzse vájatos, lefelé vastagodik. Nincs talapzata.

Dór

  • oszlopsor
  • gerenda
  • nyeregtető
  • tümpanon - A nyeregtetős épületek háromszög alakú homlokfelülete (oromzata).
  • dombormű
  • lépcsős alépítmény

Ión

  • oszlopsor
  • fríz - A tümpanon alatti hosszú sáv. Feliratokat vagy díszítőelemeket tartalmaz.
  • tümpanon - A nyeregtetős épületek háromszög alakú homlokfelülete (oromzata).
  • nyeregtető
  • gerenda
  • lépcsős alépítmény

Korinthoszi

  • oszlopsor
  • nyeregtető
  • tümpanon - A nyeregtetős épületek háromszög alakú homlokfelülete (oromzata).
  • gerenda
  • lépcsős alépítmény

Összehasonlítás

  • dór
  • ión
  • korinthoszi

Oszlop részei

  • oszlopfő
  • oszloptörzs
  • talapzat

Oszlopok felépítése

  • előrefaragott dob
  • csap

Az antik oszlopokat nagy keménységű kőből készítették. Vagy egyetlen monolit tömbből faragták ki, vagy önálló elemek összeillesztésével alkották meg oszlopaikat.

Ez utóbbi megoldás esetén az alkotóelemeket oszlopdoboknak nevezzük.
Az előre kifaragott oszlopdobokat a klasszikus korban úgy rögzítették egymáshoz, hogy a forgástengelyük mentén lyukakat, mélyedéseket alakítottak ki. A lyukakba kő- vagy fémrudakat, a mélyedésekbe pedig egymáshoz tökéletesen illeszkedő fémcsapokat helyeztek.
Ezzel a megoldással az ókori görögök szinte tetszőlegesen variálhatták oszlopaik szélességét és magasságát, természetesen az épület méretét és az oszlopok terhelhetőségét figyelembe véve.

A legfelső dobra került az oszlopfő. Az önállóan álló oszlopokat kőből faragott keresztgerendákkal kapcsolták össze. Ezek egyenletesen osztották el a tetőszerkezet súlyát az oszlopsor egyes elemei között.
Jellegzetes építészeti megoldásnak számított a nyeregtetős épületek esetében a háromszög alakú oromzat, a tümpanon kialakítása, illetve az alatta elhelyezkedő hosszú, díszes sáv, a fríz megléte.

Animáció

Az ókori Hellász fejlett civilizációja és virágzó kultúrája az építészeti alkotásokban is jól tetten érhető.
A görög építészet tökéletesítette az oszlopot, szerkezeti és esztétikai szempontból egyaránt, mintát teremtve valamennyi utána következő építészeti stílus számára, melyek átvették az antik hellének megoldásait.

A görög oszlopok három fő részből állnak.
Az oszlop legalsó része a lábazat, mely az oszlop terhelését átadja az alap nagyobb felületének.
Az oszlop középső, többnyire függőlegesen vagy spirálisan barázdált, felfelé keskenyedő részét oszloptörzsnek nevezzük.
Az oszlop legfelső, a megtámasztott szerkezeti elem nagyobb felfekvését biztosító részét oszlopfőnek, vagy fejezetnek nevezzük. Az oszlopfő tovább tagolható az oszlopnyakra, a párnatagra és az abakusznak is nevezett fejlemezre.

Az ókori görög építészet három legjellemzőbb oszloptípusa a dór, az ión és a korinthoszi voltak.

A dór volt a legszigorúbb és legpuritánabb módon kialakított oszloptípus.
Lábazata nem volt. Erősen sudarasodó, mély barázdákat tartalmazó törzsét egyszerű, négyzetes abakuszban végződő oszlopfő zárta le.

A legkecsesebb oszlopok a tagolt lábazattal rendelkező ión típusba tartoztak.
Legfontosabb egyéni jellemzőjük a csigavonalas oszlopfő.

A korinthoszi oszlopok az ión stílus után alakultak ki. Legjellegzetesebb részüket a rendkívül díszes oszlopfő jelentette, melyekre általában akantuszlevelekből álló koszorút faragtak.

Kapcsolódó extrák

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

Olümpia (Kr. e. 5. század)

A Kr. e. 776-tól négyévente rendezett vallási és sportesemények tették e várost az ókori Hellász egyik központjává.

A görög istenek

Az ókori görög mitológia olümposzi istenei az emberekhez hasonlóan igen különbözőek voltak.

Átreusz kincsesháza (Mükéné, Kr. e. 14. század)

Az ókori Mükénében emelt kör alakú sírépítményt a hagyomány a mitikus király nevéhez köti.

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Diera (ókori hadihajó)

A diera jellegzetes döfőorral ellátott, két evezősoros, vitorlás hadihajótípus volt, melyet több ókori nép is használt.

Dionüszosz színháza (Athén, Kr. e. 4. század)

A jellegzetes formájú, kiváló akusztikájú színház az athéni Akropolisz oldalában helyezkedett el.

Knósszoszi palota (Kr. e. 2. évezred)

Kréta szigetének legnagyobb bronzkori épületegyüttese feltehetően a minószi kultúra központja volt.

Mükéné (Kr. e. 2. évezred)

A fejlett kultúrának is nevet adó város volt a történelem első települése, mely fellegvárral rendelkezett.

Ókori görög lakóház

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésű kétszintes épületek voltak.

Reök-palota (Szeged)

Szeged egyik legszebb szecessziós épületét Magyar Ede tervezte.

Trójai faló

Homérosz hőskölteménye szerint Odüsszeusz csele okozta Trója városának vesztét.

Ókori athéni polgár és felesége

Az athéni polisz demokratikus berendezkedése a teljes jogú polgárok csoportján nyugodott.

A szobrászat mérföldkövei

A jelenetben a szobrászat történetének öt kiemelkedő alkotását ismerhetjük meg.

Apoxiomenosz szobra

A jellegzetes ókori hellén műalkotás az Adriai-tenger horvát partjainál feküdt a hullámsírban.

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Kosárba helyezve!