A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Clermont gőzhajó (1807)

Clermont gőzhajó (1807)

Robert Fulton amerikai mérnök megalkotta az első működőképes, gőzgéppel hajtott lapátkerekes gőzhajót.

Technika, háztartástan

Címkék

Clermont, gőzhajó, hajó, vízi közlekedés, hajózás, Fulton, gőzgép, előárboc, kémény, segédvitorla, hátsó árboc, kazán, kormánylapát, horgony, ipari forradalom, találmány, tudománytörténet, Amerikai Egyesült Államok, történelem, technika

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Ki volt a Clermont gőzhajó megalkotója?
  • Melyik folyón közlekedett a Clermont gőzhajó?
  • Melyik két város között vezetett\na Clermont első hivatalos útja?
  • Milyen származású volt\nRobert Fulton?
  • Melyik évben tette meg első útját a Clermont?
  • Mennyi idő alatt tette meg\na 240 km-es távot első útja során a Clermont?
  • Igaz-e az állítás?\nRobert Fulton tengeralattjáróját\na Szajnán próbálták ki.
  • Ki NEM volt Robert Fulton kortársa?
  • Ki volt Robert Fulton kortársa?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ipari forradalom kibontakozása kedvezőtlen hatást gyakorolt\na közlekedés fejlődésére.
  • Igaz-e az állítás?\nA gőzhajók megjelenése gyorsabbá és olcsóbbá tette a szállítást.
  • Melyik NEM gőzhajó?
  • Igaz-e az állítás?\nA Clermont csak a lapátkerekek segítségével tudott haladni.
  • Mi volt a Clermont gőzhajó eredeti neve?
  • Milyen hosszú volt a Clermont?
  • Milyen anyagból készült a Clermont jelentős része?
  • Miben volt az első a Clermont?
  • Hány mentőcsónak volt a Clermont fedélzetén?
  • Hány árboca volt a Clermontnak?
  • Milyen szerkezeti eleme NEM volt\na Clermontnak?
  • Milyen szerkezeti eleme NEM volt\na Clermontnak?
  • Mekkora volt a Clermont gőzgépének teljesítménye?
  • Mennyi volt a Clermont átlagsebessége az első útján?
  • Hogy nevezzük a lapátkerekek „foglalatát”?
  • Miért volt kényes kérdés a Clermont esetében a gőzgép megfelelő elhelyezése?

Jelenetek

A Clermont gőzhajó

Fulton és találmánya

A 18. században kibontakozó ipari forradalom a közlekedés fejlődésére is hatással volt. A feltalálók gőzgép által meghajtott járműveken dolgoztak.
Robert Fulton (1765–1815) amerikai mérnök 1803 óta próbálkozott gőzhajó fejlesztésével. A kevéssé sikeres franciaországi évek után 1806-ban hazatért az USA-ba, és ott folytatta a munkát egy New York-i hajógyárban.
Az „alkotás”, a Clermont 1807. augusztus 17-én tette meg első hosszabb útját a Hudson folyón New York és Albany között (241 km 32 óra alatt). Megszületett az első működőképes, fából készített, gőzgéppel hajtott lapátkerekes hajó. A gőzöst 1808 januárjától kezdve használták járatszerűen tömegközlekedésre.
Fulton neve nem csupán az első gőzhajóval, hanem az első ős-tengeralattjáró (Nautilus) tervezésével is összeforrt.

fulton

Robert Fulton

Felülnézet

A Clermont szerkezete

Fulton gőzhajója egy viszonylag keskeny, két oldalt elhelyezett lapátkerékkel haladó gőzhajó volt. (A folyami közlekedés útvonalának korlátoltsága miatt később hátsó meghajtású hajókat is építettek.) A szélesebb gőzhajók természetesen több árut és személyt szállíthattak.
A tengelyt forgató gőzgép a hajótest közepén kapott helyet (nagyon kellett figyelni a tervezésnél a megfelelő súlyelosztásra). A hajótestből kiemelkedett a gépház felső része, a kabinépület, a rakteret fedő tetőszerkezet, az árbocok és a kémény. A fedélzeten két mentőcsónakot is elhelyeztek.

Meghajtás

A gőzhajó

A James Watt által tökéletesített gőzgépnek rövid idő alatt számos alkalmazása megjelent. A legforradalmibb előrelépést talán a közlekedésben eredményezte (gőzhajó, gőzmozdony). Fulton gőzösében is egy olyan egyhengeres, 20 lóerő teljesítményű gőzgép dolgozott, melyet a Boulton&Watt cég gyártott.
A Clermont a lapátkerekes gőzhajók közé tartozott. A gőzgép egy tengelyt forgatott meg, melyen – a hajótest két oldalán – két lapátkerék helyezkedett el. Ezek forgása képezte a mozgató erőt. A kerekek mérete a lehető legnagyobb volt, hiszen így nagyobb sebességet érhettek el (a Clermont első útján kb. 8 km/h átlagsebességet produkált). A lapátokat általában úgy tervezték, hogy egyszerre 3-5 lapát érintse a vizet. (Később a lapátokat sem rögzítették, azok „szabadon” mozoghattak, ezáltal hatékonyabbá vált a szerkezet.)

Szerkezet

  • első árboc
  • kémény
  • segédvitorla
  • hátsó árboc
  • lapátkerék
  • gőzgép
  • kazán
  • kormánylapát

Animáció

  • első árboc
  • kémény
  • segédvitorla
  • hátsó árboc
  • lapátkerék
  • gőzgép
  • kazán
  • kormánylapát

Narráció

A 18. században kibontakozó ipari forradalom a közlekedés fejlődésére is hatással volt. A feltalálók gőzgép által meghajtott járműveken dolgoztak.
Robert Fulton amerikai mérnök 1803 óta próbálkozott gőzhajó fejlesztésével. A kevéssé sikeres franciaországi évek után 1806-ban hazatért az USA-ba, és ott folytatta a munkát egy New York-i hajógyárban. Az alkotás, a Clermont 1807. augusztus 17-én tette meg első hosszabb útját a Hudson folyón New York és Albany között (241 km 32 óra alatt). Megszületett az első működőképes, fából készített, gőzgéppel hajtott lapátkerekes hajó.

A szerkezet legnagyobb része fából készült, kivételt ez alól csak maga a gőzgép és a vitorlák képeztek. (Később a fát egyre inkább felváltotta a vas a gőzhajók építésében.)
A Clermont fedélzetén körbenézve láthatjuk a hajótest két oldalán a lapátkerekeket, a kazánból meredeken felfelé törő kéményt, a gépházat és a haladást segítő vitorlázatot is. (Az első gőzösök közül sok korábbi vitorlások átalakításával keletkezett.) Az árbocokat, a vitorlázatot és a kéményt erős sodronyok rögzítették egymáshoz és a hajótesthez.

A Clermont a lapátkerekes gőzhajók közé tartozott. A gőzgép egy tengelyt forgatott meg, melyen a hajótest két oldalán két lapátkerék helyezkedett el. Ezek forgása képezte a mozgató erőt. A kerekek mérete a lehető legnagyobb volt, hiszen így nagyobb sebességet érhettek el (a Clermont első útján kb. 8 km/h átlagsebességet produkált). A lapátokat általában úgy tervezték, hogy egyszerre 3-5 lapát érintse a vizet. A gőzöst 1808 januárjától kezdve használták járatszerűen tömegközlekedésre.

Kapcsolódó extrák

A Kisfaludy gőzhajó (1846)

Az első balatoni lapátkerekes gőzhajó próbaútja 1846-ban volt.

James Watt gőzgépe (18. század)

A skót mérnök által tökéletesített gőzgép sokféle alkalmazási lehetőségével forradalmasította a technikát.

Ictíneo II tengeralattjáró

A spanyol Narcís Monturiol által tervezett tengeralattjáró úttörő alkotás volt a víz alatti közlekedés történetében.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

Textilgyár (19. század)

A 18. századi találmányoknak köszönhetően a textilipar az egyik legfontosabb iparággá vált.

Auróra cirkáló (1900)

Az orosz páncélos cirkáló nevét az 1917-es forradalom írta be a történelemkönyvekbe.

BR Standard Class 3 2-6-2T gőzmozdony

A British Railways kötelékébe tartozó, külön osztályt képező gőzmozdonyok az 1950-es években készültek.

Cséplőgép (19. század)

E mezőgazdasági munkagépet a gabonafélék magjának kinyerésére használják.

Diera (ókori hadihajó)

A diera jellegzetes döfőorral ellátott, két evezősoros, vitorlás hadihajótípus volt, melyet több ókori nép is használt.

Hadihajó (HMS Dreadnought, 1906)

A „Félelem nélküli” az Angol Királyi Haditengerészet büszkeségeként forradalmasította a csatahajó-építést.

Hérón labdája

Az alexandriai feltalálóban a gőzgép atyját tisztelhetjük, bár ő maga is csupán jatékszernek tekintette alkotását.

Konténerszállító hajó

A II. világháború után elterjedő konténerhajók kereskedelmi útvonalai napjainkban behálózzák az egész Földet.

RMS Queen Mary 2 (2003)

A Queen Mary 2 építésekor a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

Tarawa LHA–1 (1976)

Az 1940-es évektől kezdve az egyre hatalmasabb méretű repülőgép-hordozók váltak az óceánok uraivá.

Titanic (1912)

Az RMS Titanic a 20. század elején a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

Kosárba helyezve!