A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Chichén Itzá (12. század)

Chichén Itzá (12. század)

A maja-tolték birodalom egykori legendás fővárosa a mai Mexikó területén helyezkedett el.

Történelem

Címkék

Chichén Itzá, maják, tolték, Mexikó, Yukatán-félsziget, Közép-Amerika, világörökség, építészet, piramisváros, spanyol hódítók, piramis, őslakos, középkor, hódítás, Amerika, történelem, főváros, polgárháború

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik mai ország területén helyezkedett el Chichén Itzá?
  • Melyik kultúra városa volt Chichén Itzá?
  • Mire vonatkozik a „cenote” kifejezés?
  • Feltehetően mikor alapították a maják Chichén Itzát?
  • Melyik nép alapította Chichén Itzát?
  • Melyik európai nép hódította meg 1531-ben Chichén Itzát?
  • Mikor hódították meg a spanyolok Chichén Itzát?
  • Hogy hívták a Chichén Itzát meghódító spanyol konkvisztádort?
  • Milyen építmény NEM állt Chichén Itzá városában?
  • Kinek a tiszteletére emelték Chichén Itzá legnagyobb piramistemplomát?
  • Melyik félszigeten helyezkedett el Chichén Itzá?
  • Milyen magas volt a Kukulkán-piramis (a tetején levő szentély nélkül)?
  • Hány lépcsőfokból álltak a Kukulkán-piramis feljárói?
  • Min kellett átjuttatni a labdát a maja-tolték játék közben?
  • Milyen hosszú volt a Chichén Itzában található labdajátékpálya központi küzdőtere?
  • Milyen funkciója lehetett a kutatók szerint a „Csiga” kupolájának?
  • Kinek a szobra állhatott a Harcosok templomának bejáratánál?
  • Mekkora volt a Szent cenote átmérője?
  • Milyen kőzetből épül fel a Yukatán-félsziget?
  • Milyen áldozatokat mutattak be az Esőistennek szárazság idején a Szent cenoténál?
  • Milyen nevet kapott a spanyoloktól a Kukulkán-piramis?
  • Minek adott helyet a Tzompantli?
  • Miről kapta a nevét a „Csiga”?
  • Milyen része NEM volt Chichén Itzá városának, illetve a város környékének?
  • Hol helyezték el a Jaguár-trónt?
  • Milyen hosszúak voltak a Kukulkán-piramis oldalélei?
  • Melyik állatfaj jelenik meg a Chichén Itzá épületeit díszítő domborműveken?
  • Miért különleges a Chacmool-szobrok testtartása?
  • Miből készült a közép-amerikai labdajáték labdája?
  • Melyik épület feltárásakor találták meg a régészek a Jaguár-trónt?
  • Milyen irányba néz a Jaguár-trón állata?
  • Mi volt a Jaguár-trón eredeti színe?
  • Hogyan alakította ki az alkotó a Jaguár-trón figurájának szemeit?
  • Milyen állatot mintáz a Kukulkán-piramis belsejében talált trón?

Jelenetek

Chichén Itzá

  • Szent cenote
  • Tzompantli
  • Vénusz emelvénye
  • „Kastély”
  • Harcosok temploma
  • piac
  • oszlopcsarnok
  • Xtoloc cenote
  • lakóépületek
  • termőföldek
  • labdajátékpálya
  • sasok és jaguárok emelvénye
  • Főpapok temploma
  • „Csiga”
  • „Apácakolostor”

A Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén található Chichén Itzá városát a maják alapították az 5. században.
A mészkőből álló Yucatán-félszigeten levő települést a 10. században a toltékok elfoglalták. A két nép katonai szövetséget hozott létre, és Chichén Itzá a maja-tolték birodalom fővárosává vált.

A 13. században kirobbanó polgárháborúban a város több épülete is a lángok martalékává vált. Chichén Itzá elvesztette központi szerepét, hanyatlásnak indult.
1531-ben megérkeztek a spanyol hódítók Francisco de Montejo vezetésével. Elfoglalták a várost, a maja őslakosok pedig visszahúzódtak a szárazföld belsejébe.
A várost a 19. században fedezték fel újra az európai utazók. Hamarosan megkezdődtek a régészeti feltárások.
Még napjainkban is vannak feltáratlan részek Chichén Itzában.

A különleges romváros 1988-ban bekerült az UNESCO világörökségének kulturális helyszínei közé.
2007-ben – egy nemzetközi szavazás eredményeként – kihirdették „a világ hét új csodáját”. Az illusztris listában Chichén Itzá is helyet kapott.
A mai Mexikó egyik leglátogatottabb nevezetességét évente kb. 1,2 millió turista keresi fel.

Szent cenote

  • kb. 60 m
  • kb. 27 m
  • víznyelő
  • áldozatok

A mészkőből álló Yucatán-félszigetnek nincsenek folyói. Azonban van jó néhány természetes, kör alakú víznyelő, melyek a felszíni réteg beszakadásával keletkeztek. Ezekből, a cenotéknak nevezett „kutakból” juthattak ivóvízhez a félsziget lakói.

A Szent cenote lehetett Chichén Itzá legfontosabb kútja. Szárazság idején feltehetőleg áldozatokat mutattak be itt a lakosok az Esőistennek. A régészek által a cenote alján talált csontvázak arról tanúskodnak, hogy embereket is áldoztak e rituálék során.

Labdajátékpálya

  • Jaguár temploma
  • emelvény
  • pad
  • kőgyűrű
  • küzdőtér
  • 30 m
  • kb. 95 m
  • 8 m

Chichén Itzában található Közép-Amerika legnagyobb labdajátékpályája. A 168 m hosszú és 70 m széles területen fekvő építmény küzdőterét két 90 m hosszú emelvény határolja.
Ezek középvonalánál helyezkedett el 1-1 kőgyűrű, általában 6 m magasan. A játékosoknak ezeken kellett átjuttatniuk a tömör, gumiból készült labdát – a végtagjaik használata nélkül.

A labdajáték természetesen rituális összetevőkkel is rendelkezett. A küzdőteret az emberi világ és a túlvilág közötti átjárónak tekintették.
A falakon található domborművek tanúsága szerint a vesztes csapat tagjait feláldozták. A vesztes csapat kapitányának kivégzése a győztes csapat kapitányának feladata lehetett.

Tzompantli

  • emelvény
  • domborművek

A Tzompantli az aztékokra, majákra és toltékokra jellemző különleges építmény volt.
A koponyák emelvényének, illetve a koponyák tartójának is nevezhetjük.
A háborúban legyőzött ellenségek, illetve a rituálisan feláldozott személyek koponyájába lyukat ütöttek, majd felhúzták ezeket függőleges (vagy vízszintes) karókra. Ezeket a karókat az emelvényre állították, közszemlére téve a koponyákat.

„Kastély”

  • szentély
  • 91 lépcsőfok
  • 9 terasz
  • 6 m
  • 30 m
  • 55 m

Chichén Itzá egyik legfontosabb építménye a spanyol hódítók által „Kastélynak” (El Castillo) nevezett lépcsős piramistemplom volt. A templomot a maja tollaskígyónak, Kukulkán istennek szentelték.
A vizsgálatok szerint a piramis egy régebbi, kisebb piramisra épült. Az építmény 55 méteres alapéleit a négy égtájhoz tájolták. A 30 m magas piramis 9 szintből áll. Tetejére 4 darab, egyenként 91 lépcsőt tartalmazó, 45 fokos emelkedési szögű lépcsősor vezet fel. A legfelső teraszra egy 6 m magas szentélyt emeltek.

A feltárások során a Kukulkán-piramis alapját képező régebbi építmény egyik belső kamrájában a régészek egy Chacmool- és egy Jaguár-szobrot találtak. Az előbbi áldozatok bemutatására szolgált, az utóbbit feltehetően trónszékként használták.

Harcosok temploma

  • lépcsős piramis
  • szentély
  • Chacmool
  • oszlopcsarnok

Az épületegyüttes központi eleme azokról az oszlopokról kapta a nevét, melyek domborművei harcosokat ábrázolnak. Érdekesség, hogy a gyülekezési csarnok oszlopainak harcosai mind különböző személyek.
A lépcsős piramis tetején, a lépcsősorral szemben egy Chacmool-szobor állt. Mögötte nyílt a szentély bejárata.

Főpapok temploma

  • szentély
  • lépcsős piramis
  • lépcsősor

Az Osariónak is nevezett lépcsős piramistemplom a „Kastély” kicsinyített mása. A tetején levő szentélyből lépcsősor vezet a belsejében, 12 méterrel lentebb levő kamrába.
A régészek temetkezési leletanyagot találtak a kamrában – innen kapta a templom korábbi nevét („Főpapok sírja”) a 19. század végén itt kutató Edward H. Thompson régésztől.
Napjaink régészei nem értenek egyet az ő megállapításával, véleményük szerint az építmény nem sírkamraként funkcionált.

„Csiga”

  • obszervatórium (?)
  • négyzet alakú emelvény

A nagy, négyzetes emelvényen nyugvó kupolás épület a belsejében futó csigalépcsőről kapta a nevét (El Caracol).
Különlegessége, hogy nem követi a maja építészeti sémát, hiszen alapja nem téglalap, hanem kör alakú.
Egyes feltételezések szerint csillagvizsgálóként funkcionálhatott. A rajta kialakított ajtók és ablakok alakja elhelyezkedése ugyanis bizonyos csillagászati eseményekhez igazodik (pl. a Vénusz átvonulása).

„Apácakolostor”

A spanyol hódítóktól az „Apácakolostor” (vagy „Zárda”) nevet kapó épület napjainkban Chichén Itzá romvárosának egyik legépebben maradt épülete.
A tolték építészet gyöngyszeme – nevével ellentétben – valószínűleg egy kormányzati épület, palota volt.

Chacmool

A Chacmool-szobrok a prekolumbián Közép-Amerika jellegzetes alkotásai. Egy, a hátán fekvő alakot ábrázolnak, aki könyökein támaszkodik. Feje 90 fokban elfordul, oldalra néz.
Az elnevezés nem indián eredetű, Chichén Itzá egyik kutatójától, Augustus Le Plongeontól származik.

A szobrok valószínűleg az áldozatok bemutatásának rituáléjához kapcsolódtak. Erre utal a gyomrukon kialakított lapos korong vagy tál. Abba helyezhették bele az áldozati ajándékokat. Így a Chacmool közvetítő szerepet töltött be az emberek és az istenek világa között.

A jelenetben látható Chacmool-szobrot a Kukulkán-piramis belsejében levő régebbi piramis kamrájában találták a kutatók, a Jaguár-trón közelében.

Jaguár-trón

Az 1920-as és 1930-as években Chichén Itzában ásó mexikói régészek egy rejtett kamrát fedeztek fel a Kukulkán-piramis belsejében.
A feltárt helyiség közepén egy Chacmool-szobrot találtak, a kapcsolódó kisebb kamrában pedig egy jaguárt mintázó trónt.
A fejét 90 fokban balra fordító jaguár eredetileg piros (vörös) színű volt. Szemeit és testének díszítését jádekövek berakásával alakította ki a művész.

Narráció

Chichén Itzá a mai Mexikó területén, a Yucatán-félszigeten helyezkedett el. A maják alapították.
Ők később szövetségre léptek a hódító toltékokkal. A két nép a birodalom fővárosává emelte Chichén Itzát, kulturálisan és művészeti szempontból is különleges egyveleget alkotva ott.

A központi részeken építették fel a legfontosabb templomokat, melyek közül kiemelkedik a Kukulkán istennek szentelt lépcsős piramistemplom.

A spanyolok által „Kastélynak” nevezett építménytől nem messze kapott helyet Közép-Amerika legnagyobb labdajátékpályája. A rituális sportesemény kimenetele általában az e kultúrára jellemző emberáldozat volt.

Az emelvényekkel tarkított nyitott tér túloldalán kapott helyett az oszlopfaragványairól ismert „Harcosok temploma”.

Az oszlopcsarnokok által biztosított közösségi terektől kicsit messzebb emelkedett a „Főpapok temploma”, a Kukulkán-piramis kicsinyített mása.

Tőle nem messze állt a talán obszervatóriumként is funkcionáló épület, a „Csiga”.

A várost termőföldek vették körül. A földek öntözéséhez, az emberek és állatok ellátásához szükséges ivóvizet a különleges természeti képződmények, a cenoték biztosították.
A lakóházak többsége a külső részen helyezkedett el.

A spanyol hódítók megérkezése után a várost elhagyták lakói, és fokozatosan vesztett jelentőségéből.
A 19. és 20. századi utazók és kutatók azonban újra felfedezték nagyszerűségét.
Napjainkban már büszke tagja az UNESCO világörökségének és a világ hét új csodáját tartalmazó illusztris társaságnak is.

Kapcsolódó extrák

Árpád-kori település

A veremházak (süllyesztett házak) az Árpád-kori falvak jellemző, földbe ásott...

Pálos kolostor (Jakab-hegy)

A pécsi püspök 1225-ben építtette a pálos rendi kolostort a Mecsekben élő remeték számára.

Tiltott Város (Peking, 17. század)

A Tiltott Város a császárkori Kína egyik legimpozánsabb és legrejtélyesebb emléke.

Céhek

A céhek jelentős erőt képviseltek a középkori gazdaságban. Tudj meg többet ezekről a szervezetekről!

Szláv harcosok

A szláv népek harcosait nagy tisztelet övezte a középkori Európában.

A középkori viking harcosok sisakja

A viking harcosok tényleg szarvval díszített sisakot viseltek?

Középkori lakótorony

A lakótorony (donzson) a virágzó középkor jellegzetes épülettípusa volt, melyet a vártól...

Hunyadi Mátyás seregében (lovas katonák)

I. Mátyás seregének páncélos lovasai igen komoly haderőt képviseltek a korabeli harcmezőkön.

Kosárba helyezve!