A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Az eukarióta sejtekben számos sejtszervecskét találunk.

Biológia

Címkék

sejt, sejtszervecske, sejtalkotók, eukarióta, sejthártya, sejtfal, atommag, sejtplazma, Golgi-készülék, kloroplasztisz, endoplazmatikus, mitokondrium, endoplazmatikus hálózat, sejtváz, vakuólum, DNS, tilakoid, növényi sejtfal, vezikulum, gránum, sejtközötti állomány, vázképző sejt, kromatinállomány, hisztonfehérjék, lipidburok, maghártya, SER, DER, riboszóma, szervezet, sejttan, növény, állat, biológia, _javasolt

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyek NEM tartoznak a sejtmagvas, eukarióta élőlények közé?
  • Melyik sejtszervecske a sejt erőműve?
  • A felsorolt sejtszervecskék közül melyik NEM jellemző az állati sejtre?
  • A felsorolt sejtszervecskék közül melyik NEM jellemző az állati sejtre?
  • A felsorolt sejtszervecskék közül melyik NEM jellemző az állati sejtre?
  • Melyik sejtszervecske az, amely bonyolult membránrendszer a sejtben, és főként fehérjeszintézis játszódik itt le?
  • Melyik sejtszervecskében zajlik fotoszintézis?
  • Melyik sejtszervecskében zajlik a felesleges anyagok lebontása?
  • Melyik sejtszervecskében található a kromatinállomány?
  • Melyik sejtszervecskében zajlanak a lebontó anyagcsere folyamatai?
  • Igaz vagy hamis? A sejthártyát keményítőmolekulákból álló, egyrétegű membrán alkotja.
  • Igaz vagy hamis? A zöld színtestet kettős membrán határolja.
  • Igaz vagy hamis? A durva felszínű endoplazmatikus retikulum felületén riboszómák találhatók.
  • Igaz vagy hamis? A prokarióta sejtben valódi sejtmag van.
  • Igaz vagy hamis? Minden állati sejtet cellulózból álló sejtfal vesz körül.
  • Igaz vagy hamis? A vakuólum fontos szerepet tölt be a növényi sejt turgorának szabályozásában.
  • Igaz vagy hamis? A sejtváz biztosítja a sejtalkotók elhelyezkedését és mozgatását a sejtben.
  • Igaz vagy hamis? A mitokondriumok a felépítő anyagcsere-folyamatokban vesznek részt.
  • Milyen anyag építi fel a növényi sejtfalat?
  • Milyen molekulák építik fel főként a sejthártya kettős lipidrétegét?

Jelenetek

Sejtek

  • állati sejt
  • növényi sejt
  • zöld színtest - Fotoszintézis zajlik benne: a növény napfény energiájának felhasználásával szén-dioxidból cukrot állít elő.
  • sejtfal - Cellulózból épül fel. A sejt védelmét, alakjának megtartását és a növényi szövetek szilárdítását szolgálja.
  • vakuólum - Sejtnedvvel telt üreg. Fontos a sejt belső nyomásának (turgorának) szabályozásában, bizonyos anyagok kiválasztásában és raktározásában.
  • sejtmag - A DNS-ből és fehérjékből álló kromatinállományt tartalmazza. Az állati, a növényi és a gombasejtek eukarióták, azaz rendelkeznek sejtmaggal. A prokarióta sejteknek (baktériumoknak) nincs sejtmagjuk, DNS-ük a sejtplazmában található.
  • mitokondrium - A sejt „erőművei”: szerves molekulák lebontásával ATP-molekulákat termelnek. az ATP a sejt központi energiaszolgáltató vegyülete.
  • sejthártya - A sejtet borító lipidmembrán.
  • sejtplazma - A sejtplazma folyékony, átlátszó anyag. A sejtek több anyagcsere-folyamatának is helyet ad.
  • endoplazmatikus hálózat - A sejten belül található bonyolult membránrendszer. Szerepe van a fehérjeszintézisben, a fehérjék érésében, a lipidszintézisben és bizonyos anyagok lebontásában.
  • Golgi-készülék - A fehérjék érésében játszik fontos szerepet.

Állati sejt

  • sejtmag - A DNS-ből és fehérjékből álló kromatinállományt tartalmazza. Az állati, a növényi és a gombasejtek eukarióták, azaz rendelkeznek sejtmaggal. A prokarióta sejteknek (baktériumoknak) nincs sejtmagjuk, DNS-ük a sejtplazmában található.
  • mitokondrium - A sejt „erőművei”: szerves molekulák lebontásával ATP-molekulákat termelnek. az ATP a sejt központi energiaszolgáltató vegyülete.
  • sejthártya - A sejtet borító lipidmembrán.
  • sejtplazma - A sejtplazma folyékony, átlátszó anyag. A sejtek több anyagcsere-folyamatának is helyet ad.
  • endoplazmatikus hálózat - A sejten belül található bonyolult membránrendszer. Szerepe van a fehérjeszintézisben, a fehérjék érésében, a lipidszintézisben és bizonyos anyagok lebontásában.
  • Golgi-készülék - A fehérjék érésében játszik fontos szerepet.
  • vezikulum - A sejten belül különböző anyagok membránhólyagokba – vezikulumokba – csomagolva szállítódnak. A vezikulumok egyik típusa a lizoszóma, amelyben anyagok emésztése, fölösleges anyagok lebontása folyik.
  • sejtváz - Felelős a sejtalkotók elhelyezkedéséért, mozgatásáért, illetve – állati sejtekben, amelyeknek nincs sejtfaluk – a sejtalak megtartásáért.

Növényi sejt

  • zöld színtest - Fotoszintézis zajlik benne: a növény napfény energiájának felhasználásával szén-dioxidból cukrot állít elő.
  • sejtfal - Cellulózból épül fel. A sejt védelmét, alakjának megtartását és a növényi szövetek szilárdítását szolgálja.
  • vakuólum - Sejtnedvvel telt üreg. Fontos a sejt belső nyomásának (turgorának) szabályozásában, bizonyos anyagok kiválasztásában és raktározásában.
  • sejtmag - A sejt legfontosabb része, az anyagcserefolyamatok irányítását végzi. Három részre tagolt: sejtmaghártya, sejtmagvacska és a kromatinállomány. A sejtmag tartalmazza a sejt genetikai állományát.
  • mitokondrium - A sejt „erőművei”: szerves molekulák lebontásával ATP-molekulákat termelnek. az ATP a sejt központi energiaszolgáltató vegyülete.
  • sejthártya - A sejtfelszín vékony rétege. Irányítja az anyagok sejtbe jutását és sejtből történő kilépését. A sejt belső környezetének viszonylagos állandóságát biztosítja.
  • sejtplazma - A sejtplazma folyékony, átlátszó anyag. A sejtek több anyagcsere-folyamatának is helyet ad.
  • endoplazmatikus hálózat - A sejten belül található bonyolult membránrendszer. Szerepe van a fehérjeszintézisben, a fehérjék érésében, a lipidszintézisben és bizonyos anyagok lebontásában.
  • Golgi-készülék - A fehérjék érésében játszik fontos szerepet.
  • vezikulum - A sejten belül különböző anyagok membránhólyagokba – vezikulumokba – csomagolva szállítódnak. A vezikulumok egyik típusa a lizoszóma, amelyben anyagok emésztése, fölösleges anyagok lebontása folyik.
  • sejtváz - Felelős a sejtalkotók elhelyezkedéséért, mozgatásáért, illetve – állati sejtekben, amelyeknek nincs sejtfaluk – a sejtalak megtartásáért.

Sejthártya

  • foszfatidmolekula - A lipidek közé tartozik; feji része egy glicerinből és egy foszforsavból áll, farki része pedig két zsírsavból. A feji rész poláris, a farki rész apoláris, ezért a foszfatidmolekula amfipatikus és kettős réteg kialakítására hajlamos. A foszfatidok egy rétegen belül szabadon mozoghatnak, de a rétegekből ritkán lépnek ki: emiatt a lipidmembrán kétdimenziós folyadék.
  • membránfehérje - Bizonyos, a membránon átnyúló fehérjék csatornákat képeznek, mások fontosak lehetnek pl. a kémiai jelek közvetítéséért a membrán két oldala között.

Sejtmag

  • sejtmagvacska
  • kromatin - DNS-ből és fehérjékből áll. A kromatin fehérjékre feltekeredett DNS-ből áll. A DNS határozza meg a sejt, és a sejtekből felépülő szervezet örökletes tulajdonságait.
  • sejtmaghártya - Kettős membrán; a külső réteg folytonos az endoplazmatikus hálózattal.
  • pórus - Pórusképző fehérjék alakítják ki. Rajtuk keresztül közlekednek anyagok a sejtplazma és a sejtmag között.

Maghártya

  • pórusképző fehérjék - Pórusokat képeznek, melyeken keresztül közlekednek anyagok a sejtplazma és a sejtmag között.
  • külső lipidmembrán - Folytonos az endoplazmatikus hálózattal.
  • belső lipidmembrán

Endoplazmatikus hálózat

  • durva felszínű endoplazmatikus hálózat - Rajta riboszómákat találunk, ezek fehérjemolekulákat szintetizálnak.
  • sima felszínű endoplazmatikus hálózat - Fontos a lipidek szintézisében és a méregtelenítésben: bizonyos káros anyagok lebontása itt zajlik.
  • riboszóma - Fehérjemolekulákat szintetizál. Ehhez mintául az mRNS-molekulákat használja, amelyek a sejtmagban a DNS-ről másolódnak. A kötött riboszómák a durva felszínű endoplazmatikus hálózat membránján találhatóak, és a sejtből leadandó, illetve a sejthártyába épülő fehérjéket termelik. A szabad riboszómák a sejtplazmában találhatók, és a sejten belüli fehérjéket állítják elő.
  • sejtmaghártya - Kettős membrán; a külső réteg folytonos az endoplazmatikus hálózattal.

Golgi-készülék

  • cisz-Golgi - A Golgi-készülék sejtmaghoz közelebbi része.
  • transz-Golgi - A Golgi-készülék sejtmagtól távolabbi része. A fehérjék a transz-Golgi felé haladva érési folyamatokon mennek keresztül, illetve a Golgi-készüléknek szerepe van a sejtből leadandó fehérjék célba juttatásában. A cisz-Golgi felől a transz-Golgi felé vezikulumok szállítják a fehérjéket.

Színtest

  • külső membrán
  • belső membrán
  • gránum - Tilakoidokból felépülő oszlopos membránszerkezetek.
  • tilakoid - A belső membrán betűrődéseivel jönnek létre. A fotoszintézisben fontos fehérjekomplexeket tartalmaznak.

Mitokondrium

  • külső membrán
  • belső membrán - A lebontó anyagcsere-folyamatokban és az ATP-termelésben fontos fehérjemolekulákat tartalmaz.

Kromatin

  • fehérjeváz
  • hisztonfehérjék
  • DNS - A sejt örökítőanyaga a DNS; ez a molekula határozza meg a sejt, és a sejtekből felépülő szervezet örökletes tulajdonságait.

Animáció

  • állati sejt
  • növényi sejt
  • zöld színtest - Fotoszintézis zajlik benne: a növény napfény energiájának felhasználásával szén-dioxidból cukrot állít elő.
  • sejtfal - Cellulózból épül fel. A sejt védelmét, alakjának megtartását és a növényi szövetek szilárdítását szolgálja.
  • vakuólum - Sejtnedvvel telt üreg. Fontos a sejt belső nyomásának (turgorának) szabályozásában, bizonyos anyagok kiválasztásában és raktározásában.
  • sejtmag - A DNS-ből és fehérjékből álló kromatinállományt tartalmazza. Az állati, a növényi és a gombasejtek eukarióták, azaz rendelkeznek sejtmaggal. A prokarióta sejteknek (baktériumoknak) nincs sejtmagjuk, DNS-ük a sejtplazmában található.
  • mitokondrium - A sejt „erőművei”: szerves molekulák lebontásával ATP-molekulákat termelnek. az ATP a sejt központi energiaszolgáltató vegyülete.
  • sejthártya - A sejtet borító lipidmembrán.
  • sejtplazma - A sejtplazma folyékony, átlátszó anyag. A sejtek több anyagcsere-folyamatának is helyet ad.
  • endoplazmatikus hálózat - A sejten belül található bonyolult membránrendszer. Szerepe van a fehérjeszintézisben, a fehérjék érésében, a lipidszintézisben és bizonyos anyagok lebontásában.
  • Golgi-készülék - A fehérjék érésében játszik fontos szerepet.
  • sejtmagvacska
  • kromatin - DNS-ből és fehérjékből áll. A kromatin fehérjékre feltekeredett DNS-ből áll. A DNS határozza meg a sejt, és a sejtekből felépülő szervezet örökletes tulajdonságait.
  • sejtmaghártya - Kettős membrán; a külső réteg folytonos az endoplazmatikus hálózattal.
  • pórus - Pórusképző fehérjék alakítják ki. Rajtuk keresztül közlekednek anyagok a sejtplazma és a sejtmag között.
  • fehérjeváz
  • hisztonfehérjék
  • DNS - A sejt örökítőanyaga a DNS; ez a molekula határozza meg a sejt, és a sejtekből felépülő szervezet örökletes tulajdonságait.
  • pórusképző fehérjék - Pórusokat képeznek, melyeken keresztül közlekednek anyagok a sejtplazma és a sejtmag között.
  • külső lipidmembrán - Folytonos az endoplazmatikus hálózattal.
  • belső lipidmembrán
  • durva felszínű endoplazmatikus hálózat - Rajta riboszómákat találunk, ezek fehérjemolekulákat szintetizálnak.
  • sima felszínű endoplazmatikus hálózat - Fontos a lipidek szintézisében és a méregtelenítésben: bizonyos káros anyagok lebontása itt zajlik.
  • riboszóma - Fehérjemolekulákat szintetizál. Ehhez mintául az mRNS-molekulákat használja, amelyek a sejtmagban a DNS-ről másolódnak. A kötött riboszómák a durva felszínű endoplazmatikus hálózat membránján találhatóak, és a sejtből leadandó, illetve a sejthártyába épülő fehérjéket termelik. A szabad riboszómák a sejtplazmában találhatók, és a sejten belüli fehérjéket állítják elő.
  • sejtmaghártya - Kettős membrán; a külső réteg folytonos az endoplazmatikus hálózattal.
  • cisz-Golgi - A Golgi-készülék sejtmaghoz közelebbi része.
  • transz-Golgi - A Golgi-készülék sejtmagtól távolabbi része. A fehérjék a transz-Golgi felé haladva érési folyamatokon mennek keresztül, illetve a Golgi-készüléknek szerepe van a sejtből leadandó fehérjék célba juttatásában. A cisz-Golgi felől a transz-Golgi felé vezikulumok szállítják a fehérjéket.
  • foszfatidmolekula - A lipidek közé tartozik; feji része egy glicerinből és egy foszforsavból áll, farki része pedig két zsírsavból. A feji rész poláris, a farki rész apoláris, ezért a foszfatidmolekula amfipatikus és kettős réteg kialakítására hajlamos. A foszfatidok egy rétegen belül szabadon mozoghatnak, de a rétegekből ritkán lépnek ki: emiatt a lipidmembrán kétdimenziós folyadék.
  • membránfehérje - Bizonyos, a membránon átnyúló fehérjék csatornákat képeznek, mások fontosak lehetnek pl. a kémiai jelek közvetítéséért a membrán két oldala között.
  • külső membrán
  • belső membrán
  • gránum - Tilakoidokból felépülő oszlopos membránszerkezetek.
  • tilakoid - A belső membrán betűrődéseivel jönnek létre. A fotoszintézisben fontos fehérjekomplexeket tartalmaznak.
  • külső membrán
  • belső membrán - A lebontó anyagcsere-folyamatokban és az ATP-termelésben fontos fehérjemolekulákat tartalmaz.

Narráció

Földünkön a sejtmagvas élőlények két fontos csoportját képezik az állatok és a növények. A szövetes szerveződésű növényeket szervek építik fel, ilyen a levél is. A szervek szövetekből állnak, a szöveteket pedig hasonló felépítésű és működésű sejtek alkotják. Az animáció egy táplálékkészítő alapszöveti sejt felépítését mutatja be. Ezek a sejtek jellemzően a levélben fordulnak elő, és intenzív fotoszintézist végeznek.

A szövetes állatok csoportjába tartozunk mi emberek is. Az animáción egy májsejt felépítése látható.

A tipikus növényi és állati sejteket összehasonlítva hasonlóságokat és eltéréseket is találunk. Mindkét sejttípus rendelkezik sejtmaggal. Van sejten belüli membránrendszerük, azaz endoplazmatikus hálózatuk, és Golgi-készülékük. Találunk bennük sejtvázat. A sejteket sejtplazma tölti ki és sejthártya határolja.
A növényi sejtek tartalmaznak sejtnedvvel telt üreget, azaz vakuólumot, és fotoszintetizáló zöld színtesteket is. A sejthártyát pedig a cellulózt tartalmazó sejtfal borítja.

A sejtmagot a maghártya határolja, belsejében a sejtmagvacska található, ami a riboszómák képződésének helyszíne. A sejtmag fő tömegét a kromatin adja.

A kromatint hisztonfehérjékre feltekeredett DNS alkotja. A DNS fehérjéket kódol, ezzel a sejt és a teljes szervezet tulajdonságait alakítja ki.

A sejtmaghártyát kettős membrán építi fel; benne pórusokat találunk, amelyet fehérjék építenek fel. A pórusokon keresztül anyagok áramlanak.

A sejtmaghártya külső rétegével folytonos az endoplazmatikus hálózat. Ennek sejtmaghoz közelebbi része a durva felszínű endoplazmatikus hálózat. Ennek felületén riboszómákat találunk, amelyek fehérjemolekulákat szintetizálnak. Ehhez mintául az mRNS molekulákat használják, amelyek a sejtmagban a DNS-ről másolódnak. A sima felszínű endoplazmatikus hálózat fontos a lipidek szintézisében és a méregtelenítésben: bizonyos káros anyagok lebontása itt zajlik.

A Golgi-készülékben a durva felszínű endoplazmatikus hálózat riboszómáin képződött fehérjék érési folyamatokon mennek keresztül, illetve a Golgi-készüléknek szerepe van a sejtből leadandó fehérjék célba juttatásában.

A sejthártya felépítésében foszfatidmolekulák vesznek részt. A foszfatidmolekula feji része poláris, azaz vízoldékony, a farki része apoláris, tehát víztaszító; a víztaszító részek a vizet kiszorítva egymás felé fordulnak, ezért kettős réteg alakul ki. A foszfatidok egy rétegen belül szabadon mozoghatnak, de a rétegekből ritkán lépnek ki: emiatt a lipidmembrán kétdimenziós folyadék. A sejthártyában membránfehérjéket is találunk, amelyek funkciója változatos lehet: csatornákat képezhetnek, illetve vannak köztük receptorok, melyek jelmolekulákat kötnek meg.

A növényi sejt fontos sejtalkotója a zöld színtest, amely a fotoszintézist végzi. Kettős membrán határolja, a belső membrán betűrődései membránkorongokat, tilakoidokat alkotnak. A tilakoidok a fotoszintézisben fontos fehérjekomplexeket tartalmaznak. A tilakoidok oszlopos struktúrákat, gránumokat képeznek.

A mitokondriumok az állati és a növényi sejtekben egyaránt előfordulnak. Ezeket a sejt erőműveinek is szokás hívni, mivel a lebontó anyagcsere-folyamatok során nagy mennyiségű ATP-t termelnek, ami a sejt energiaellátásáért felel.

Az élő rendszerekre a sejtes szerveződés jellemző; a sejtek az élet alapegységei: mutatják az életjelenségeket, azaz élőlények, azonban önmagában egyetlen részük, egyetlen sejtalkotójuk sem él.

Kapcsolódó extrák

A prokarióta és az eukarióta sejtek felépítése

Az élővilágában két alapvető típusú sejt, prokarióta és eukarióta sejt létezik.

Az örökítőanyag szerveződése

Sejtjeink néhány ezredmilliméter átmérőjű magjában közel 2 m hosszúságú DNS található többszörösen feltekeredve.

Egyed alatti szerveződési szintek

Az animáció bemutatja az élő rendszerek szerveződését az egyed szintjétől a szerveken és szöveteken át a sejtek szintjéig.

Fotoszintézis

A növények képesek szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves cukrot előállítani.

Közönséges papucsállatka

Édesvizekben közönséges csillós eukarióta egysejtű.

Óriás amőba

Édesvízben közönséges heterotróf egysejtű, melynek alakja folyamatosan változik.

Zöld szemesostoros

Autotróf és heterotróf anyagcserére egyaránt képes ostoros, édesvizekben élő egysejtű.

A fehérjék szerkezete

A polipeptidlánc(ok) felépítése és térbeli elrendeződése kialakítja a fehérje térszerkezetét.

DNS

A sejtekben a genetikai információ hordozója.

Meiózis

Ivarsejtjeink haploid sejtek, amelyek diploid sejtekből képződnek meiózissal, azaz számfelező osztódással.

Mitózis

A mitózis a sejtek olyan osztódása, amikor a kromoszómaszám nem változik.

Vegetatív növényi szervek

A növény életben maradásához, fejlődéséhez szükséges szervek.

Baktériumok (felsőfok)

A baktériumok sejtmag nélküli, néhány mikrométer nagyságú egysejtű élőlények.

Gabonafélék

A gabonafélék közé olyan pázsitfüvek tartoznak, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható lisztes szemterméseik miatt termesztenek.

Klorofill

A növények zöld színanyaga, a fényenergia befogásában, és így a fotoszintézisben nélkülözhetetlen.

Transzportfolyamatok

Az animáció a sejthártyán keresztül zajló passzív és aktív transzportfolyamatokat foglalja össze.

Baktériumok (gömb, pálca és csavart alakúak)

A baktériumokat alakjuk szerint is csoportosíthatjuk.

Cellulóz (C₆H₁₀O₅)n

A növényi sejtfal és rostok anyaga.

Fotoszintézis (alapfok)

A növények képesek szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves cukrot előállítani.

Izomszövetek

Szervezetünkben harántcsíkolt, sima-, és szívizomszövet fordul elő.

Kötő- és támasztószövetek

Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.

Mag és csírázás

A kétszikűek két, az egyszikűek egy sziklevéllel csíráznak.

Olajmolekula

Telítetlen zsírsavat tartalmazó trigliceridek, szobahőn folyékonyak.

Virág

Az animáció segítségével megismerhetjük egy tipikus virág felépítését.

Zsírmolekula

A glicerinhez három telített zsírsav kapcsolódik.

Ehető és mérgező gombák összehasonlítása

Egyes gombák életveszélyes, halálos mérgezést okozhatnak, míg mások fontos táplálékaink.

Vírusok

Fehérjéből, valamint DNS-ből vagy RNS-ből állnak, a fertőzött sejteket vírusok termelésére programozzák.

Kosárba helyezve!