A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

James Watt gőzgépe (18. század)

James Watt gőzgépe (18. század)

A skót mérnök által tökéletesített gőzgép sokféle alkalmazási lehetőségével forradalmasította a technikát.

Történelem

Címkék

James Watt, gőzgép, találmány, kazán, dugattyú, szelep, gőz, pumpa, mérnök, technika, energia, víz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Igaz-e az állítás?\nAz ipari forradalom bölcsője\naz USA volt.
  • Igaz-e az állítás?\nAz ipari forradalom az 1760-as években kezdődött Angliában.
  • Igaz-e az állítás?\nJames Watt tökéletesítette a több célra is felhasználható gőzgépet.
  • Igaz-e az állítás?\nJames Watt személyében a gőzgép feltalálóját tisztelhetjük.
  • Hol NEM alkalmazták nagy számban a gőzgépeket?
  • Melyik NEM alapfeltétele\naz ipari forradalomnak?
  • Melyik NEM az ipari forradalom következménye?
  • Melyik NEM volt Watt univerzális gőzgépének része?
  • Melyik NEM volt Watt univerzális gőzgépének része?
  • Melyik feltaláló NEM a gőzzel kísérletezett?
  • Ki volt Watt kortársa?
  • Ki NEM volt Watt kortársa?
  • Melyik eszköznél NEM a gőz adta\na meghajtóerőt?
  • Hogyan nevezzük a manufaktúrákat felváltó, korszerű gépekkel dolgozó (tömeg)termelési formákat?
  • Melyik iparágban jelentek meg\naz első modern gépek Angliában?
  • Mi volt a gőzgépek legfontosabb energiaforrása?
  • Ki volt az az ókori tudós,\naki kezdetleges gőzgépet\nszerkesztett („labda”)?
  • Melyik korszakban fedezték fel\n(és használták eszközön)\nelőször a gőz hajtóerejét?
  • Hol volt Watt műhelye?
  • Milyen származású volt James Watt?

Jelenetek

Gőzgép

Szerkezet

  • kazán - A víz forr és párolog benne. A képződő gőzt használjuk munkavégzésre. Tehát a gőzgépben a hőenergia alakul mechanikai munkává.
  • kettős meghajtású dugattyú - A gőz mozgatja. Watt egyik újítása (a külső kondenzátor mellett) a kettős meghajtás volt: az alkotóelem alatti és fölött térrészbe is gőzt vezetett. Ez hatékonyabb megoldás, mint ha csak az alatta levő térrészbe vezetnénk gőzt (mint a korábbi gőzgépekben), és a megemelt alkotóelem a nyomáscsökkenéskor saját súlya miatt süllyedne le.
  • kondenzátor - Watt egyik újítása (a kettős meghajtás mellett) ez az alkotóelem volt. Ennek lényege, hogy a gőzt a hengerből, amelyben a dugattyú mozog, kivezetik, és itt csapódik le, azaz vízzé alakul. Korábban ez a lecsapódás a hengerben ment végbe, ezért a henger lehűlt, és a gőz hőenergiájának egy része a henger felfűtésére fordítódott. Ezt az energiát takarította meg Watt megoldása.
  • meghajtott kerék - A gőzgépet igen sok célra tudták használni (univerzális gőzgép).

Dugattyú

  • szelepek - A gőzgép mozgása működteti őket.
  • gőzbeáramlás

James Watt

Animáció

  • kazán - A víz forr és párolog benne. A képződő gőzt használjuk munkavégzésre. Tehát a gőzgépben a hőenergia alakul mechanikai munkává.
  • kettős meghajtású dugattyú - A gőz mozgatja. Watt egyik újítása (a külső kondenzátor mellett) a kettős meghajtás volt: az alkotóelem alatti és fölött térrészbe is gőzt vezetett. Ez hatékonyabb megoldás, mint ha csak az alatta levő térrészbe vezetnénk gőzt (mint a korábbi gőzgépekben), és a megemelt alkotóelem a nyomáscsökkenéskor saját súlya miatt süllyedne le.
  • kondenzátor - Watt egyik újítása (a kettős meghajtás mellett) ez az alkotóelem volt. Ennek lényege, hogy a gőzt a hengerből, amelyben a dugattyú mozog, kivezetik, és itt csapódik le, azaz vízzé alakul. Korábban ez a lecsapódás a hengerben ment végbe, ezért a henger lehűlt, és a gőz hőenergiájának egy része a henger felfűtésére fordítódott. Ezt az energiát takarította meg Watt megoldása.
  • meghajtott kerék - A gőzgépet igen sok célra tudták használni (univerzális gőzgép).

Kondenzátor

  • pumpa - A dugattyú és a szelepek összehangolt mozgása a vizet a kondenzátorból visszajuttatja a kazánba.
  • víz
  • lecsapódó gőz - A hengerből a kondenzátorba áramlik, majd lecsapódik. Az így keletkező vizet egy pumpa juttatja vissza a kazánba.

Narráció

A gőzgép olyan hőerőgép, mely a gőz energiáját mechanikai munkává alakítja át.
Az első feljegyzett szerkezet, melyet gőz hajtott meg, Héron „labdája” volt az ókorban. Azonban a gőzgépek virágkora az újkorra tehető.
A 17. század végén Denis Papin elkészítette az első, már biztonsági szeleppel is felszerelt dugattyús gőzgépet. Kortársai, Thomas Savery és Thomas Newcomen pedig megalkották az első, iparilag használt gőzgépeket Angliában.
A gőzgép szerkezetének tökéletesítése, illetve az eszköz felhasználási körének szélesítése egy skót mérnök és feltaláló, James Watt nevéhez fűződik.

Watt szerkezetének kiinduló eleme egy kazán volt. A kazánban égő tűz felmelegítette a vizet, így gőz keletkezett.
Ezt a gőzcső közbeiktatásával juttatta el a dugattyúhengerbe. A szelepek segítségével itt alakult át a gőz energiája függőleges irányú mozgássá. E mozgást egyszerűen át lehetett alakítani körmozgássá is, így a kezdetben szinte csak bányaszivattyúkat működtető gőzgép alkalmassá vált számos mechanikai munka elvégzésére.

Az univerzális gőzgép tökéletesítésére tett első kísérleteket Watt még a Glasgow-i Egyetem kis műhelyében végezte.
Később azonban tőkés mecénások támogatták munkáját, melynek eredménye egy virágzó vállalkozás, számos sikeres szabadalom és ezernél is több üzembe állított gőzgép lett.
Az évek során a skót mérnök sok újítással tette egyre hatékonyabbá és gazdaságosabbá a szerkezetet.
Ezek közül a legfontosabb a kondenzátor, a külső gőzlecsapató kamra volt. James Watt találmánya új dimenzióba helyezte a gőzgépek felhasználási lehetőségét. Első megoldásainak 1769-es szabadalmaztatását ezért méltán tekintik a történészek az ipari forradalom kezdetének.

Kapcsolódó extrák

Csillagmotor

A csillagmotort elsősorban repülőgépekben, helikopterekben használják.

Hérón labdája

Az alexandriai feltalálóban a gőzgép atyját tisztelhetjük, bár ő maga is csupán jatékszernek tekintette alkotását.

Kétütemű motor

A kétütemű motor olyan speciális belsőégésű motor, melynek működése két (munka)ütemből áll.

Négyütemű Otto-motor

Az animáció bemutatja a gépkocsikban leggyakrabban használt motortípus működését.

Stirling-motor (hőlégmotor)

A Stirling-motor különlegessége, hogy külső égésű motor: az égés a hengeren kívül történik, eltérően belső égésű motoroktól (pl. Otto-motor).

Wankel-motor

Forgódugattyús, nagy hatásfokkal működő motor.

A Kisfaludy gőzhajó (1846)

Az első balatoni lapátkerekes gőzhajó próbaútja 1846-ban volt.

Bányászat az ipari forradalom idején

A dinamikusan fejlődő ipar nyersanyag iránti óriási igénye miatt a bányászat is fejlődésnek indult a 18. század végén.

BR Standard Class 3 2-6-2T gőzmozdony

A British Railways kötelékébe tartozó, külön osztályt képező gőzmozdonyok az 1950-es években készültek.

Cséplőgép (19. század)

E mezőgazdasági munkagépet a gabonafélék magjának kinyerésére használják.

Clermont gőzhajó (1807)

Robert Fulton amerikai mérnök megalkotta az első működőképes, gőzgéppel hajtott lapátkerekes gőzhajót.

Dízelmotor

E belsőégésű motor működési elvét Rudolf Diesel német mérnök szabadalmaztatta 1893-ban.

Ford T-modell

Az amerikai autógyár népszerű modellje volt a világon az első futószalagon gyártott autó.

Hogyan működik a gázturbinás sugárhajtómű?

A gázturbinás sugárhajtóművet repülőgépek meghajtására használják.

Ictíneo II tengeralattjáró

A spanyol Narcís Monturiol által tervezett tengeralattjáró úttörő alkotás volt a víz alatti közlekedés történetében.

Kempelen Farkas sakkautomatája (1769)

Az ír származású magyar tudós egyik leghíresebb találmánya a „Török” volt.

Párolgás-forrás

Mi játszódik le a folyadékban a forrás és a párolgás során? Mitől függ a folyadék forráspontja?

Postakocsi-hálózat (Nagy-Britannia, 18. század)

A motoros járművek megjelenése előtt az utasok, levelek és az egyéb küldemények lovak által húzott postakocsikon jutottak el a címzettekhez.

Rocket gőzmozdony (1829)

George Stephenson angol mérnök gőzmozdonya egy 1829-ös verseny megnyerésével indult világhódító útjára.

Textilipari találmányok a 18. században

A 18. századi találmányoknak köszönhetően a textilipar hatalmas fejlődésen ment át.

Vízimalom

A víz mozgási energiáját hasznosító mechanikus szerkezeteket már a középkorban is több célra használták.

Aranybányászat (19. század)

A 19. század "nagy aranyláza" 1848-ban, San Francisco környékén alakult ki.

Ideális gázok pVT-diagramja

Az ideális gázok nyomása, térfogata és hőmérséklete közötti kapcsolatot az egyesített gáztörvény adja meg.

Textilgyár (19. század)

A 18. századi találmányoknak köszönhetően a textilipar az egyik legfontosabb iparággá vált.

Kosárba helyezve!