A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Jéghegyek

Jéghegyek

A jéghegyek kisebb-nagyobb, tengeren úszó, édesvízből álló jégtömegek.

Földrajz

Címkék

jéghegy, jégtakaró, jég, Titanic, tengeráramlás, vízmolekula, olvadás, gleccser, fagyás, borjadzás, Antarktisz, északi sarkkör, globális felmelegedés, klímaváltozás, földrajz, természet

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Gleccser

  • gleccser - Jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a lejtés irányába.
  • letört jégdarabok

A jéghegyek kisebb-nagyobb, tengeren úszó jégtömegek. Édesvízből állnak, ugyanis a szárazföldről jutnak a tengerbe több ezer év leforgása alatt.
A szárazföldről a tengerbe kerülő jég gleccserekből vagy jégtakarókból származik. A gleccserek és a jégtakarók a lejtés irányába csúsznak. Már a csúszás közben repedések keletkeznek rajtuk. A tengerparthoz érve nem áll meg a mozgásuk, hanem tovább haladnak a tengeren.
A jég tengerbe nyomulása változó méretű, ezért nem is lehet pontosan tudni, hol van a szárazföld és a víz találkozási pontja. A tengeren lebegő jég fallal végződik, amelyből az árapály, a hullámok ereje és a jég alá beáramló tengervíz a már meglévő repedéseknél kisebb-nagyobb darabokat letör. Ezt nevezzük a jég „borjadzásának”. Egy letört jégtömegből akár több, különféle alakú jéghegy is születhet.

Talajszelvény

  • jéghegyek - Kisebb-nagyobb, tengeren úszó jégtömegek.
  • gleccser - Jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a lejtés irányába.
  • tengerbe nyúló jégtömeg
  • jég mozgási iránya - A jég a lejtés irányába, azaz a tenger felé csúszik.
  • tengervíz áramlása - A jég alá áramló tengervíz alulról olvasztja a jeget.
  • tenger és szárazföld határa
  • tengeraljzat

Típusok

  • táblás jéghegy - Lapos tetejű. Szélessége legalább ötször nagyobb, mint a magassága.
  • ék alakú jéghegy - Egyik oldala meredek, onnan lejt a szemközti oldala felé.
  • szárazdokk-jéghegy - U alakú mélyedés található a közepén, amelynek az alja legtöbbször víz alatt van.
  • csúcsos jéghegy - Egy vagy több csúccsal rendelkezik.
  • kupola alakú jéghegy - Teteje lekerekített.
  • tömbös jéghegy - Lapos tetejű, az oldalai meredekek.

A jéghegyek alakja sokféle lehet. Némelyek egy nagy táblára hasonlítanak, míg mások kupola formájúak. De vannak ék alakú, egy vagy több csúccsal rendelkező és lapos tetejű, tömböt alkotó jéghegyek is. Érdekes alakzat az ún. szárazdokk jéghegy, amelynek két csúcsa között egy U alakú mélyedés található. A mélyedés általában a tenger szintje alatt van, így több, különálló jéghegynek látszik, ezért igen veszélyes típus.

Fizikája

  • 1/10 - A jéghegynek csupán tizedrésze látszik ki a vízből.
  • 9/10 - A jéghegy 90%-a a víz alatt található.
  • A jég szerkezete

A jéghegyeknek nemcsak az alakjuk, hanem a méretük is igen változatos. Az egy-két méteres jégdaraboktól egészen a több száz méter átmérőjű óriás jéghegyekig váltakoznak. Az Antarktisz körüli jéghegyek mérete nagyobb: átlagosan 300-500 m átmérőjűek, míg az északi félgömb jéghegyei általában 100-300 m átmérő közöttiek. Csupán egy tizedük látszik ki a tengerből, térfogatuk 90 százaléka a víz alatt található.

A vízmolekulákat úgynevezett hidrogénkötések kötik egymáshoz. Ezek a kötések egy-egy vízmolekula egyik hidrogénatomja és egy másik vízmolekula oxigénatomjának egyik nemkötő elektronpárja között létesülnek.
A jégkristályban az összes vízmolekula között létrejön a hidrogénkötés, ezért szabályos lesz a térkitöltés és a vízmolekulák között nagy üres terek alakulnak ki. Folyékony halmazállapotú vízben nem minden molekula között jön létre hidrogénkötés, a molekulák rendezettsége nem teljes, ezért a vízmolekulák közelebb helyezkednek el egymáshoz. A jég sűrűsége tehát kisebb, mint a vízé. Ez magyarázza meg, hogy miért úszik a jég a vízen.

Előfordulása

  • Kanári-áramlás
  • Guineai-áramlás
  • Labrador-áramlás
  • Golf(Észak-atlanti)-áramlás
  • Kelet-grönlandi-áramlás
  • Észak-egyenlítői-áramlás
  • Dél-egyenlítői-áramlás
  • Brazíliai-áramlás
  • Benguela-áramlás
  • Kaliforniai-áramlás
  • Oja-shio-áramlás
  • Kuro-shio-áramlás
  • Kurili-áramlás
  • Egyenlítői-ellenáramlás
  • Humboldt (Perui)-áramlás
  • Szomáli-áramlás
  • Agulhas-áramlás
  • Nyugati-szél-áramlás
  • Nyugat-ausztráliai- áramlás
  • Kelet-ausztráliai- áramlás
  • Karibi-áramlat
  • Kínai-áramlat
  • Norvég-áramlat
  • Antarktisz-körüli-áramlat
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán
  • Jeges-tenger

A jéghegyek többsége az Antarktisz körüli vizeken található. A Nyugati-szél-áramlás kelet felé szállítja azokat. Azonban az északi félgömbön is akadnak szép számmal jéghegyek. Ezek a sarkkörön túli szigetekről származnak és a Kelet-grönlandi- vagy a Labrador-áramlással vándorolnak dél felé, míg a melegebb vizekre érve el nem olvadnak. Egy jéghegy élete általában két-három év.

A felmelegedés következménye

  • tenger által elöntött területek

A gleccserek és jégtakarók olvadása napjainkra felgyorsult. Okait az üvegházhatású gázok által kiváltott globális felmelegedésben kell keresnünk. Ez a folyamat az emberek életkörülményeire, valamint a globális környezeti egyensúlyra is negatív hatással van. A 21. században, a világtenger szintjének több 10 centiméteres emelkedésével is számolnunk kell. Hosszú távon a tengerparti városok is veszélybe kerülhetnek.

Titanic

Animáció

  • gleccser - Jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a lejtés irányába.
  • letört jégdarabok
  • jéghegyek - Kisebb-nagyobb, tengeren úszó jégtömegek.
  • gleccser - Jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a lejtés irányába.
  • tengerbe nyúló jégtömeg
  • jég mozgási iránya - A jég a lejtés irányába, azaz a tenger felé csúszik.
  • tengervíz áramlása - A jég alá áramló tengervíz alulról olvasztja a jeget.
  • tenger és szárazföld határa
  • tengeraljzat
  • táblás jéghegy - Lapos tetejű. Szélessége legalább ötször nagyobb, mint a magassága.
  • ék alakú jéghegy - Egyik oldala meredek, onnan lejt a szemközti oldala felé.
  • szárazdokk-jéghegy - U alakú mélyedés található a közepén, amelynek az alja legtöbbször víz alatt van.
  • csúcsos jéghegy - Egy vagy több csúccsal rendelkezik.
  • kupola alakú jéghegy - Teteje lekerekített.
  • tömbös jéghegy - Lapos tetejű, az oldalai meredekek.
  • 1/10 - A jéghegynek csupán tizedrésze látszik ki a vízből.
  • 9/10 - A jéghegy 90%-a a víz alatt található.
  • A jég szerkezete
  • jég
  • víz
  • jég/víz
  • hőközlés
  • hőelvonás
  • olvadás
  • fagyás
  • Kanári-áramlás
  • Guineai-áramlás
  • Labrador-áramlás
  • Golf(Észak-atlanti)-áramlás
  • Kelet-grönlandi-áramlás
  • Észak-egyenlítői-áramlás
  • Dél-egyenlítői-áramlás
  • Brazíliai-áramlás
  • Benguela-áramlás
  • Kaliforniai-áramlás
  • Oja-shio-áramlás
  • Kuro-shio-áramlás
  • Kurili-áramlás
  • Egyenlítői-ellenáramlás
  • Humboldt (Perui)-áramlás
  • Szomáli-áramlás
  • Agulhas-áramlás
  • Nyugati-szél-áramlás
  • Nyugat-ausztráliai- áramlás
  • Kelet-ausztráliai- áramlás
  • Karibi-áramlat
  • Kínai-áramlat
  • Norvég-áramlat
  • Antarktisz-körüli-áramlat
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán
  • Jeges-tenger
  • tenger által elöntött területek

Narráció

A jéghegyek kisebb-nagyobb, tengeren úszó jégtömegek. Édesvízből állnak, ugyanis a szárazföldről jutnak a tengerbe több ezer év leforgása alatt.
A szárazföldről a tengerbe kerülő jég gleccserekből vagy jégtakarókból származik. A gleccserek és a jégtakarók a lejtés irányába csúsznak. Már a csúszás közben repedések keletkeznek rajtuk. A tengerparthoz érve nem áll meg a mozgásuk, hanem tovább haladnak a tengeren.
A jég tengerbe nyomulása változó méretű, ezért nem is lehet pontosan tudni, hol van a szárazföld és a víz találkozási pontja. A tengeren lebegő jég fallal végződik, amelyből az árapály, a hullámok ereje és a jég alá beáramló tengervíz a már meglévő repedéseknél kisebb-nagyobb darabokat letör. Ezt nevezzük a jég „borjadzásának”. Egy letört jégtömegből akár több, különféle alakú jéghegy is születhet.

A jéghegyek alakja sokféle lehet. Némelyek egy nagy táblára hasonlítanak, míg mások kupola formájúak. De vannak ék alakú, egy vagy több csúccsal rendelkező és lapos tetejű, tömböt alkotó jéghegyek is. Érdekes alakzat az ún. szárazdokk jéghegy, amelynek két csúcsa között egy U alakú mélyedés található. A mélyedés általában a tenger szintje alatt van, így több, különálló jéghegynek látszik, ezért igen veszélyes típus.

A jéghegyeknek nemcsak az alakjuk, hanem a méretük is igen változatos. Az egy-két méteres jégdaraboktól egészen a több száz méter átmérőjű óriás jéghegyekig váltakoznak. Az Antarktisz körüli jéghegyek mérete nagyobb: átlagosan 300-500 m átmérőjűek, míg az északi félgömb jéghegyei általában 100-300 m átmérő közöttiek. Csupán egy tizedük látszik ki a tengerből, térfogatuk 90 százaléka a víz alatt található.

A vízmolekulákat úgynevezett hidrogénkötések kötik egymáshoz. Ezek a kötések egy-egy vízmolekula egyik hidrogénatomja és egy másik vízmolekula oxigénatomjának egyik nemkötő elektronpárja között létesülnek.
A jégkristályban az összes vízmolekula között létrejön a hidrogénkötés, ezért szabályos lesz a térkitöltés és a vízmolekulák között nagy üres terek alakulnak ki. Folyékony halmazállapotú vízben nem minden molekula között jön létre hidrogénkötés, a molekulák rendezettsége nem teljes, ezért a vízmolekulák közelebb helyezkednek el egymáshoz. A jég sűrűsége tehát kisebb, mint a vízé. Ez magyarázza meg, hogy miért úszik a jég a vízen.

A jéghegyek többsége az Antarktisz körüli vizeken található. A Nyugati-szél-áramlás kelet felé szállítja azokat. Azonban az északi félgömbön is akadnak szép számmal jéghegyek. Ezek a sarkkörön túli szigetekről származnak és a Kelet-grönlandi- vagy a Labrador-áramlással vándorolnak dél felé, míg a melegebb vizekre érve el nem olvadnak. Egy jéghegy élete általában két-három év.

A gleccserek és jégtakarók olvadása napjainkra felgyorsult. Okait az üvegházhatású gázok által kiváltott globális felmelegedésben kell keresnünk. Ez a folyamat az emberek életkörülményeire, valamint a globális környezeti egyensúlyra is negatív hatással van. A 21. században, a világtenger szintjének több 10 centiméteres emelkedésével is számolnunk kell. Hosszú távon a tengerparti városok is veszélybe kerülhetnek.

Kapcsolódó extrák

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Olvadás és fagyás

A vízmolekulák között a fagyás során hidrogénkötések alakulnak ki, és kristályos szerkezet jön létre.

Tengeráramlások

A tengeráramlatok összessége alkotja a nagy óceáni szállítószalagot, amely Földünk éghajlatát nagyban befolyásolja.

Titanic (1912)

Az RMS Titanic a 20. század elején a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Eljegesedés

A legutóbbi jégkorszak kb. 13 ezer éve ért véget.

Fjord

A sziklafalakkal övezett, a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröblök korábbi gleccservölgyekből alakultak ki.

Ötzi, a jégember

A feltehetően kőrézkori Jégember múmiáját az Alpok egyik gleccserében találták meg.

Kosárba helyezve!