English
Deutsch
Español
عربي
中文
Português
Nederlands
Italiano
Svenska
Українська
Lietuvių
Český
Hrvatski
Slovenski
Türkçe
US English
Français
Pусский
日本語
Português (BR)
Polski
Dansk
Română
Norsk
Slovenský
Српски
Български
Қазақша
Ελληνικά
한국어
Tiếng Việt
فارسی
Karbon időszak élővilága
A Devon és a Perm időszak közötti periódusban (358-299 millió évvel ezelőtt) élt élőlények, amelyek közül sokan hatalmas méretűre nőttek.
Biológia
Címkék
őslény, földtörténet, karbon, földtörténeti korok, fosszília, kihalt, meganeura, arthropleura, acantostega, edaphosaurus, pecsétfa, zsurlófa, páfrányfa, cordaites, devon kor, perm, kőszén, kőolaj, emlősszerűek, haraszt, százlábú, flóra, fauna, növényevő, élővilág, ízeltlábúak, ízeltlábú, gerincesek, biológia, állat
Kapcsolódó extrák
Jelenetek
Élővilág
Meganeura
- Meganeura monyi
- fej
- tor
- hosszú potroh
- összetett szem
- rágó szájszerv
- három pár láb
- átlátszó szárny
- legnagyobb szárnyfesztávolsága: 65 cm
Meganeura
A Meganeura monyi a valaha élt legnagyobb méretű repülő rovar. Szárnyainak fesztávolsága akár a 65 cm-t is elérte.
Hozzá hasonló rovarok a mai szitakötők, de ezeknél a Meganeura egy nagyságrenddel nagyobb méretű volt.
A hatalmas test létrejöttének magyarázatára több elméletet született. Az egyik elmélet szerint a karbon időszak levegőjének rendkívül magas, 35%-os oxigéntartalma felelős az óriásnövésért.
A Meganeura monyi ragadozó életmódot folytatott, és akár kisebb méretű kétéltűeket is zsákmányolhatott. Az állatok fosszíliáit Európában (Franciaországban és Angliában) találták meg eddig.
Arthropleura
- Arthropleura
- fej
- csáp
- egyforma szelvényekből álló törzs
- ízelt láb
- hossza: max. 2 m
Arthropleura
A százlábúak és ikerszelvényesek rokonaként számon tartott élőlények csoportja, amelyek Észak-Amerikában és a mai Skócia területén éltek a Karbon időszakban.
Minden idők legnagyobb ízeltlábú élőlényei tartoznak közéjük.
Egyesek akár a 2,3 méter hosszt is elérték. A hatalmas méretet a levegő magas oxigéntartalma és a szárazföldi gerinces ragadozók hiánya tette lehetővé.
Szájszervük fosszíliáját eddig még nem találták meg, így csak feltételezik, hogy ezek a hatalmas állatok növényevő életmódot folytathattak.
Acanthostega
- Acanthostega gunnari
- széles, lapos fej
- fejletlen láb (8 ujjal)
- úszósugarakkal merevített evezőfarok
- hossza: 50-55 cm
Acanthostega
Az Acanthostega gunnari a legkorábban élt négylábú gerinces állatok csoportjába tartozik.
Kopoltyúval és tüdővel egyaránt rendelkezett. Az akár 60 cm-es testhosszt elérő állat fosszíliáit egykori folyók megkövesedett üledékeiben találták meg.
Az állatnak két pár hasonló felépítésű, fejletlen lába volt. Mivel valódi csukló- és bokaízületei hiányoztak, így a lábai aligha bírták el testének súlyát a szárazföldön.
Emiatt azt feltételezik, hogy a folyók partjára alkalmanként mászott ki, és többnyire a vízben tartózkodott.
Edaphosaurus
- Edaphosaurus
- kis méretű fej
- hátvitorla
- rövid, erős láb
- hossza: 2-3 m
Edaphosaurus
Ez az emlősszerű állat a legkorábbi ismert növényevők közé tartozik. Testhossza akár a 3,5 métert is elérhette.
Az Edaphosaurus széles testtel és vastag farokkal rendelkezett. Koponyája viszonylag széles, de rövid volt; a testéhez képest kicsi volt. Hátán meghosszabbodott csigolyákból és bőrből álló vitorla feszült. Fosszíliáit az USA-ban és Európa két területén, Csehországban és Németországban találták meg.
Őslények
- Edaphosaurus
- Meganeura monyi
- Arthropleura
- Acanthostega gunnari
Növényvilág
- cordaites - A ma élő tűlevelűk kihalt rokona. Akár 30 méter magasra is megnőhetett, és egyike volt az óidőben élt legmagasabb fáknak.
- zsurlófa - A zsurlók valaha élt legnagyobb méretű, kihalt képviselői, amelyek akár a 30 méter magasságot is elérhették.
- pecsétfa - A harasztok egyik csoportjához, a korpafüvekhez tartozó kihalt növények. A mocsarakban élő, 20-30 méter magas növény törzsét pikkelyszerűen borították a levélalapok maradványai. A törzse elágazásban végződött, amelyek fűszerű leveleket hordoztak.
- páfrányfa - Az akár 20 méter magasra megnövő, páfrányokhoz tartozó növény hasonló formájú, és magasságú rokonai ma is élnek.
Animáció
- Meganeura monyi
- összetett szem
- rágó szájszerv
- három pár láb
- átlátszó szárny
- legnagyobb szárnyfesztávolsága: 65 cm
- Arthropleura
- fej
- csáp
- egyforma szelvényekből álló törzs
- ízelt láb
- hossza: max. 2 m
- Acanthostega gunnari
- széles, lapos fej
- fejletlen láb (8 ujjal)
- úszósugarakkal merevített evezőfarok
- hossza: 50-55 cm
- Edaphosaurus
- kis méretű fej
- hátvitorla
- rövid, erős láb
- hossza: 2-3 m
Narráció
A Meganeura monyi a valaha élt legnagyobb méretű repülő rovar. Szárnyainak fesztávolsága akár a 65 cm-t is elérte.
Hozzá hasonló rovarok a mai szitakötők, de ezeknél a Meganeura egy nagyságrenddel nagyobb méretű volt.
A hatalmas test létrejöttének magyarázatára több elméletet született. Az egyik elmélet szerint a karbon időszak levegőjének rendkívül magas, 35%-os oxigéntartalma felelős az óriásnövésért.
A Meganeura monyi ragadozó életmódot folytatott, és akár kisebb méretű kétéltűeket is zsákmányolhatott. Az állatok fosszíliáit Európában (Franciaországban és Angliában) találták meg eddig.
A százlábúak és ikerszelvényesek rokonaként számon tartott élőlények csoportja, amelyek Észak-Amerikában és a mai Skócia területén éltek a Karbon időszakban.
Minden idők legnagyobb ízeltlábú élőlényei tartoznak közéjük.
Egyesek akár a 2,3 méter hosszt is elérték. A hatalmas méretet a levegő magas oxigéntartalma és a szárazföldi gerinces ragadozók hiánya tette lehetővé.
Szájszervük fosszíliáját eddig még nem találták meg, így csak feltételezik, hogy ezek a hatalmas állatok növényevő életmódot folytathattak.
Az Acanthostega gunnari a legkorábban élt négylábú gerinces állatok csoportjába tartozik.
Kopoltyúval és tüdővel egyaránt rendelkezett. Az akár 60 cm-es testhosszt elérő állat fosszíliáit egykori folyók megkövesedett üledékeiben találták meg.
Az állatnak két pár hasonló felépítésű, fejletlen lába volt. Mivel valódi csukló- és bokaízületei hiányoztak, így a lábai aligha bírták el testének súlyát a szárazföldön.
Emiatt azt feltételezik, hogy a folyók partjára alkalmanként mászott ki, és többnyire a vízben tartózkodott.
Ez az emlősszerű állat a legkorábbi ismert növényevők közé tartozik. Testhossza akár a 3,5 métert is elérhette.
Az Edaphosaurus széles testtel és vastag farokkal rendelkezett. Koponyája viszonylag széles, de rövid volt; a testéhez képest kicsi volt. Hátán meghosszabbodott csigolyákból és bőrből álló vitorla feszült. Fosszíliáit az USA-ban és Európa két területén, Csehországban és Németországban találták meg.
Kapcsolódó extrák
A kontinensek vándorlása
A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.
Ammoniteszek, előrenéző szifótölcséres lábasfejűek
Külső szilárd vázzal rendelkező, kihalt fejlábúak. Kövületeik fontos szintjelzők.
Az óidő szörnyei: a tengeri skorpiók
A földtörténeti óidőben, a paleozoikumban (541 és 250 millió évvel ezelőtt) élt ízeltlábú ragadozók.
Ichthyostega
Ősi, 360 millió éve kihalt kétéltű, a négylábú szárazföldi gerincesek korai képviselője.
Archaeopteryx
Madár- és hüllőbélyegeket egyaránt mutatott, ezért ősgyíkmadárnak is nevezik. Valószínűleg a madarak őse.
Deinonychus
Deinonychus antirrhopus 'rettentő karom', a húsevő dromaeosauridák közé tartozó dinoszaurusz volt.
Ichthyosaurus (halgyík)
Halszerű, a tengeri életmódhoz alkalmazkodott őshüllő, a konvergens evolúció példája.
Kőolaj-finomítás
A kőolajból lepárlással különböző termékeket, pl. gázolajat, benzint, kenőolajakat állítanak elő.
Pteranodon longiceps
Repülő őshüllő, hasonlít a madarakra, de nincs köztük közvetlen evolúciós kapcsolat.
Triceratops
Kréta kori dinoszaurusz; könnyen felismerhető a jellegzetes nyakfodorról és három szarváról.
A gerincesek agyának evolúciója
A gerincesek evolúciója során az egyes agyterületek relatív fejlettsége megváltozott.