A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Dízelmotor

Dízelmotor

E belsőégésű motor működési elvét Rudolf Diesel német mérnök szabadalmaztatta 1893-ban.

Fizika

Címkék

dízelmotor, hajtómű, belső égésű motor, hengerek, dízel, kardán, tengely, gázolaj, főtengely, dugattyú, szelep, befecskendezés, kompresszió, szívás, robbanás, autómobil, teherautó, autó, autóbusz, ütem, munkaütem, öngyulladás, környezetszennyezés, környezeti kár, légszennyezés, hőerőgép, munka, ciklus, autógyár, autógyártás, hőtan, fizika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Motor

  • motorblokk - A motor fémből készült háza.
  • sebességváltómű - A motor és a kardántengely közötti áttételt állítja be. Segítségével változtatható, hogy a motor főtengelyének egy fordulata során hányszor forduljon meg a kerék. Alacsony sebességfokozatban az autó erősebb, de lassabb, magasabb sebességfokozatban gyorsabb, üzemanyagtakarékosabb, de gyengébb a gyorsulása.
  • légszűrő - A motor égésterébe levegő jut, ami tartalmazza az égéshez szükséges oxigént. A levegő szűrését végzi ez az eszköz.
  • szívócsonk - Rajta keresztül a motorba levegő áramlik, amelynek oxgéntartalma szükséges az égéshez.
  • kipufogócsonk - Rajta keresztül távoznak az égéstermékek.
  • vezérműszíj - A motor főtengelyének forgását viszi át a szelepeket működtető vezérműtengelyekre.
  • gázolaj-befecskendezés

Működése

  • szívónyílás - Ezen keresztül áramlik be az égéstérbe – a henger dugattyú fölötti részébe – a levegő.
  • gázolaj-befecskendezés - A gázolaj gyulladáspontja alacsonyabb, mint a benziné, ezért az összesűrített és felhevült levegő gyújtógyertya nélkül is berobbantja. A robbanás visszalöki a dugattyút.
  • kipufogónyílás - Rajta keresztül távoznak az égéstermékek. A Diesel-motorok esetén az égés kevésbé tökéletes, mint a benzinmotorokban, ezért ezek károsanyag-kibocsátása nagyobb.
  • szívószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. Az 1. ütemben nyit, ekkor a lefelé mozgó dugattyú nyomáscsökkenést idéz elő a hengerben, emiatt a levegő beáramlik.
  • kipufogószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. A 4. ütemben nyit, ekkor a felfelé mozgó dugattyú eltávolítja az égéstermékeket.
  • dugattyú - Ritmikus fel-le mozgása a főtengely forgatását biztosítja. Lefelé mozgását a hengerben az üzemanyag berobbanása okozza. Ezután a megforgatott főtengely tehetetlensége mozgatja a hengerben felfelé, lefelé, majd ismét felfelé. Ekkor újabb gyújtás következik.
  • henger - Belsejében történik az üzemanyag berobbanása és a dugattyú mozgása.
  • összekötő rúd
  • főtengely - A dugattyú fel-le mozgása a főtengely forgómozgását okozza.

1. ütem

  • szívónyílás - Ezen keresztül áramlik be az égéstérbe – a henger dugattyú fölötti részébe – a levegő.
  • gázolaj-befecskendezés - A gázolaj gyulladáspontja alacsonyabb, mint a benziné, ezért az összesűrített és felhevült levegő gyújtógyertya nélkül is berobbantja. A robbanás visszalöki a dugattyút.
  • kipufogónyílás - Rajta keresztül távoznak az égéstermékek. A Diesel-motorok esetén az égés kevésbé tökéletes, mint a benzinmotorokban, ezért ezek károsanyag-kibocsátása nagyobb.
  • szívószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. Az 1. ütemben nyit, ekkor a lefelé mozgó dugattyú nyomáscsökkenést idéz elő a hengerben, emiatt a levegő beáramlik.
  • kipufogószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. A 4. ütemben nyit, ekkor a felfelé mozgó dugattyú eltávolítja az égéstermékeket.
  • dugattyú - Ritmikus fel-le mozgása a főtengely forgatását biztosítja. Lefelé mozgását a hengerben az üzemanyag berobbanása okozza. Ezután a megforgatott főtengely tehetetlensége mozgatja a hengerben felfelé, lefelé, majd ismét felfelé. Ekkor újabb gyújtás következik.
  • henger - Belsejében történik az üzemanyag berobbanása és a dugattyú mozgása.
  • összekötő rúd
  • főtengely - A dugattyú fel-le mozgása a főtengely forgómozgását okozza.

2. ütem

  • szívónyílás - Ezen keresztül áramlik be az égéstérbe – a henger dugattyú fölötti részébe – a levegő.
  • gázolaj-befecskendezés - A gázolaj gyulladáspontja alacsonyabb, mint a benziné, ezért az összesűrített és felhevült levegő gyújtógyertya nélkül is berobbantja. A robbanás visszalöki a dugattyút.
  • kipufogónyílás - Rajta keresztül távoznak az égéstermékek. A Diesel-motorok esetén az égés kevésbé tökéletes, mint a benzinmotorokban, ezért ezek károsanyag-kibocsátása nagyobb.
  • szívószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. Az 1. ütemben nyit, ekkor a lefelé mozgó dugattyú nyomáscsökkenést idéz elő a hengerben, emiatt a levegő beáramlik.
  • kipufogószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. A 4. ütemben nyit, ekkor a felfelé mozgó dugattyú eltávolítja az égéstermékeket.
  • dugattyú - Ritmikus fel-le mozgása a főtengely forgatását biztosítja. Lefelé mozgását a hengerben az üzemanyag berobbanása okozza. Ezután a megforgatott főtengely tehetetlensége mozgatja a hengerben felfelé, lefelé, majd ismét felfelé. Ekkor újabb gyújtás következik.
  • henger - Belsejében történik az üzemanyag berobbanása és a dugattyú mozgása.
  • összekötő rúd
  • főtengely - A dugattyú fel-le mozgása a főtengely forgómozgását okozza.

3. ütem

  • szívónyílás - Ezen keresztül áramlik be az égéstérbe – a henger dugattyú fölötti részébe – a levegő.
  • gázolaj-befecskendezés - A gázolaj gyulladáspontja alacsonyabb, mint a benziné, ezért az összesűrített és felhevült levegő gyújtógyertya nélkül is berobbantja. A robbanás visszalöki a dugattyút.
  • kipufogónyílás - Rajta keresztül távoznak az égéstermékek. A Diesel-motorok esetén az égés kevésbé tökéletes, mint a benzinmotorokban, ezért ezek károsanyag-kibocsátása nagyobb.
  • szívószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. Az 1. ütemben nyit, ekkor a lefelé mozgó dugattyú nyomáscsökkenést idéz elő a hengerben, emiatt a levegő beáramlik.
  • kipufogószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. A 4. ütemben nyit, ekkor a felfelé mozgó dugattyú eltávolítja az égéstermékeket.
  • dugattyú - Ritmikus fel-le mozgása a főtengely forgatását biztosítja. Lefelé mozgását a hengerben az üzemanyag berobbanása okozza. Ezután a megforgatott főtengely tehetetlensége mozgatja a hengerben felfelé, lefelé, majd ismét felfelé. Ekkor újabb gyújtás következik.
  • henger - Belsejében történik az üzemanyag berobbanása és a dugattyú mozgása.
  • összekötő rúd
  • főtengely - A dugattyú fel-le mozgása a főtengely forgómozgását okozza.

4. ütem

  • szívónyílás - Ezen keresztül áramlik be az égéstérbe – a henger dugattyú fölötti részébe – a levegő.
  • gázolaj-befecskendezés - A gázolaj gyulladáspontja alacsonyabb, mint a benziné, ezért az összesűrített és felhevült levegő gyújtógyertya nélkül is berobbantja. A robbanás visszalöki a dugattyút.
  • kipufogónyílás - Rajta keresztül távoznak az égéstermékek. A Diesel-motorok esetén az égés kevésbé tökéletes, mint a benzinmotorokban, ezért ezek károsanyag-kibocsátása nagyobb.
  • szívószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. Az 1. ütemben nyit, ekkor a lefelé mozgó dugattyú nyomáscsökkenést idéz elő a hengerben, emiatt a levegő beáramlik.
  • kipufogószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. A 4. ütemben nyit, ekkor a felfelé mozgó dugattyú eltávolítja az égéstermékeket.
  • dugattyú - Ritmikus fel-le mozgása a főtengely forgatását biztosítja. Lefelé mozgását a hengerben az üzemanyag berobbanása okozza. Ezután a megforgatott főtengely tehetetlensége mozgatja a hengerben felfelé, lefelé, majd ismét felfelé. Ekkor újabb gyújtás következik.
  • henger - Belsejében történik az üzemanyag berobbanása és a dugattyú mozgása.
  • összekötő rúd
  • főtengely - A dugattyú fel-le mozgása a főtengely forgómozgását okozza.

Belső szerkezet

  • hűtő - A motor működése során a hűtővíz felmelegszik, majd a hőt a hűtőn keresztül leadja a környezetnek.
  • motor
  • sebességváltómű - A motor és a kardántengely közötti áttételt állítja be. Segítségével változtatható, hogy a motor főtengelyének egy fordulata során hányszor forduljon meg a kerék. Alacsony sebességfokozatban az autó erősebb, de lassabb, magasabb sebességfokozatban gyorsabb, üzemanyagtakarékosabb, de gyengébb a gyorsulása.
  • kardántengely - A motor főtengelyének forgómozgását közvetíti a kerekek felé.
  • üzemanyagtartály - A Diesel-motor üzemanyaga gázolaj. Ennek gyulladáspontja alacsonyabb, mint a benziné, ezért a sűrítési fázisban a felhevült levegő hatására gyújtás nélkül is berobban.
  • differenciálmű - Kanyarodáskor a külső kanyaríven futó keréknek nagyobb fordulatszámmal kell forognia, mint a belső íven futónak. Ezt biztosítja ez a szerkezet.
  • hajtott tengely - A motor főtengelyének forgása a kardántengely közvetítésével a hajtott tengelyt forgatja.
  • kipufogó - Rajta keresztül távoznak az égéstermékek. A Diesel-motorok esetén az égés kevésbé tökéletes, mint a benzinmotorokban, ezért ezek károsanyag-kibocsátása nagyobb.

Hengerek

  • főtengely - A dugattyúk hajtják meg. Forgómozgása áttevődik a kardántengelyen keresztül a hajtott tengelyre, illetve a vezérműszíjon keresztül a vezérműtengelyekre, amelyek a szelepeket működtetik.
  • vezérműtengely - Forgása a szelepek ritmikus működését biztosítja. Forgását a vezérműszíj közvetítésével a főtengely vezérli.
  • dugattyú - Ritmikus fel-le mozgása alakul át a főtengely forgómozgásává.
  • szelepek - A levegő beszívását és az égéstermékek kiáramlását hangolják össze. Működésüket a vezérműszíjon keresztül a főtengely biztosítja.

Animáció

  • motor
  • sebességváltómű - A motor és a kardántengely közötti áttételt állítja be. Segítségével változtatható, hogy a motor főtengelyének egy fordulata során hányszor forduljon meg a kerék. Alacsony sebességfokozatban az autó erősebb, de lassabb, magasabb sebességfokozatban gyorsabb, üzemanyagtakarékosabb, de gyengébb a gyorsulása.
  • kardántengely - A motor főtengelyének forgómozgását közvetíti a kerekek felé.
  • főtengely - A dugattyúk hajtják meg. Forgómozgása áttevődik a kardántengelyen keresztül a hajtott tengelyre, illetve a vezérműszíjon keresztül a vezérműtengelyekre, amelyek a szelepeket működtetik.
  • vezérműtengely - Forgása a szelepek ritmikus működését biztosítja. Forgását a vezérműszíj közvetítésével a főtengely vezérli.
  • dugattyú - Ritmikus fel-le mozgása alakul át a főtengely forgómozgásává.
  • szelepek - A levegő beszívását és az égéstermékek kiáramlását hangolják össze. Működésüket a vezérműszíjon keresztül a főtengely biztosítja.
  • szívónyílás - Ezen keresztül áramlik be az égéstérbe – a henger dugattyú fölötti részébe – a levegő.
  • gázolaj-befecskendezés - A gázolaj gyulladáspontja alacsonyabb, mint a benziné, ezért az összesűrített és felhevült levegő gyújtógyertya nélkül is berobbantja. A robbanás visszalöki a dugattyút.
  • kipufogónyílás - Rajta keresztül távoznak az égéstermékek. A Diesel-motorok esetén az égés kevésbé tökéletes, mint a benzinmotorokban, ezért ezek károsanyag-kibocsátása nagyobb.
  • szívószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. Az 1. ütemben nyit, ekkor a lefelé mozgó dugattyú nyomáscsökkenést idéz elő a hengerben, emiatt a levegő beáramlik.
  • kipufogószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval – és így a hengerrel – összehangolva zajlik. A 4. ütemben nyit, ekkor a felfelé mozgó dugattyú eltávolítja az égéstermékeket.
  • dugattyú - Ritmikus fel-le mozgása a főtengely forgatását biztosítja. Lefelé mozgását a hengerben az üzemanyag berobbanása okozza. Ezután a megforgatott főtengely tehetetlensége mozgatja a hengerben felfelé, lefelé, majd ismét felfelé. Ekkor újabb gyújtás következik.
  • henger - Belsejében történik az üzemanyag berobbanása és a dugattyú mozgása.
  • összekötő rúd
  • főtengely - A dugattyú fel-le mozgása a főtengely forgómozgását okozza.

Narráció

Az autó meghajtását a motor biztosítja. A motorban található a főtengely, melynek forgómozgását a kardántengely közvetíti a kerekek felé.
A sebességváltómű segítségével változtatható, hogy a motor főtengelyének egy fordulata során hányszor forduljon meg a kerék. Alacsony sebességfokozatban az autó erősebb, de lassabb, magasabb sebességfokozatban a jármű gyorsabb, üzemanyag-takarékosabb, de gyengébb a gyorsulása.

A személyautókban a négyütemű Otto-motor mellett a leggyakrabban alkalmazott motortípus a dízelmotor, amely nem benzinnel, hanem gázolajjal működik. A dugattyúk fel-le irányuló mozgása átalakul a főtengely forgómozgásává.
A főtengely meghajtja a kardántengelyt, továbbá a vezérműszíjon keresztül a vezérműtengelyt. A vezérműtengely irányítja a szelepek működését, amelyeknek összehangolt nyitása-zárása biztosítja a levegő beszívását, és az égéstermékek kipufogását a megfelelő ütemben.

A működés első üteme a szívás. Ekkor a dugattyú lefelé halad, emiatt a hengerben a nyomás csökken. A szívószelep nyit, a hengerbe levegő áramlik.

A második ütem a sűrítés: a szívószelep és a kipufogószelep is zárt. A főtengely és az ellensúly lendülete miatt a dugattyú felfelé indul meg, sűríti a levegőt, amelynek hőmérséklete emiatt növekszik.

A harmadik ütem a munkaütem: az összesűrített és felhevült levegőhöz fecskendezett gázolaj begyullad. A dízelmotorban tehát – ellentétben a benzinüzemű motorokkal – nem szükséges gyújtógyertyával begyújtani az üzemanyagot. A robbanás visszalöki a dugattyút.

A negyedik ütem a kipufogás: a dugattyú felfelé mozog, a kipufogószelep nyit, az égéstermék távozik.

Látható, hogy a motorban a dugattyú egyenes vonalú mozgása a főtengely forgómozgásává alakul. A dugattyú mozgatásához szükséges energiát a gázolaj égése biztosítja.

Kapcsolódó extrák

Csillagmotor

A csillagmotort elsősorban repülőgépekben, helikopterekben használják.

Kétütemű motor

A kétütemű motor olyan speciális belsőégésű motor, melynek működése két (munka)ütemből áll.

Négyütemű Otto-motor

Az animáció bemutatja a gépkocsikban leggyakrabban használt motortípus működését.

Stirling-motor (hőlégmotor)

A Stirling-motor különlegessége, hogy külső égésű motor: az égés a hengeren kívül történik, eltérően belső égésű motoroktól (pl. Otto-motor).

Wankel-motor

Forgódugattyús, nagy hatásfokkal működő motor.

Hérón labdája

Az alexandriai feltalálóban a gőzgép atyját tisztelhetjük, bár ő maga is csupán jatékszernek tekintette alkotását.

Ideális gázok pVT-diagramja

Az ideális gázok nyomása, térfogata és hőmérséklete közötti kapcsolatot az egyesített gáztörvény adja meg.

Egyenáramú motor

Az egyenáramú motor állandó mágnesei között egy vezeték (tekercs) található, melyben áram folyik.

Fogaskerék-típusok

A fogaskerék forgása során forgatónyomatékot ad át egy másik alkatrésznek.

Formula–1 (versenyautó)

A Formula–1 (Forma–1, F1) az autóversenyek legmagasabb, és egyben legnépszerűbb kategóriája.

Hogyan működik a differenciálmű?

A differenciálmű az autó meghajtott kerekei közt elosztja a hajtóerőt, és lehetővé teszi, hogy kanyarban eltérő sebességgel forogjanak.

Hogyan működik a kombájn?

A kombájnok segítségével a gabonafélék betakarítása zajlik.

Hogyan működik a sebességváltó?

A sebességváltóműben a motor forgatónyomatékát módosítjuk a fordulatszám csökkentésével vagy növelésével.

James Watt gőzgépe (18. század)

A skót mérnök által tökéletesített gőzgép sokféle alkalmazási lehetőségével forradalmasította a technikát.

Kőolaj-finomítás

A kőolajból lepárlással különböző termékeket, pl. gázolajat, benzint, kenőolajakat állítanak elő.

MÁV M61 dízelmozdony („Nohab”, 1963)

A Magyar Államvasutak kötelékébe tartozó M61-es sorozat legendás dízelmozdonyának beceneve Nohab volt.

A kőolajkút működése

A kőolaj felszínre szivattyúzását végző szerkezet.

Ford T-modell

Az amerikai autógyár népszerű modellje volt a világon az első futószalagon gyártott autó.

Környezetbarát autók

A benzin- és elektromos meghajtás kombinálásával a károsanyag-kibocsátás csökkenthető.

Személyautó felépítése

A személygépkocsi felépítését, külső és belső szerkezetét mutatja be az animáció.

Tengeri fúrótorony

Az acélszerkezet közepében hosszú cső hatol le a tenger aljzatába a kőolajat tartalmazó kőzetrétegig.

Kosárba helyezve!