A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Történelem

Címkék

Circus Maximus, kocsiverseny, lovasverseny, küzdőtér, római játékok, építészet, épület, építmény, Róma, Julius Caesar, atléta, , etruszk, nézőtér, történelem, ókor, szórakozás

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mi a „meta”?
  • Hány körből állt egy kocsiverseny a Circus Maximusban?
  • Mi a Forum Romanum?
  • Ki vezette be a naptárreformot?
  • Ki volt Spartacus?
  • Ki volt Hannibál?
  • Mi volt a római hadsereg alapegysége?
  • Mi az a provincia?
  • Melyik város ellen harcolt Róma a pun háborúkban?
  • Milyen formájú az Appennini-félsziget?
  • Kik voltak a köztársaság egy évre megválasztott vezetői?
  • Mikor lett Róma köztársaság?
  • Mi Róma folyója?
  • A monda szerint milyen állat táplálta Romulust és Remust?
  • A monda szerint honnan származnak a rómaiak?
  • A monda szerint kik alapították Rómát?
  • Mi az a „spina”?
  • Hány dombra épült az ókori Róma?
  • A legenda szerint mikor alapították Rómát?
  • Melyik mai város területén található a Circus Maximus?
  • Mennyi ideig tartottak rendezvényeket a Circus Maximus területén?
  • Hozzávetőlegesen hány fő lehetett az építmény befogadóképessége (álló- és ülőhelyek összesen)?
  • Milyen rendezvényeket tartottak a Circus Maximusban?
  • Milyen rendezvényeket tartottak a Circus Maximusban?

Jelenetek

Circus Maximus

Felépítés

  • indítókapuk - Latin nevén: carcer.
  • fordulópont - Három oszlop jelezte. Latin nevén: metae
  • nézőtér - Latin nevén: cavea.
  • válaszfal - Latin nevén: spina.
  • aréna - Latin nevén: harena.
  • város - Latin nevén: oppidum.
  • célvonal
  • diadalkapu - Latin nevén: porta triumphalis.
  • páholy - Latin nevén: pulvinar.
  • templom

Kocsiverseny

Metszet

  • oszlopok
  • folyosó
  • szenátorok
  • lovagok
  • plebejusok
  • szegények

Animáció

Versenyezz te is!

Narráció

A Circus Maximus az ókori Róma városának első arénája volt.
Már az első etruszk király, Tarquinius Priscus is rendezett itt játékokat, melyeket a „Ludi Romani” (Római Játékok) névvel illettek.
Az egyre növekvő igények kielégítésére Julius Caesar idején kibővítették a helyszínt. Hosszúsága 600, szélessége pedig 225 méter volt akkoriban. A források alapján a 150 ezer ülőhellyel rendelkező létesítményben egyidejűleg akár 300 ezer néző is tartózkodhatott.

A Circus Maximusban elsősorban lovas- és kocsiversenyeket rendeztek. Ám nem volt ritka az sem, hogy atléták mérték össze ügyességüket a küzdőtéren.
A források arról is tanúskodnak, hogy alkalmanként tengeri ütközetek bemutatásával szórakoztatták a közönséget.

A későbbi uralkodók tovább bővítették és díszítették a lenyűgöző építményt. A középkorban és az újkorban ékességeit az Örök Város más helyeire szállították át, és a Circus Maximus lassan az enyészeté lett.
A régészeti feltárások a 19. században kezdődtek meg. Manapság a játékok helyszíne még csak egy hatalmas füves terület a Forum Romanum és a Colosseum közelében, ám a legújabb hírek szerint hamarosan megkezdődhet az ókori Róma egyik leghatalmasabb arénájának nagyszabású felújítása.

Kapcsolódó extrák

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Ókori római szenátor és felesége

Az ókori Róma társadalmának csúcsán elhelyezkedő szenátori rend tagjai bíbor szegélyű tógát viseltek.

A Római Birodalom provinciái és városai

Animációnk a Római Birodalom több száz éves történetét mutatja be.

Amfiteátrum (Póla, 1. század)

A Horvátországban álló különleges építmény a legnagyobb római amfiteátrumok egyike volt az ókorban.

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Béke-oltár (Róma, Kr. e. 1. század)

Az első császár által építtetett hatalmas oltár az Augustus-kori művészet egyik legjelentősebb alkotása volt.

Caracalla termái (Róma, 3. század)

A római császár pompás fürdőkomplexuma a 3. században épült.

Constantinus katonája (4. század)

A 4. század első harmadában uralkodó római császár idejében kezdődött a keleti birodalomrész felvirágzása.

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

Ókori római katonai tábor

A folyamatosan terjeszkedő Római Birodalom a meghódított területeken katonai erődöket alakított ki.

Ókori római ostromgépek

A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett technikai eszközöket.

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.

Olümpia (Kr. e. 5. század)

A Kr. e. 776-tól négyévente rendezett vallási és sportesemények tették e várost az ókori Hellász egyik központjává.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Pompeius színháza (Róma, Kr. e. 1. század)

A római államférfi által építtetett színház az „Örök Város” első állandó kőszínházainak egyike volt.

Római gladiátorok (2. század)

A gladiátorok az ókori Római Birodalom arénáiban vívtak véres küzdelmet egymással és a vadállatokkal.

Teatro Olimpico (Vicenza, 16. század)

Az egyik legelső, az antik színházépítési szabályokat követő újkori fedett színházat 1585-ben avatták fel.

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum Romanum bejáratánál.

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas épületek voltak.

Kosárba helyezve!