A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Közlekedési hálózatok

Közlekedési hálózatok

A főbb közlekedési – szárazföldi, vízi, légi – útvonalak és csomópontok bemutatása.

Földrajz

Címkék

közlekedés, nemzetközi hálózat, szárazföldi közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés, közúti fuvarozás, vasút, csővezeték, útvonalak, csomópont, úthálózat, áruszállítás, szállítás, közműhálózat, globalizáció, térkép, földgömb, Föld, Országok, gazdaság, hálózat, társadalom, technika, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Közúti közlekedés (Európa)

  • London
  • Párizs
  • Róma
  • Berlin
  • München
  • Prága
  • Bécs
  • Stockholm
  • Moszkva

A közúthálózat sűrűsége a kontinensek közül jelenleg Európában a legnagyobb. Rugalmassága miatt napjaink legelterjedtebb közlekedési formája a közúti közlekedés, személy- és áruszállítás terén egyaránt.
Előnyei: gyorsaság, kötetlen pálya, háztól házig szállítás, ellátja azokat a térségeket is, amelyeket a vasút nem tud.
Hátrányai: környezetszennyezés, magas energia- és munkaerőigény, a szállított áru tömege és mérete korlátozott, utak állapota, zsúfoltsága.
Csomópontok: London, Párizs, München, Moszkva.

Vasúti közlekedés (Európa)

  • Párizs
  • Róma
  • Milánó
  • Hamburg
  • Frankfurt
  • München
  • Berlin
  • Lipcse
  • Zürich
  • London
  • Stockholm
  • Helsinki
  • Kijev
  • Moszkva

Európa az a kontinens, ahol összefüggő, sűrű vasúthálózat alakult ki. A vasút általában egy ország közlekedési hálózatának a gerincét képezi, bár a vasúti közlekedés részaránya jelenleg már nem a legmagasabb az egyes országok közlekedési rendszereiben.

Előnyei: nagy tömegű és méretű áru és nagyobb utastömeg szállítása, környezetkímélő, kiszámítható (menetrend szerinti közlekedés), biztonságos (zárt rendszerű).
Hátrányai: nincs háztól házig szállítás (kötött pálya), kis távolságon gazdaságtalan, nincs mindenhol kiépítve, kivitelezése nagyon drága.
Csomópontok: Párizs, Hamburg, Zürich, Róma.

Nagy sebességű vonatok: 200 km/h feletti sebességgel közlekedő vonatok. A japán Sinkanszen vasútvonalon 1964 óta közlekednek nagy sebességű vonatok.
Európában az 1980-as években kezdődött a kiépítése. 1000 km alatti távolságon felveszi a versenyt a repülővel, mert repülővel az utazás idejébe bele kell számítani a repülőtérre jutást, a repülőtéri ügyintézést, csomagkezelést is, ami ilyen távolság esetén időnként meghaladja a repülés idejét.

Vízi közlekedés (világ)

  • Ningpo
  • Sanghaj
  • Szingapúr
  • Rotterdam, Antwerpen
  • Kanton
  • Tiencsin
  • Port Hedland
  • Houston
  • New Orleans
  • Puszan
  • Nagoja
  • Port Kelang
  • Jóreménység foka
  • Malaka-szoros
  • Panama-csatorna
  • Horn-fok
  • Szuezi-csatorna
  • Gibraltári-szoros

A vízi közlekedés az egyik legősibb közlekedési mód, szintén az ókorban, a part menti hajózással alakult ki. Napjainkban a nagy távolságra történő tömegáru-szállítás a meghatározó a vízi közlekedésben.
Előnyei: a legnagyobb tömegű áru szállítására képes, kedvező szállítási díjak, viszonylag kis energiafelhasználás.
Hátrányai: lassúság (csak olyan tömegárut lehet így szállítani, amely hosszabb idő alatt sem veszít a minőségéből), időjárásfüggő.
Csomópontok (szállított anyag mennyisége szerint): Ningpo, Sanghaj, Szingapúr, Rotterdam, Amszterdam.

Légi közlekedés (világ)

  • Atlanta
  • Los Angeles
  • Chicago
  • Dallas
  • Denver
  • New York
  • London
  • Párizs
  • Frankfurt
  • Amszterdam
  • Isztambul
  • Dubai
  • Peking
  • Hongkong
  • Kanton
  • Sanghaj
  • Tokió
  • Dzsakarta
  • Szingapúr
  • Kuala Lumpur

A légi közlekedés a Wright fivérek első motoros repülésével alakult ki 1903-ban. A 2. világháború óta nőtt meg a jelentősége.
Elsősorban azonban a személyszállításban tölt be meghatározó szerepet, bár a teherszállítások aránya folyamatosan növekszik, főként a nagy értékű áruk szállítása terén.

Előnyei: gyorsaság, kényelem és biztonság.

Hátrányai: magas jegyárak, környezetszennyezés, a beruházás, a fenntartás és az üzemeltetés költségei magasak.

Csomópontok: Atlanta, Peking, London, Tokió, Los Angeles.

Csővezetékek (világ)

  • Oroszország
  • Szaúd-Arábia
  • Amerikai Egyesült Államok
  • Kína
  • Kanada
  • Irán
  • Irak
  • Egyesült Arab Emírségek
  • Mexikó
  • Kuvait

Csővezetékeken folyékony vagy gáznemű anyagokat szállítanak.
Közülük a legfontosabbak a kőolaj- és a földgázvezetékek. Az első csővezeték a 19. század második felében épült Pennsylvaniában.
A csővezetékes szállítás jelentősége az 1960-as évektől nőtt meg a kőolaj- és a földgázhasználat elterjedésével.

Előnyei: alacsony üzemeltetési költség, nagy tömegű szállítás, a leggazdaságosabb szárazföldi módja a kőolaj és a földgáz szállításának.

Hátrányai: magas beruházási költség, tengeri kiépítése nem gazdaságos.

Legnagyobb kőolajtermelők: Oroszország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok.

Legnagyobb földgáztermelők: Egyesült Államok, Oroszország és Kanada.

Animáció

Narráció

A közlekedés alapvető mai társadalmunkban: folyamatosan helyet változtatunk és fogyasztási termékeink többsége is máshonnan érkezik hozzánk. A közlekedést tehát személyek és anyagi javak helyváltoztatása jellemzi, amely történhet közúton, vasúton, vízi úton, légi úton vagy csővezetéken keresztül.

Az első utak az ókorban, a földművelés és az állattenyésztés létrejöttével alakultak ki, mert ettől kezdve termelt árucserére az ember. A mai értelemben vett közlekedés kialakulásához az utak burkolására és a gépjárművek feltalálására volt szükség.
A közúthálózat sűrűsége a kontinensek közül jelenleg Európában a legnagyobb. Rugalmassága miatt napjaink legelterjedtebb közlekedési formája a közúti közlekedés.

Európa az a kontinens, ahol összefüggő, sűrű vasúthálózat alakult ki. A Föld első vasútvonalát 1825-ben adták át az északkelet-angliai Stockton és Darlington között. A vasút általában egy ország közlekedési rendszerének a gerincét képezi, bár a vasúti közlekedés részaránya jelenleg már nem a legmagasabb az egyes országok közlekedési rendszereiben.

A nagy sebességű vonalak kiépítése, valamint a kombinált áruszállítás teszi versenyképessé a vasúti közlekedést. A legforgalmasabb vasúti csomópontok Európában: Párizs, Hamburg és Zürich.

A vízi közlekedés az egyik legősibb közlekedési mód, szintén az ókorban, a part menti hajózással alakult ki. A tengerhajózás folyamatos fejlődésében meghatározó volt a Szuezi-, majd a Panama-csatorna megépítése a 19–20. század fordulóján.
Napjainkban a nagy távolságra történő tömegáru-szállítás a meghatározó a vízi közlekedésben. A legjelentősebb kikötők a világon Délkelet-Ázsiában, illetve a Benelux államokban találhatók.

A légi közlekedés a Wright fivérek első motoros repülésével alakult ki 1903-ban. A 2. világháború óta nőtt meg a jelentősége. Elsősorban azonban a személyszállításban tölt be meghatározó szerepet, bár a teherszállítások aránya folyamatosan növekszik, főként a nagy értékű áruk szállítása terén. A világ három legforgalmasabb repülőtere Atlantában, Pekingben, illetve Londonban található.

Csővezetékeken folyékony vagy gáznemű anyagokat szállítanak. Közülük a legfontosabbak a kőolaj- és a földgázvezetékek. Az első csővezeték a 19. század második felében épült Pennsylvaniában.
A csővezetékes szállítás jelentősége az 1960-as évektől nőtt meg, a kőolaj- és a földgázhasználat elterjedésével. A legnagyobb kőolaj-kitermelő országok: Oroszország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok.

A legnagyobb földgáztermelők pedig az Egyesült Államok, Oroszország és Kanada. A vezetékek a kitermelés helyétől tartanak a felhasználók felé, vagy pedig egy másik közlekedési rendszerhez, például a kikötőkbe vezetik azokat.

Kapcsolódó extrák

Kikötő

A kikötőkben biztosítani kell a megfelelő infrastruktúrát és szolgáltatásokat.

Repülőtér

A repülőtéren biztosítottak a repüléshez szükséges infrastruktúra és szolgáltatások.

Konténerszállító hajó

A II. világháború után elterjedő konténerhajók kereskedelmi útvonalai napjainkban behálózzák az egész Földet.

Közúti fuvarozás, nyerges vontató

A nyerges vontatók a szárazföldi szállítás rendkívül fontos eszközei.

Airbus A380 (2005)

A kétszintes, széles törzsű, óriási utasszállító repülőgép ötszáznál több férőhellyel rendelkezik.

Autóbusz

Az autóbuszok a városi tömegközlekedés fontos alkotóelemei.

Autópálya szerkezete, felépítése

Az autópályán osztott pályán közlekedhetünk.

De Havilland DH-106 Comet 1 (1949)

A brit cég által gyártott repülőgép volt az első sorozatban gyártott, sugárhajtóművel felszerelt utasszállító.

Fejezetek a repülés történetéből

Az animáció a repülés fejlődését foglalja össze a kezdetektől napjainkig.

Földrajzi érdekességek – Társadalom

Földünkön számos, a társadalomhoz köthető érdekességgel találkozhatunk.

Metró

A nagyvárosok leggyorsabb, kötöttpályás közlekedési eszköze.

Migránsok és menekültek

A jelenet napjaink migrációs válságát és menekültkérdését mutatja be – több szempontból.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Palagáz

A palakőzetből – új technológiáknak köszönhetően – ki tudják nyerni a palagázt.

Panama-csatorna

A Panama-csatorna hajózási útvonalak lerövidítésére létrehozott mesterséges vízi út az amerikai kontinensen.

Patent-Motorwagen (Karl Benz, 1886)

A német mérnök járművét tekintjük az első, belső égésű motor által hajtott autónak.

Postakocsi-hálózat (Nagy-Britannia, 18. század)

A motoros járművek megjelenése előtt az utasok, levelek és az egyéb küldemények lovak által húzott postakocsikon jutottak el a címzettekhez.

Személyautó felépítése

A személygépkocsi felépítését, külső és belső szerkezetét mutatja be az animáció.

Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna egy mesterséges vízi út a Vörös-tenger és a Földközi-tenger között.

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

Villamosüzemű felszíni tömegközlekedés

Környezetkímélő voltuk miatt egyre gyakoribbak a trolibuszok és a villamosok a nagyobb városokban.

Csalagút

A Csalagút egy tenger alatt futó vasúti alagút, mely Nagy-Britanniát és Franciaországot köti össze.

Kőolaj-finomítás

A kőolajból lepárlással különböző termékeket, pl. gázolajat, benzint, kenőolajakat állítanak elő.

Tengeri földgázkitermelés (Norvégia)

A Troll A tengeri földgázkitermelő-platform a világ legnagyobb tengeri platformja: tömege 656 000 tonna, magassága 472 méter, kb. 170 méterrel magasodik a...

TGV POS vonatszerelvény

A Párizs és Dél-Németország között közlekedő nagysebességű vonat utazósebessége 320 km/h.

A teherszállítás fejlődése

Az animáció a közúti teherfuvarozás fejlődését foglalja össze a lovaskocsitól a modern kamionokig.

Az elektromos hálózat rendszere

Biztosítja az elektromos áram eljuttatását az erőművektől a fogyasztókig.

Kosárba helyezve!