English
Deutsch
Español
عربي
中文
Português
Nederlands
Italiano
Svenska
Українська
Lietuvių
Český
Hrvatski
Slovenski
Türkçe
US English
Français
Pусский
日本語
Português (BR)
Polski
Dansk
Română
Norsk
Slovenský
Српски
Български
Қазақша
Ελληνικά
한국어
Tiếng Việt
فارسی
Hidrogén (H₂)
Színtelen, szagtalan, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz. A világegyetem leggyakoribb eleme.
Kémia
Címkék
hidrogén, hidrogéngáz, hidrogénmolekula, molekula, elemmolekula, redukálószer, kovalens kötés, egyszeres kötés, szigma kötés, apoláris, durranógáz, világegyetem, csillagok, rakéta, szervetlen kémia, kémia
Kapcsolódó extrák
Jelenetek
Golyó és pálcika
Hidrogén (H₂)
Adatok
Moláris tömeg: 2,016 g/mol
Olvadáspont: –259 °C
Forráspont: –252,6 °C
Relatív gőzsűrűség (levegő = 1): 0,07
Sűrűség: 0,899 g/cm³
Tulajdonságok
Színtelen, szagtalan, szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotú. A hidrogén sűrűsége az ismert anyagok közül a legkisebb. Vízben nem oldódik. Égése során kémiailag tiszta víz keletkezik.
A hidrogén- és oxigéngáz 2:1 térfogatarányú keverékét durranógáznak nevezzük. Magasabb hőmérsékleteken robbanásszerűen reagál fémekkel és nemfémekkel. A hidrogén jó redukálószer. Számos szerves vegyülettel is reagál megfelelő körülmények között.
Előállítás, előfordulás
Laboratóriumban híg savaknak (pl. híg sósav) negatív standard elektródpotenciálú fémekkel (pl. cink) való reakciójában állítható elő. Ipari mennyiségű hidrogént vízgőz és szénhidrogének, illetve szén reakciójával gyártanak.
A hidrogén elemi állapotban földünkön a vulkáni gázokban és a magasabb légrétegekben fordul elő kis mennyiségben, vegyületei azonban jelentősek. A világegyetem leggyakoribb eleme, a Nap és más csillagok főleg hidrogénből állnak.
Felhasználás
Ammóniaszintézisnél, metanol előállításánál használják fel. Gyakran alkalmazzák redukálószerként, rakéta-hajtóanyagként. A deutériumot, a hidrogén egyik izotópját atomreaktorokban moderátorként alkalmazzák. További felhasználásával kapcsolatban napjainkban is folynak kísérletek (fúziós erőmű, gépkocsi-üzemanyag).
Térkitöltés
Narráció
Kapcsolódó extrák
Tüzelőanyag-cella
Autók környezetbarát meghajtását biztosítja: benne a hidrogén és az oxigén vízzé alakul.
A nitrogénmolekula kötései
A két N-atomot összekapcsoló egy szigma- és két pi-kötést szemlélteti az animáció.
Hidrogén és oxigén reakciója
A hidrogéngáz és az oxigéngáz keveréke a durranógáz, ami meggyújtva felrobban.
Hidrogén-bromid (HBr)
Hidrogén-halogenidek közé tartozik, szervetlen és alkil-bormidok előállítására használják.
Nitrogén (N₂) (középfok)
Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.
Víz (H₂O)
A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.
Hidrogén-fluorid (HF)
A hidrogén-halogenidek közé tartozó vegyület. Olyan agresszív, hogy még az üveget is megtámadja.
Hidrogén-halogenidek összehasonlítása
A halogének hidrogénnel alkotott vegyületeiben az atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak össze, poláris molekulákat kialakítva.
Hidrogén-peroxid (H₂O₂)
A hidrogén és oxigén vegyülete. Színtelen, szagtalan, a víznél nagyobb sűrűségű folyadék.
Hidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H₂S)
Színtelen, záptojás szagú, mérgező gáz. Gyógyvizek és ásványvizek is tartalmaznak kén-hidrogént.