A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Caracalla termái (Róma, 3. század)

Caracalla termái (Róma, 3. század)

A római császár pompás fürdőkomplexuma a 3. században épült.

Történelem

Címkék

Caracalla, terma, fürdő, világörökség, Róma, , ókor, kultúra, épület, építmény, márvány, mozaikpadló, frigidarium, apodyterium, tepidarium, padlófűtés, császárkor, építészet, uralkodó, sétány, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Igaz-e az állítás?\nAz ókori római fürdők\na császárkorban ingyenesek voltak.
  • Kik NEM használhatták az ókori római fürdőket?
  • Milyen helyiség NEM volt egy átlagos ókori római fürdőben?
  • Milyen helyiség NEM volt egy átlagos ókori római fürdőben?
  • Milyen szolgáltatás NEM volt egy átlagos ókori római fürdőben?
  • Melyik volt a fürdő bejárathoz legközelebb eső helyisége?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ókori római fürdők a társasági élet fontos helyszínei voltak.
  • Igaz-e az állítás?\nA fürdőépületek körül nem voltak üzletek.
  • Milyen díszítőelem NEM volt jellemző az ókori római fürdőkben?
  • Miben fürödtek az ókori római nők?
  • Melyik császári dinasztia tagja volt Caracalla?
  • Melyik század elejére esett Caracalla uralkodásának nagy része?
  • Caracalla melyik ókori római város határában építtette fel a nevét viselő impozáns fürdőkomplexumot?
  • Mennyi lehetett Caracalla fürdőjének befogadóképessége a fénykorában?
  • Hányan keresték fel naponta átlagosan a fürdőt?
  • Igaz-e az állítás?\nCaracalla fürdőjét sajnos már csupán az ókori leírásokból ismerhetjük.
  • Miért csak a 6. századig működött Caracalla fürdője?
  • Mekkora területet foglalt el (a külső falakat is beleszámítva)\na fürdőkomplexum?
  • Hány ciszternában tárolták\na vízvezetéken a fürdőhöz érkező vizet?
  • Milyen vezetékek szállították\na ciszternákból a termekbe a vizet?
  • Hány kemencével működtették\na fűtőrendszert?
  • Mennyi volt átlagosan\na kemencékben egy nap alatt elégetett fa tömege?
  • Melyik helyiség volt a fürdő központja?
  • Milyen levegőjű/vizű teremben fejezték be a fürdőzést?
  • Milyen levegőjű/vizű teremben kezdték a fürdőzést?
  • Hány meleg vizes medence volt\na caldariumban?
  • Mekkora volt a föld alatt kiépített folyosórendszer összhossza?
  • Minek a segítségével fűtötték\na padlót és a falakat az ókori rómaiak?
  • Milyen volt a padlófűtéses helyiségek alatti rész?
  • Milyen alaprajzú volt Caracalla fürdőjének caldariuma?
  • Milyen anyagból készült általában\naz ókori római fürdők padlója?
  • Mit jelent a mozaik szó?
  • Melyik kifejezés vonatkozik az ókori római fürdőkre?

Jelenetek

Caracalla termái

A fürdő metszete

A fürdő részei

  • natatio - Hideg vizű nyitott uszoda.
  • nymphaeum - A források istennőinek, a nimfáknak szentélyei.
  • caldarium - Forró, száraz levegőjű terem, ahol meleg (alveus) és hideg (labrum) vizes kád állt a fürdőzők rendelkezésére.
  • palestra - Sportolásra alkalmas termek.
  • sudatorium - Izzasztó fürdő.
  • frigidarium - Hideg vizes medence, amelyet az öltözködés előtt használtak.
  • apodyterium - Öltözők, a termek falában fülkéket alakítottak ki a ruhák tárolására.
  • bejárat
  • tepidarium - A testet előkészítő, langyos levegőjű helyiség. Kivételesen előfordulhatott benne langyos vizes medence.
  • fürdőkert
  • sétány
  • kiszolgáló épületek

A légfűtés

  • 90 cm
  • oszlopok (suspensurae)
  • felmelegített levegő
  • téglaréteg
  • habarcsréteg
  • mozaikpadló
  • tűzhely
  • lyukacsos téglafal

Séta

Animáció

  • natatio - Hideg vizű nyitott uszoda.
  • caldarium - Forró, száraz levegőjű terem, ahol meleg (alveus) és hideg (labrum) vizes kád állt a fürdőzők rendelkezésére.
  • palestra - Sportolásra alkalmas termek.
  • sudatorium - Izzasztó fürdő.
  • frigidarium - Hideg vizes medence, amelyet az öltözködés előtt használtak.
  • apodyterium - Öltözők, a termek falában fülkéket alakítottak ki a ruhák tárolására.
  • tepidarium - A testet előkészítő, langyos levegőjű helyiség. Kivételesen előfordulhatott benne langyos vizes medence.
  • fürdőkert
  • sétány
  • kiszolgáló épületek
  • 90 cm
  • oszlopok (suspensurae)
  • felmelegített levegő
  • téglaréteg
  • habarcsréteg
  • mozaikpadló
  • tűzhely
  • lyukacsos téglafal

Narráció

Az ókori római kultúra és építészet nagyszerűségének kiváló szintmérői a fürdők.
A császárkorban az uralkodók egymást múlták felül e pompás és monumentális építmények létrehozásában.
Caracalla császár termái az „Örök Város” déli részén épültek a Kr. u. 3. században.

Az épület egy körülbelül 300×300 méteres területen helyezkedett el. A külső falhoz kapcsolódva alakították ki a különböző kiszolgálóépületeket, itt voltak például az üzletek és a könyvtár.
A falon belül volt a sétányokkal övezett fürdőkert.
A tulajdonképpeni fürdőépület önmagában is hatalmas volt: szélessége meghaladta a 200, hosszúsága pedig a 100 métert. A hatalmas épületegyüttest sokszögletű és kör alaprajzú termek kupolákkal és keresztboltozatokkal összekapcsolt csarnokrendszere alkotta.
Helyiségei egyszerre mintegy 1600 főt tudtak befogadni.

A fürdőben különböző hőmérsékletű termek és medencék váltogatták egymást az izzasztótól a hideg vizesig. Természetesen öltözőkkel, masszázshelyiségekkel, szaunákkal, sportolásra alkalmas terekkel még komfortosabbá tették a termákat, és változatosabbá a lehetséges időtöltések palettáját.
A fürdő központját a négy hideg vizes medencével rendelkező frigidarium alkotta. A fő tengelyt a nyitott uszoda (natatio) és a hét meleg vizes medencét tartalmazó caldarium tette teljessé.
A helyiségek burkolataihoz elsősorban márványt, díszítéséhez különféle mozaikokat és szobrokat használtak.

A vizet külön föld alatti csatornarendszerrel, 18 ciszternán keresztül vezették a termákhoz.
A termeket ügyes mérnöki megoldásokat alkalmazva fűtötték. A legjellemzőbb megoldás a padlófűtés volt. Az oszlopok által tartott padló alatti üreges térbe kemencékből áramoltatták a forró levegőt. Hasonló módszerrel a téglából rakott, vagy a csöveket tartalmazó oldalfalakat is fel tudták melegíteni. A fűtés folyamatosságát 50 kemence biztosította.

Caracalla fürdőkomplexuma egyike a legjobb állapotban maradt ilyen jellegű ókori római építményeknek.
A császár termái 1980-ban elfoglalták az őket megillető helyet az UNESCO Világörökség kulturális helyszínei között.

Kapcsolódó extrák

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas épületek voltak.

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

A Római Birodalom provinciái és városai

Animációnk a Római Birodalom több száz éves történetét mutatja be.

Amfiteátrum (Póla, 1. század)

A Horvátországban álló különleges építmény a legnagyobb római amfiteátrumok egyike volt az ókorban.

Cella Septichora (Pécs, 4. század)

A pécsi ókeresztény sírkamrák épületegyüttese különleges régészeti lelőhelynek számít.

Cella trichora (Pécs)

A pécsi ókeresztény sírkamrák épületegyüttese különleges régészeti lelőhelynek számít.

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Constantinus katonája (4. század)

A 4. század első harmadában uralkodó római császár idejében kezdődött a keleti birodalomrész felvirágzása.

Ókori római katonai tábor

A folyamatosan terjeszkedő Római Birodalom a meghódított területeken katonai erődöket alakított ki.

Ókori római ostromgépek

A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett technikai eszközöket.

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Pompeius színháza (Róma, Kr. e. 1. század)

A római államférfi által építtetett színház az „Örök Város” első állandó kőszínházainak egyike volt.

Római gladiátorok (2. század)

A gladiátorok az ókori Római Birodalom arénáiban vívtak véres küzdelmet egymással és a vadállatokkal.

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum Romanum bejáratánál.

Török fürdő (16. század)

A török uralom időszakának egyik pozitív következménye a fürdők építése és a fürdőkultúra meghonosodása volt.

Béke-oltár (Róma, Kr. e. 1. század)

Az első császár által építtetett hatalmas oltár az Augustus-kori művészet egyik legjelentősebb alkotása volt.

Ókori római szenátor és felesége

Az ókori Róma társadalmának csúcsán elhelyezkedő szenátori rend tagjai bíbor szegélyű tógát viseltek.

Kosárba helyezve!