Légzőrendszer
A légzőrendszer felel az oxigén felvételéért és a szén-dioxid leadásáért.
Biológia
Címkék
légzőrendszer, légzés, légvétel, belégzés, kilégzés, tüdő, mellkas, légzőizmok, légút, hörgő, hörgők, léghólyag, gázcsere, kisvérkör, vörösvérsejt, oxigénmegkötés, oxigén, szén-dioxid, tüdőmodell, légcső, gége, orrüreg, blende, bordaközi izmok, hajszálér, légzőfelület, ember, biológia
Kapcsolódó extrák
Kérdések
- Igaz vagy hamis? \nA bal és a jobb oldali tüdő ugyanakkora méretű.
- Nyugalmi állapotban egy felnőtt ember 1 perc alatt átlagosan 12 -szer vesz levegőt, és egy alkalommal kb. 0,5 liter levegőt szív be. Hány liter levegőt lélegzik be egyetlen nap alatt?
- A vitálkapacitás az a maximális levegőmennyiség, amelyet az ember ki tud fújni a maximális belélegzést követően. Igaz-e, hogy minél idősebb az ember, annál kisebb a vitálkapacitása?
- A légzést … összehúzódása és elernyedése teszi lehetővé.
- A légzést … szabályozza.
- A tüdő elsődleges védelmi vonala a kórokozókkal szemben:
- Igaz vagy hamis?\nA belégzés során a tüdőben növekszik a légnyomás.
- Igaz vagy hamis?\nA kilégzés során a mellkasban megnövekedett nyomás hatására hagyja el a levegő a tüdőt.
- Minden egyes léghólyagot …. vesznek körül.
Jelenetek

Légzőrendszer
- tüdő - A gázcserét szolgáló páros szerv. A belélegzett levegőből az oxigén a vérbe kerül, a vérből pedig szén-dioxid adódik le. A bal oldali tüdő kettő, a jobb oldali tüdő három lebenyből áll. A rekeszizom és a bordaközti izmok működése a mellkas térfogatváltozását idézi elő, amit a tüdő paszívan követ.
- légcső - A levegő áramlását biztosítja a tüdő és a gége között. C alakú porcok merevítik.
- orrüreg
- garatüreg
- gége - A hangadás szerve. A gégefedő porc biztosítja, hogy nyeléskor a táplálék ne kerülhessen a légcsőbe.
- rekeszizom - Belégzéskor összehúzódik, emiatt ellaposodik: a mellkas térfogata nő, és a tüdő tágul. Kilégzéskor elernyedve a mellkasba domborodik: ekkor a tüdő térfogata csökken.
- borda - A mellkas falát alkotó csontok. A bordaközti izmok hatására a bordaív belégzéskor emelkedik, kilégzéskor pedig süllyed.
- szegycsont
- bordaközi izmok - A bordák mozgatását végző izmok. A bordaközti izmok hatására a bordaív belégzéskor emelkedik, kilégzéskor pedig süllyed.

Tüdő léghólyagok
- hörgőcske - A légutak finom végelágazódásai, a léghólyagokba torkollnak.
- léghólyag - Faluk egyrétegű laphámból épül fel, amelyen keresztül gázcsere zajlik.
- hajszálér - Másik neve: kapilláris. A kisvérkör (tüdővérkör) hajszálereinek falán keresztül gázcsere történik. A vérből a léghólyagokba szén-dioxid adódik le, a vérbe pedig oxigén lép be. Az oxigént a vörösvérsejtek szállítják hemoglobin nevű fehérjemolekuláik segítségével.
- arteriola - A kisvérkör (tüdővérkör) artériái és arteriolái szén-dioxidban gazdag vért szállítanak a szív felől a léghólyagok felé. Az arteriolák hajszálerekké (kapillárisokká) ágaznak szét.
- venula - A kisvérkör (tüdővérkör) vénái és venulái oxigénben gazdag vért szállítanak a léghólyagok felől a szív felé. A hajszálerek (kapillárisok) venulákká, azok pedig vénákká szedődnek össze.

Mellkas
- tüdő - A gázcserét szolgáló páros szerv. A belélegzett levegőből az oxigén a vérbe kerül, a vérből pedig szén-dioxid adódik le. A bal oldali tüdő kettő, a jobb oldali tüdő három lebenyből áll. A rekeszizom és a bordaközti izmok működése a mellkas térfogatváltozását idézi elő, amit a tüdő paszívan követ.
- légcső - A levegő áramlását biztosítja a tüdő és a gége között. C alakú porcok merevítik.
- valódi bordák - Az első 7 pár borda, melyek porcaikkal közvetlenül a szegycsonthoz kapcsolódnak.
- álbordák - A 8–10. pár borda, melyek porcaikkal a 7. pár borda porcához kapcsolódnak.
- lengőbordák - A 11–12. pár borda, melyek nem kapcsolódnak a szegycsonthoz.
- rekeszizom - Belégzéskor összehúzódik, emiatt ellaposodik: a mellkas térfogata nő, és a tüdő tágul. Kilégzéskor elernyedve a mellkasba domborodik: ekkor a tüdő térfogata csökken.
- bordaközi izmok - A bordák mozgatását végző izmok. A bordaközti izmok hatására a bordaív belégzéskor emelkedik, kilégzéskor pedig süllyed.
- főhörgő - A légcsőből kiágazó két főhörgő belép a tüdőbe, majd hörgőkké ágazik szét.
- szegycsont
- hörgő - Vékony csövecskék, amelyek egyre finomabban elágazódva továbbítják a belélegzett levegőt a hörgőcskék felé.

Gázcsere
- egyrétegű laphám - A legvékonyabb hámszövettípus. Ezen keresztül zajlik a gázcsere.
- hajszálér - Másik neve: kapilláris. A kisvérkör (tüdővérkör) hajszálereinek falán keresztül gázcsere történik. A vérből a léghólyagokba szén-dioxid adódik le, a vérbe pedig oxigén lép be. Az oxigént a vörösvérsejtek szállítják hemoglobin nevű fehérjemolekuláik segítségével.
- oxigén - A szerves anyagok lebontásakor (oxidációjakor) a kovalens kötéseikben tárolt energia ATP termelésére fordítódik. Az oxidáció oxigént igényel.
- szén-dioxid - A biológiai oxidáció során a szerves molekulákból oxigén jelenlétében szén-dioxid keletkezik, a kovalens kötéseikben tárolt energia ATP termelésére fordítódik.

Vörösvérsejtek
- oxigén - A szerves anyagok lebontásakor (oxidációjakor) a kovalens kötéseikben tárolt energia ATP termelésére fordítódik. Az oxidáció oxigént igényel.
- szén-dioxid - A biológiai oxidáció során a szerves molekulákból oxigén jelenlétében szén-dioxid keletkezik, a kovalens kötéseikben tárolt energia ATP termelésére fordítódik.

Animáció

Légzőrendszer helyzete
- tüdő - A gázcserét szolgáló páros szerv. A belélegzett levegőből az oxigén a vérbe kerül, a vérből pedig szén-dioxid adódik le. A bal oldali tüdő kettő, a jobb oldali tüdő három lebenyből áll. A rekeszizom és a bordaközti izmok működése a mellkas térfogatváltozását idézi elő, amit a tüdő paszívan követ.
- légcső - A levegő áramlását biztosítja a tüdő és a gége között. C alakú porcok merevítik.
- orrüreg
- gége - A hangadás szerve. A gégefedő porc biztosítja, hogy nyeléskor a táplálék ne kerülhessen a légcsőbe.

Tüdő
- légcső - A levegő áramlását biztosítja a tüdő és a gége között. C alakú porcok merevítik.
- főhörgő - A légcsőből kiágazó két főhörgő belép a tüdőbe, majd hörgőkké ágazik szét.
- hörgő - Vékony csövecskék, amelyek egyre finomabban elágazódva továbbítják a belélegzett levegőt a hörgőcskék felé.
Narráció
Belégzéskor a rekeszizom és a bordaközti izmok növelik a mellkas térfogatát. Ezt a tüdő passzívan követi. A térfogat-növekedés miatt a tüdőbe levegő áramlik be. Kilégzéskor a térfogatcsökkenés hatására a tüdőből a levegő kiáramlik.
A belélegzett levegő az orrüregen, illetve a szájüregen át a garatüregbe jut, majd a légcsövön keresztül a főhörgőkbe áramlik. Ezek a levegőt a tüdőbe vezetik, ahol hörgőkre, azok pedig hörgőcskékre ágazódnak el. Az Y alakú elágazások a főhörgőket is beleértve összesen 20-23 oszlási generációt alkotnak. A 17. oszlási generációtól már gázcsere is zajlik a hörgőcskék falán keresztül. A végelágazódások a léghólyagokba torkollanak.
A léghólyagok egyrétegű laphámján keresztül gázcsere zajlik: az oxigén a vérbe jut, a szén-dioxid pedig leadódik a vérből. Ezáltal a kisvérkörben (azaz tüdővérkörben) a vér oxigéndússá válik. Az oxigént sejtjeink a lebontó anyagcsere-folyamatokban használják fel, melyek során melléktermékként a kilélegzett szén-dioxid keletkezik.
Kapcsolódó extrák
A dohányzás tüdőkárosító hatása
A dohányzás súlyosan károsítja a légzőrendszert: többek között COPD-t és tüdőrákot okozhat.
A halak légzése
A halak kopoltyúiban erek futnak, amelyekbe a vízből oxigén lép be, belőlük pedig szén-dioxid adódik le.
A kiválasztó szervrendszer
A kiválasztó szervrendszer működése biztosítja a káros és felesleges anyagok eltávolítását a szervezetből.
Keringési rendszer
A nagyvérkör a szövetek oxigénellátását biztosítja, a kisvérkör pedig a tüdőben az oxigén felvételét.
Mélyvénás trombózis és tüdőembólia
Az alsó végtagok mély vénáiban keletkező vérrög a tüdőbe jutva akár halállal végződő tüdőembóliát is okozhat.
Szén-dioxid (CO₂) (alapfok)
Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A növények fotoszintéziséhez szükséges.
Szén-dioxid (CO₂) (középfok)
Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A növények fotoszintéziséhez szükséges.