A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül.

Földrajz

Címkék

holdfogyatkozás, Hold, árnyékkúp, félárnyék, teljes árnyék, telihold, Hold keringése, kötött tengelyforgás, holdpálya, pályasík, Nap, Föld, égitest, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Az égitestek hogyan helyezkednek el egymáshoz képest holdfogyatkozáskor?
  • Milyen fázisban van a Hold holdfogyatkozáskor?
  • Melyik napszakban figyelhetjük meg a holdfogyatkozást?
  • Van-e minden teliholdkor holdfogyatkozás?
  • Évente hányszor van holdfogyatkozás?
  • Egybeesik-e a Föld és a Hold keringési síkja?
  • Igaz-e az állítás?\nA Hold kötött tengelyforgású.
  • Igaz-e az állítás?\nA Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé.
  • Igaz-e az állítás?\nHoldfogyatkozás akkor jön létre, ha a Hold a Föld keringési síkjában vagy annak közelében tartózkodik.
  • Igaz-e az állítás?\nA Holdnak van saját fénye.
  • Igaz-e az állítás?\nHoldfogyatkozás nem csak teliholdkor jöhet létre.
  • Mikor jön létre holdfogyatkozás?
  • Mit jelent az, hogy a Hold kötött tengelyforgású?
  • Mennyi idő alatt kerüli meg a Hold a Földet?
  • Mit jelent a teljes árnyék?
  • Mit jelent a félárnyék?
  • Mikor jön létre teljes holdfogyatkozás?
  • Mikor jön létre részleges holdfogyatkozás?
  • Milyen színűnek látszik a hold teljes holfogyatkozáskor?

Jelenetek

Az égitestek helyzete

  • Nap
  • napfény
  • Hold
  • Föld
  • holdpálya

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld árnyékába kerül. A Holdról nézve a Föld ilyenkor eltakarja a Napot. A jelenség csak abban az esetben figyelhető meg, ha a Hold teljesen megvilágított (telihold fázisban van) és ha a Nap, a Föld és a Hold egyvonalban vagy közel egyvonalban van.

A holdfogyatkozás a Föld egész éjszakai féltekéjéről megfigyelhető. Időtartama akár 107 perc is lehet. Ugyanakkor a Holdnak a Föld árnyékkúpjával való első és utolsó érintkezése között akár 6 óra is eltelhet.

Az árnyékkúp

  • Nap
  • félárnyék
  • teljes árnyék

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld árnyékába kerül. A Holdról nézve a Föld ilyenkor eltakarja a Napot. A jelenség csak abban az esetben figyelhető meg, ha a Hold teljesen megvilágított (telihold fázisban van) és ha a Nap, a Föld és a Hold egyvonalban vagy közel egyvonalban van.

A holdfogyatkozás a Föld egész éjszakai féltekéjéről megfigyelhető. Időtartama akár 107 perc is lehet. Ugyanakkor a Holdnak a Föld árnyékkúpjával való első és utolsó érintkezése között akár 6 óra is eltelhet.

A fogyatkozás

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld árnyékába kerül. A Holdról nézve a Föld ilyenkor eltakarja a Napot. A jelenség csak abban az esetben figyelhető meg, ha a Hold teljesen megvilágított (telihold fázisban van) és ha a Nap, a Föld és a Hold egyvonalban vagy közel egyvonalban van.

A holdfogyatkozás a Föld egész éjszakai féltekéjéről megfigyelhető. Időtartama akár 107 perc is lehet. Ugyanakkor a Holdnak a Föld árnyékkúpjával való első és utolsó érintkezése között akár 6 óra is eltelhet.

Pályasíkok

  • Föld
  • Hold
  • Hold keringési síkja
  • Föld keringési síkja

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld árnyékába kerül. A Holdról nézve a Föld ilyenkor eltakarja a Napot. A jelenség csak abban az esetben figyelhető meg, ha a Hold teljesen megvilágított (telihold fázisban van) és ha a Nap, a Föld és a Hold egyvonalban vagy közel egyvonalban van.

A holdfogyatkozás a Föld egész éjszakai féltekéjéről megfigyelhető. Időtartama akár 107 perc is lehet. Ugyanakkor a Holdnak a Föld árnyékkúpjával való első és utolsó érintkezése között akár 6 óra is eltelhet.

Narráció

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld árnyékába kerül. A jelenség pontos megértéséhez először a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzetét kell tisztáznunk.

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója. Ellipszis alakú pályán kering a Föld, pontosabban a Föld és a Hold közös tömegközéppontja körül, amely a Föld belsejében található. A Hold a Földet 27,3 nap alatt kerüli meg. Keringésének időtartama egybeesik tengely körüli forgásának időtartamával, azaz a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.

A Holdnak nincs saját fénye: a Nap fényét veri vissza. A Napból érkező fénysugaraknak a Föld útját állja, ezért mögötte árnyék alakul ki. Mivel a Nap nagyobb, mint a Föld, ezért az általa keltett árnyék két, egymásba fordított kúp alakú részből tevődik össze. A belső kúp a teljes árnyék, más néven umbra, ahol nincs direkt napsugárzás. Ugyanakkor a Föld árnyékának külső részébe a Nap bizonyos részeiből eljutnak a fénysugarak. Itt azért alakul ki árnyék, mert ide a Föld közbeékelődése miatt az összes lehetséges fénysugár közül nem mindegyik ér el, ezért a fény erőssége alacsonyabb. Ezt a külső részt nevezzük félárnyéknak, azaz penumbrának.

Holdfogyatkozásról akkor beszélünk, amikor a Föld árnyéka a Holdra vetül. A Holdfogyatkozáshoz két feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt a Holdnak a Naphoz képest a Föld mögött, azaz telihold fázisban kell lennie, mert csak ekkor kerülhet az árnyékkúpba. A második feltétel az, hogy a Hold a Föld keringési síkjában vagy annak közelében tartózkodjon. Mivel a Hold keringési síkja 5°-os szöget zár be a Föld keringési síkjával, tehát az ekliptikával, a telihold fázisok nagy része akkor következik be, amikor a Hold a Föld árnyéka fölött vagy alatt helyezkedik el. Ezért nincs minden telihold alkalmával holdfogyatkozás, csupán évente két vagy három alkalommal.

Teljes holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold teljes terjedelmében áthalad az umbrán, a teljes árnyékon. Részleges a fogyatkozás, ha a Holdnak csak egy része halad át az umbrán. A holdfogyatkozás harmadik fajtája, amikor a Hold a félárnyékon halad át, ám ez szabad szemmel igen nehezen kivehető.
A teljes és részleges holdfogyatkozást a Föld egész éjszakai féltekéjéről látni lehet. Időtartama akár 107 perc is lehet. Ugyanakkor a Hold árnyékkal való első és utolsó érintkezése között akár 6 óra is eltelhet.

A Hold a teljes holdfogyatkozáskor sem tűnik el egészen a szemünk elől, általában sötétvörös fényűnek látszik. Ennek oka, hogy a Föld légköre megtöri a napfényt, és bolygónk árnyékkúpjába is vetít belőle. A légkör a hosszabb hullámhosszú vörös fényt kevésbé nyeli el, ezért a Holdra ilyenkor vörös fény vetül. Az, hogy milyen színű és mértékű egy holdfogyatkozás elsötétülése, függ a Föld légköri viszonyaitól, de esetenként a légkör portartalmától is.

Kapcsolódó extrák

Földrajzi érdekességek – Természetföldrajz

A természetföldrajz témakörén belül számos érdekességgel találkozhatunk.

Csillagtípusok

A csillagfejlődés folyamata átlagos és nagy tömegű csillagok esetén.

Ázsia országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok...

Magyarország közigazgatási térképe

A jelenet segítségével szemléltethetjük és gyakoroltathatjuk Magyarország...

Haszonnövények és haszonállatok őshazája

Haszonnövényeink és -állataink a föld legkülönbözőbb részeiről származnak.

Bolygó a kertünkben?

A Naprendszer bolygóinak méretét és a bolygók közötti távolságok szemlélteti tananyagunk.

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Afrika országai

Az animáció segítségével megismerhetjük Afrika országait, fővárosokat és az országok...

Kosárba helyezve!