A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Ivóvízellátás

Ivóvízellátás

Az ivóvízellátó-rendszer a felhasználók számára biztosítja a megfelelő minőségű ivóvizet.

Földrajz

Címkék

ivóvízellátás, ivóvíz, közművek, közműhálózat, vízhálózat, vízkitermelés, vízelosztás, vízfogyasztás, víztisztítás, víztároló medence, víztorony, víz, fogyasztók, kút, szívókút, vízcsap, csapvíz, felszín alatti vizek, technika, gazdasági szolgáltatások, szolgáltatás, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Ivóvízellátás

  • felszín alatti víz - Ide tartozik a rétegvíz és a talajvíz. A talajvíz egyik típusa a parti szűrésű víz, amely a felszíni vízfolyásokból származik. A talajvízbe a felszíni szennyeződések részben belemosódnak, emiatt nagyobb mértékű tisztítást igényel, mint a rétegvíz, ami mélyebben, két vízzáró réteg között helyezkedik el.
  • vízkivételi mű
  • víztisztítás
  • tisztavíztároló medence - A már emberi fogyasztásra alkalmas, tiszta vizet tárolja.
  • víztorony - Feladata az egyenletes víznyomás biztosítása és az ivóvíz tartalékolása.
  • ipari fogyasztók
  • lakossági fogyasztók

Az ivóvízellátás a lakosság, a háztartások tiszta, egészséges ivóvízzel való ellátását és a gazdálkodó szervezetek termelési folyamataihoz, működéséhez szükséges vizet biztosítja.
A kitermelt ivóvizet csővezetéken át a különböző fogyasztási helyekre (lakossági, közösségi és termelő fogyasztókhoz) juttatja.

Alapvetően négy tevékenység kapcsolódik hozzá:

1. Vízkitermelés
A víztermelő üzemben (szivattyútelep, kút, forrás stb.) vízellátási célból kiemelik a vizet, és a vízkezelőműbe (hiányában a víztároló létesítménybe), onnan az elosztó hálózatba továbbítják. A folyók partján gyakran csápos kutak sorakoznak.
Csápos kút: A folyópartra telepített függőleges akna, amelynek oldalfalából átlyuggatott csövek nyúlnak vízszintesen a víztartó rétegbe. Összegyűjti a talajvizet, és általában szivattyú segítségével a felszínre hozza.

2. Víztisztítás
A kitermelt nyersvíz minősége (fizikai, kémiai, bakteriológiai és biológiai tulajdonságainak összessége) nem minden esetben felel meg a felhasználási terület követelményeinek.
Ilyenkor különböző technológiai eljárásokkal tisztítják, kezelik a vizet (pl. vastalanítás, gáztalanítás, mangántalanítás stb.).
Az ipari minőségű, egyes esetekben mezőgazdasági minőségű víz nyeréséhez vízkezelésre (pl. lágyítás, sótalanítás, savtalanítás, felszíni víztisztítás stb.) is szükség van.

3. Vízelosztás
A tisztított vizet többnyire közterületek alatt húzódó vezetékeken át vezetik a felhasználási helyre.
A főnyomóvezeték (főnyomócső) szállítja a legnagyobb vízmennyiséget az ellátási területen belül. Nyomvonala a legnagyobb fogyasztású terület súlyvonalán halad át, és egy magaslati vagy mély tárolóban végződik.
A főnyomócsőből kisebb átmérőjű vezetékek – elosztó (gerinc) vezetékek – ágaznak ki, amelyek a fogyasztási helyig szállítják a vizet.

4. Vízfogyasztás
A háztartási (lakossági) vízfogyasztás a lakossági (kommunális) vízigények (háztartási- és ivóvízszükséglet) kielégítésére felhasznált vízmennyiség.
Az ipari vízfogyasztás az ipartelepek munkájához, egyes ipari munkafolyamatokhoz felhasznált vízmennyiség (pl. kazánvíz, hűtővíz, duzzasztóvíz, öntözővíz, szállítóvíz).
A vízfogyasztást a fogyasztók által egységnyi időtartam alatt elfogyasztott, illetve felhasznált víz mennyiségével mérik.

Az ivóvízellátás folyamata

Felülnézet

  • vízkivételi mű
  • víztisztítás
  • tisztavíztároló medence - A már emberi fogyasztásra alkalmas, tiszta vizet tárolja.
  • víztorony - Feladata az egyenletes víznyomás biztosítása és az ivóvíz tartalékolása.
  • ipari fogyasztók
  • lakossági fogyasztók

Animáció

Narráció

Az ivóvíz előállításához általában a felszín alatti vizeket használják. Ennek kiemelése a vízkivételi mű szivattyúival történik.

A következő lépésben a vízhez oxidálószert adagolnak, ami ártalmatlanítja a nyersvízben található mikroszkopikus élőlényeket és a szerves anyagokat.
A levegőztető vegyszerbekeverőben adagolt vegyszer hatására a szennyező anyagok, tehát az elpusztított mikroorganizmusok, szerves és szervetlen anyagok kicsapódnak, belőlük apró pelyhek képződnek.
Ezután a flokkulálóban a mikropelyhek nagyobb méretű makropelyhekké alakulnak. Ezek méretük miatt már kiszűrhetők a vízből.
A derítő medencében a szilárd szennyeződések a medence aljára kiülepednek. A ki nem ülepedett szennyeződéseket szűréssel távolítják el.
A szűrés általában három fokozatban történik kavics-, homok- és szénszűrő segítségével.

Ezután a fertőtlenítő medencében az ivóvízhez klórt adagolnak, amely elpusztítja a vízben található kórokozókat, és megakadályozza, hogy a víz későbbi útja során újrafertőződjön.
A klór koncentrációja az ivóvízben kicsi, ezért egészségügyi problémát nem okoz, ellenben súlyos fertőzéseknek, járványoknak veszi elejét.

A már emberi fogyasztásra alkalmas, tiszta ivóvizet medencében tárolják, majd innen szivattyú segítségével juttatják a víztoronyba, melynek feladata az egyenletes víznyomás biztosítása és az ivóvíz tartalékolása. A víztorony akkor is biztosítja a vízellátást, amikor a szivattyúk például áramszünet miatt nem működnek.

Kapcsolódó extrák

Hogyan működik a víztorony?

Az animáció segítségével megismerhetjük a víztorony szerkezetét és működését.

A víz körforgása (alapfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Afrikai menekülttábor (Dárfúr)

A szudáni fegyveres konfliktus miatt több millióan menekültek el lakóhelyükről.

Árvízvédelmi rendszer

A védőtöltés, kisebb áradások esetén a nyári gát biztosítja az árvíz elleni védelmet.

Felszín alatti vizek

A felszín alatt található a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz.

Közművek

A gáz-, víz-, áram-, fűtés-, távközlési és szennyvízvezetékek rendszere.

Levegőszennyezés

Az animáció a levegőszennyezés fő forrásait: a mezőgazdasági, ipari és települési légszennyezést mutatja be.

Szennyvíztisztító telep

A megtisztított szennyvíz felhasználható mezőgazdasági, ipari célokra.

Szívó- és nyomókút

A szívó- és a nyomókút a szerkezetileg legegyszerűbb vízpumpák közé tartoznak.

Talajszennyezés

Az animáció a talajszennyezés főbb forrásait mutatja be.

Tengervíz sótalanítása

A sótalanítási eljárás segítségével tengervízből ivóvizet készítenek.

Vízszennyezés

A vízszennyezés fő forrásai a települések, az ipar és a mezőgazdaság.

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.

Hidrogén-klorid (HCl)

Színtelen, szúros szagú gáz, melynek vizes oldata a sósav.

Hipoklorition (OCl⁻)

A víz klórral történő fertőtlenítésekor keletkezik.

Kosárba helyezve!