A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Hidrogén (H₂)

Hidrogén (H₂)

Színtelen, szagtalan, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz. A világegyetem leggyakoribb eleme.

Kémia

Címkék

hidrogén, hidrogéngáz, hidrogénmolekula, molekula, elemmolekula, redukálószer, kovalens kötés, egyszeres kötés, szigma kötés, apoláris, durranógáz, világegyetem, csillagok, rakéta, szervetlen kémia, kémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Golyó és pálcika

Hidrogén (H₂)

hidrogen

Adatok

Moláris tömeg: 2,016 g/mol

Olvadáspont: –259 °C

Forráspont: –252,6 °C

Relatív gőzsűrűség (levegő = 1): 0,07

Sűrűség: 0,899 g/cm³

Tulajdonságok

Színtelen, szagtalan, szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotú. A hidrogén sűrűsége az ismert anyagok közül a legkisebb. Vízben nem oldódik. Égése során kémiailag tiszta víz keletkezik.
A hidrogén- és oxigéngáz 2:1 térfogatarányú keverékét durranógáznak nevezzük. Magasabb hőmérsékleteken robbanásszerűen reagál fémekkel és nemfémekkel. A hidrogén jó redukálószer. Számos szerves vegyülettel is reagál megfelelő körülmények között.

Előállítás, előfordulás

Laboratóriumban híg savaknak (pl. híg sósav) negatív standard elektródpotenciálú fémekkel (pl. cink) való reakciójában állítható elő. Ipari mennyiségű hidrogént vízgőz és szénhidrogének, illetve szén reakciójával gyártanak.
A hidrogén elemi állapotban földünkön a vulkáni gázokban és a magasabb légrétegekben fordul elő kis mennyiségben, vegyületei azonban jelentősek. A világegyetem leggyakoribb eleme, a Nap és más csillagok főleg hidrogénből állnak.

Felhasználás

Ammóniaszintézisnél, metanol előállításánál használják fel. Gyakran alkalmazzák redukálószerként, rakéta-hajtóanyagként. A deutériumot, a hidrogén egyik izotópját atomreaktorokban moderátorként alkalmazzák. További felhasználásával kapcsolatban napjainkban is folynak kísérletek (fúziós erőmű, gépkocsi-üzemanyag).

Térkitöltés

Narráció

Kapcsolódó extrák

Hidrogénmolekula kialakulása

A hidrogénmolekulában a hidrogénatomokat kovalens kötés tartja össze.

Tüzelőanyag-cella

Autók környezetbarát meghajtását biztosítja: benne a hidrogén és az oxigén vízzé alakul.

Hidroxidion (OH⁻)

Vízmolekulából protonleadással képződő összetett ion.

A nitrogénmolekula kötései

A két N-atomot összekapcsoló egy szigma- és két pi-kötést szemlélteti az animáció.

Hidrogén és oxigén reakciója

A hidrogéngáz és az oxigéngáz keveréke a durranógáz, ami meggyújtva felrobban.

Hidrogén-bromid (HBr)

Hidrogén-halogenidek közé tartozik, szervetlen és alkil-bormidok előállítására használják.

Molekulafeladatok I. (Kötések)

A kötéstípusok gyakorlását szolgáló feladat.

Nitrogén (N₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

Zeppelin-léghajó, LZ 17 Sachsen (1913)

A zeppelin egy merev vázas, irányítható léghajó.

Hidrogén-fluorid (HF)

A hidrogén-halogenidek közé tartozó vegyület. Olyan agresszív, hogy még az üveget is megtámadja.

Hidrogén-halogenidek összehasonlítása

A halogének hidrogénnel alkotott vegyületeiben az atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak össze, poláris molekulákat kialakítva.

Hidrogén-jodid (HI)

Színtelen, szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz.

Hidrogén-klorid (HCl)

Színtelen, szúros szagú gáz, melynek vizes oldata a sósav.

Oxóniumion (H₃O⁺)

A savas kémhatásért felelős összetett ion.

Hidrogén-peroxid (H₂O₂)

A hidrogén és oxigén vegyülete. Színtelen, szagtalan, a víznél nagyobb sűrűségű folyadék.

Hidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H₂S)

Színtelen, záptojás szagú, mérgező gáz. Gyógyvizek és ásványvizek is tartalmaznak kén-hidrogént.

Kosárba helyezve!