A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Ókori görög lakóház

Ókori görög lakóház

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésű kétszintes épületek voltak.

Történelem

Címkék

életmód, lakhely, lakószoba, görög, Hellász, Görögország, ókor, geometrikus elrendezés, polisz, település szerkezete, konyha, aula, díszkapu, Zeusz, fogadószoba, fürdőszoba, városkép, utca

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Általában milyen alaprajzúak voltak az ókori görög lakóházak?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ókori görög települések lakóépületei utcákba rendeződtek.
  • Mitől függött a lakóházak külső díszítettsége?
  • Mivel borították az átlagos ókori görög lakóépületek tetejét?
  • Hogy nevezték a lakóházak belső nagy udvarát?
  • Milyen (az utcára nyíló) helyiséget alakítottak ki gyakran a lakóépületek földszintjén?
  • Igaz-e az állítás?\nA női és a férfi hálószobákat igyekeztek elkülöníteni a görög lakóházakban.
  • Igaz-e az állítás?\nAz ókori görög lakóházak belső berendezése szinte alig különbözött egymástól.
  • Miből készült az ókori görög lakóházak bútorainak többsége?
  • Milyen bútor NEM volt jellemző\naz ókori görög lakóházakra?
  • Melyik helyiség volt az ókori görög lakóépületek legfontosabb része?
  • Általában hogyan fűtötték\na lakóházak helyiségeit?
  • A lakóházak melyik helyiségében éltek a család rabszolgái?
  • Kinek a feladata volt a rabszolgák irányítása és ellenőrzése?
  • Igaz-e az állítás?\nA családfő általában csak férfivendégeket látott vendégül\na fogadószobában.
  • Igaz-e az állítás?\nA nők csak a hálószobáikban érintkezhettek a család férfitagjaival.
  • Hogyan nevezzük az ókori görögök jellegzetes, tárolásra használt agyagedényeit?
  • Mit NEM tárolhattak az ókori görögök agyagedényeikben?
  • Milyen növény NEM lehetett az ókori görög lakóházak kamráiban?
  • Milyen növény NEM lehetett az ókori görög lakóházak kamráiban?
  • Általában honnan nyerték a fényt\naz ókori görög lakóházak földszinti helyiségei?
  • Általában hány szintből álltak\naz átlagos ókori görög lakóházak?
  • Melyik állítás igaz az átlagos ókori görög családokra?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ókori görög szokás szerint a vendég nem léphetett be olyan szobába, ahol nők vagy gyerekek tartózkodtak.
  • Általában hol tartották ruháikat\naz ókori görögök?
  • Milyen ruhadarabot NEM viseltek\naz ókori görögök?
  • Mennyi volt az átlagos görög lakóházak alapterülete\na Kr. e. 4. században?
  • Általában kik nevelték az ókori görög családok fiúgyermekeit?

Jelenetek

Görög utcarészlet

Az ókori Hellász lakóépületei

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzúak, geometrikus elrendezésűek voltak. A településeken általában utcákba rendezték őket, míg vidéken (a római birtokok központjához hasonlóan) önmagukban álló épületeket emeltek.
A legtöbb lakóház egy-, illetve kétszintes volt. Nagyságuk, külső díszítettségük és belső berendezésük a tulajdonos anyagi helyzetét tükrözte.

A görögök házaikat tégla és fa felhasználásával építették. Tetejüket cseréppel fedték.
A tipikus alaprajzi elrendezés szerint a középső (nagyobb) kapu kis előteréből nyílt a központi udvarba a bejáró. Ez a nagy udvar (aula) volt a család közös életének színtere. Három oldalról fedett oszlopos folyosó övezte. Ebből nyíltak a földszinti és az emeleti helyiségek. Gyakran az utcára nyíló műhely vagy üzlet is a ház része volt.

Lakóház

A lakóház metszete

  • nyitott udvar (aula)
  • kapu
  • oszlopos folyosó
  • Zeusz-oltár
  • fogadószoba
  • fürdőszoba
  • konyha
  • férfi lakószoba
  • női lakószoba

A hálószobák

A női és férfi hálószobákat igyekeztek egymástól elkülöníteni. Kezdetben a női helyiségek az emeleten, a férfiak lakrészei (andronitisz) pedig a földszinten helyezkedtek el. Később a férfi hálószobák is az emeletre kerültek, de az épület más részébe.
A helyiségbe az udvar feletti folyosóról nyíló ajtón át lehetett bejutni. A szobák berendezése a legegyszerűbbtől a luxusig bármilyen lehetett.

Az átlagos háló egy ágyat, kis asztalt és támla nélküli (vagy alacsony támlás) székeket tartalmazott. A bútorok fából készültek. A belső díszítettség a tulajdonos anyagi helyzetétől függött.

A „mellékes” helyiségek

A legtöbb görög lakóházban volt tisztálkodásra alkalmas helyiség is. Felszerelése azonban igen szegényes volt. Az agyagból készített fürdőkádon és mosdótálon kívül egyéb berendezési tárgy nem növelte a lakók kényelmét.
Az alsó szinten helyezkedtek el a rabszolgák hálófülkéi is. Ezek méretüket és berendezésüket tekintve természetesen elmaradtak a család helyiségeitől.
Ablakok gyakran csak a felső szinten levő szobákban voltak. (A földszinten levőket az udvarról az ajtón át beáramló fény világította meg.)

Fogadószoba

A fogadószoba

Az épület földszintjén helyezkedett el az úgynevezett fogadószoba. Ebben a fontos helyiségben a ház ura fogadta (férfi) vendégeit. A sokszor igencsak elhúzódó beszélgetések alatt általában sok bort fogyasztottak, melyet a közeli kamrából (illetve konyhából) a rabszolgák szolgáltak fel.
A helyiségek fűtését úgy oldották meg, hogy fémedényekben izzó faszenet helyeztek el. Ez sokáig megtartotta a meleget, a fémedény pedig szétsugározta azt a szobában.

Női lakrész

A nők lakrésze

A női hálók, a „lányszobák” (günaikonitisz) a felső szint elkülönülő részén helyezkedtek el.
Berendezési tárgyaikat, bútoraikat tekintve csak annyiban különböztek a férfiak hálószobáitól, hogy a nők igyekeztek függönyökkel, terítőkkel otthonosabbá tenni környezetüket.
A földre helyezett faládák tárolási célokat szolgáltak. Ruháikat, értékeiket ezekben tartották.
A lakosztály alkalmas volt a házimunka (szövés, fonás) elvégzésére, és a hölgy látogatók fogadására is.
A nők a család többi tagjával általában az udvaron vagy a földszinten kialakított társalgó helyiségben érintkeztek. A feleség feladata volt az otthon dolgozó szolgák felügyelete, de maguk is aktívan kivették a részüket a házimunkából.

Konyha

A konyha és az étkező

Az épület földszintjén, az udvar hátsó részéből nyílt a konyha, a kamra és az egyéb tárolóhelyiségek.
A konyha padlóján téglákból alakították ki a tűzhelyet. A főzéshez használt agyagedényeiket a tűzhelyben levő faszénre helyezték. Az agyagedényeket nem csak főzésre, hanem tárolásra is használták. Jellemző volt az amfora-forma.
A konyha szomszédságában helyezkedett el az úgynevezett férfiterem (andron). Ebben a helyiségben tartózkodott a nap nagy részében a házigazda vendégeivel. Itt tartották lakomáikat, melyen csak férfiak vehettek részt. A felszolgált ételeket és italokat fekve, fél könyökre támaszkodva fogyasztották el.

Séta

Animáció

Narráció

Az ókori Hellász településszerkezetére a vidéki falvak mellett a poliszok központjában emelt városok is jellemzőek.
A városok lakóházai utcákba rendeződtek, így a települések szerkezete áttekinthetőbbé vált.
A lakóépületek általában egy- vagy kétszintes, fából és téglából emelt házak voltak. Falaikat fehérre meszelték, tetejüket cseréppel borították. Nagyságuk, külső díszítettségük a tulajdonos anyagi helyzetét tükrözte.
Az átlagos ókori görög lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésűek voltak.

A középső, nagyobb kapun át lehetett bejutni az épület központi részét képező belső udvarba, az aulába. Ez volt a család közös életének színtere. Az aulát három oldalról övező fedett, oszlopos folyosóról nyíltak az épület földszinti és emeleti részének további helyiségei.

A földszinti részen alakították ki a fogadószobát, ahol a ház ura fogadta vendégeit. Mellette helyezkedett el az étkező, a konyha és a kamra.
A földszint további helyiségei közé tartozott a tisztálkodásra alkalmas szoba, a rabszolgák hálófülkéi és az egyéb tárolóhelyiségek is.
Gyakran az utcára nyíló műhely vagy üzlet is a ház részét képezte.

Az emeleti szint helyiségeibe az udvar feletti folyosóról nyíló ajtókon át lehetett bejutni.
Itt külön helyezték el a férfiak lakrészét és a női hálókat, a „lányszobákat”. Ablakokat gyakran csak az emeleti szobák falán alakítottak ki. (A földszinti helyiségek a belső, nyitott udvar felől kaptak fényt.)

A szobák berendezése a legegyszerűbbtől a luxusig bármilyen lehetett. A belső díszítettség is a tulajdonos anyagi helyzetétől függött.
Az ókori hellének bútorai fából készültek. Általában egy ágy, egy kis asztal és néhány (támla nélküli vagy alacsony támlás) szék adta a helyiségek berendezését.
A tároló funkciót a szobákban elhelyezett faládák töltötték be.
A fűtést fémedényekben elhelyezett izzó faszén segítségével oldották meg.

Az ókori görög lakóházak kialakításánál is az vezérelte építőiket, hogy a lehető legpraktikusabb, „legélhetőbb” körülményeket biztosítsák az adott családnak.
Településeik utcáit, tereit is gyakran fák és bokrok ültetésével tették barátságosabbá.

Kapcsolódó extrák

Ókori athéni polgár és felesége

Az athéni polisz demokratikus berendezkedése a teljes jogú polgárok csoportján nyugodott.

Ókori görög oszloptípusok

A dór, az ión és a korinthoszi oszlop méretében és oszlopfőjének díszítettségében is különbözik.

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas épületek voltak.

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

Kínai lakóház

A tradicionális kínai siheyuan egy olyan épületegyüttes, mely egy téglalap alakú zárt udvart ölel körül.

Knósszoszi palota (Kr. e. 2. évezred)

Kréta szigetének legnagyobb bronzkori épületegyüttese feltehetően a minószi kultúra központja volt.

Ókori egyiptomi lakóház

Az átlagos ókori egyiptomi lakóépület szabályosan elrendezett jellegzetes helyiségek együttese volt.

Ókori görög kereskedelmi vitorlás

Vitorlásaik segítségével a hellének átvették a föníciaiaktól „a tenger fuvarosai” szerepet az ókorban.

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.

Római gladiátorok (2. század)

A gladiátorok az ókori Római Birodalom arénáiban vívtak véres küzdelmet egymással és a vadállatokkal.

Jellegzetes lakóépítmények

Minden korszaknak és minden kultúrkörnek megvannak a sajátos lakóépítményei.

Parasztház

A középkori vidék földből, vályogból és fából készített parasztházai egyszerű, földszintes épületek voltak.

Tradicionális japán lakóház

Az animáció a hagyományos japán faszerkezetű városi lakóházat, a machiyát mutatja be.

Ur városa (Kr. e. 3. évezred)

Az Eufrátesz mellett elhelyezkedő ősi város fontos sumer központ volt.

Jurta

A jurta a nomád életmódot folytató népek jellegzetes, kupola vagy csonka kúp alakú, rendszerint nemezzel fedett lakósátra volt.

Kosárba helyezve!