A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Brandenburgi kapu

Brandenburgi kapu

A korai klasszicista stílusú építmény Berlin és Németország egyik legismertebb szimbóluma.

Vizuális művészetek

Címkék

brandenburgi, Langhans, Berlin, klasszicista, klasszicizmus, díszkapu, II. Frigyes Vilmos, béke, jelkép, Németország, építészet, építmény

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Brandenburgi kapu

  • kapu - Az athéni Akropolisz kapubejáratának (Propülaia) mintájára készült. Eredetileg Béke kapunak nevezték.
  • szobor - Viktóriát, a győzelem istennőjét ábrázolja egy négyesfogaton. A rézből készült, 5 m magas szobor alkotója Johann Gottfried Schadow.
  • kapuházak - A kapuépület eredetileg a berlini vámfal részét képezte. A kapuházak belsejében ma két római isten, Mars és Minerva szobra áll.
  • oszlopcsarnokok - A kapu két oldalán eredetileg a vámszedők és az őrség házai álltak. Szerepük megszűnte után Heinrich Strack a kapu stílusához illeszkedő oszlopcsarnokokat épített a helyükre.

Közelről

  • kapunyílások - A Brandenburgi kapunak öt kapunyílása van. A középső szélesebb a többinél, és a királyi család számára volt fenntartva. A mellette lévő két kapunyílást a lovasfogatok használták, a két szélsőn keresztül pedig a gyalogosok közlekedtek.
  • oszlopok - A kapu két oldalán összesen 12 dór oszlop található. 15 m magasak, átmérőjük a talapzat fölött 1,75 m. Érdekesség, hogy az oszloptörzsön futó rovátkáik ión stílusúak.
  • attika - A homlokzat magasítására szolgáló, a reneszánszban és a klasszicizmusban is kedvelt díszítőelem. A Brandenburgi kapu attikáján a békeistennő menetét ábrázoló dombormű látható.
  • szobor - Az 5 méter magas rézszobor Viktóriát, a győzelem istennőjét ábrázolja quadrigán (négylovas díszkocsin). Alkotója Johann Gottfried Schadow.
  • domborművek - A kapunyílások belsejét domborművek díszítik, melyek témái között Héraklész munkáit is megtaláljuk.

Szobor

  • Viktória - A győzelem szárnyas istennője, aki a görög mitológiában Niké, a római mitológiában pedig Viktória néven szerepel.
  • quadriga - Négy ló által húzott speciális ókori harci szekér, díszkocsi. Viktória ilyen fogaton lovagol be a városba.
  • Vaskereszt - A jelkép hosszú múltra tekint vissza. Utal az 1190-ben alapított középkori Német Lovagrend jelképére, a fekete talpas keresztre, amely később a Vaskereszt porosz katonai kitüntetés alapjául is szolgált. Ez utóbbit III. Frigyes Vilmos porosz király alapította 1813-ban, s később Németországban is adományozták. A Bundeswehr (Németország hadereje) napjainkban is jelképként használja. A békehozó istennő eredetileg egy babérkoszorút tartott a kezében. A győzelem eszméjének hangsúlyozása érdekében ezt később egy tölgykoszorúval körülvett vaskeresztre cserélték, melyen a porosz sas ül.
  • porosz sas - A Német Lovagrend jelképére vezethető vissza, mely később a Porosz Királyság címerébe is bekerült. A sast az antikvitásban az istenek küldöttének tekintették: a görög mitológiában Zeusz, a rómaiban Jupiter, a germánban Odin jelképe volt. A bátorságot, az erőt és az isteni örökkévalóságot szimbolizálja. Minden európai sascímer végső soron az ókori Róma címereiben és zászlóin megjelenő sasra vezethető vissza, így többek között a Németország címerében szereplő sas is.

Animáció

Narráció

A Brandenburgi kapu Németország fővárosában, Berlinben található. II. Frigyes Vilmos porosz király építtette 1788 és 1791 között. A tervezéssel és az építéssel Carl Gotthard Langhansot bízták meg.

A korai klasszicista stílusban, homokkőből készült építmény az athéni Akropolisz kapuépítményét, a Propülaiát mintázza.

A kapu két oldalán összesen 12 hatalmas dór oszlop helyezkedik el, 5 kapunyílást alakítva ki. Ez utóbbiak belsejét a kapu tetején kialakított attikához hasonlóan domborművek díszítik.

Az építmény legfontosabb dísze az attika fölött elhelyezkedő szobor. Az 5 m magas, rézből készült alkotás Viktóriát, a győzelem szárnyas istennőjét ábrázolja egy négyesfogaton, az ún. quadrigán.

A Brandenburgi kapu napjainkban a német főváros és az egész ország egyik legfontosabb jelképe. Számos olyan eseménynek lehetett tanúja, melyek Európa és az egész világ történelmére is hatást gyakoroltak.

Kapcsolódó extrák

Berlini fal (1961-1989)

A megosztottság és az elnyomás szimbóluma, a Fal nem csupán egy várost, hanem számos családot is szétszakított.

Diadalív (Párizs, 1836)

Az Arc de Triomphe építése csak Bonaparte Napóleon bukása után, 1836-ban fejeződött be.

Eiffel-torony (Párizs, 1889)

A világkiállításra készült rácsos szerkezetű fémtorony igazi mérnöki csodaként Párizs jelképévé vált.

Namdemun (Szöul, 14. század)

Dél-Korea első számú nemzeti kincse, a Namdemun egykor Szöul egyik főkapuja volt.

Németország közigazgatási térképe

Az animácó bemutatja Németország közigazgatásának legfontosabb egységeit.

Szabadság-szobor (New York)

A szobrot a francia nemzet ajándékozta az USA-nak a függetlenség kivívásának 100. évfordulójára.

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum Romanum bejáratánál.

Kosárba helyezve!