A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Az eukarióta sejtekben számos sejtszervecskét találunk.

Biológia

Címkék

sejt, sejtszervecske, sejtalkotók, eukarióta, sejthártya, sejtfal, sejtmag, sejtplazma, Golgi-készülék, zöld színtest, endoplazmatikus, mitokondrium, endoplazmatikus hálózat, sejtváz, kloroplasztisz, vakuólum, DNS, tilakoid, növényi sejtfal, vezikulum, gránum, sejtközötti állomány, vázképző sejt, kromatinállomány, hisztonfehérjék, lipidburok, maghártya, SER, DER, riboszóma, szervezet, sejttan, növény, állat, biológia, _javasolt

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyek NEM tartoznak a sejtmagvas, eukarióta élőlények közé?
  • Melyik sejtszervecske a sejt erőműve?
  • A felsorolt sejtszervecskék közül melyik NEM jellemző az állati sejtre?
  • A felsorolt sejtszervecskék közül melyik NEM jellemző az állati sejtre?
  • A felsorolt sejtszervecskék közül melyik NEM jellemző az állati sejtre?
  • Melyik sejtszervecske az, amely bonyolult membránrendszer a sejtben, és főként fehérjeszintézis játszódik itt le?
  • Melyik sejtszervecskében zajlik fotoszintézis?
  • Melyik sejtszervecskében zajlik a felesleges anyagok lebontása?
  • Melyik sejtszervecskében található a kromatinállomány?
  • Melyik sejtszervecskében zajlanak a lebontó anyagcsere folyamatai?
  • Igaz vagy hamis? A sejthártyát keményítőmolekulákból álló, egyrétegű membrán alkotja.
  • Igaz vagy hamis? A zöld színtestet kettős membrán határolja.
  • Igaz vagy hamis? A durva felszínű endoplazmatikus retikulum felületén riboszómák találhatók.
  • Igaz vagy hamis? A prokarióta sejtben valódi sejtmag van.
  • Igaz vagy hamis? Minden állati sejtet cellulózból álló sejtfal vesz körül.
  • Igaz vagy hamis? A vakuólum fontos szerepet tölt be a növényi sejt turgorának szabályozásában.
  • Igaz vagy hamis? A sejtváz biztosítja a sejtalkotók elhelyezkedését és mozgatását a sejtben.
  • Igaz vagy hamis? A mitokondriumok a felépítő anyagcsere-folyamatokban vesznek részt.
  • Milyen anyag építi fel a növényi sejtfalat?
  • Milyen molekulák építik fel főként a sejthártya kettős lipidrétegét?

Jelenetek

Sejtek

  • állati sejt
  • növényi sejt
  • zöld színtest
  • sejtfal
  • vakuólum
  • sejtmag
  • mitokondrium
  • sejthártya
  • sejtplazma
  • endoplazmatikus hálózat
  • Golgi-készülék

Állati sejt

  • sejtmag
  • mitokondrium
  • sejthártya
  • sejtplazma
  • endoplazmatikus hálózat
  • Golgi-készülék
  • vezikulum
  • sejtváz

Növényi sejt

  • zöld színtest
  • sejtfal
  • vakuólum
  • sejtmag
  • mitokondrium
  • sejthártya
  • sejtplazma
  • endoplazmatikus hálózat
  • Golgi-készülék
  • vezikulum
  • sejtváz

Sejthártya

  • foszfatidmolekula
  • membránfehérje

Sejtmag

  • sejtmagvacska
  • kromatin
  • sejtmaghártya
  • pórus

Maghártya

  • pórusképző fehérjék
  • külső lipidmembrán
  • belső lipidmembrán

Endoplazmatikus hálózat

  • durva felszínű endoplazmatikus hálózat
  • sima felszínű endoplazmatikus hálózat
  • riboszóma
  • sejtmaghártya

Golgi-készülék

  • cisz-Golgi
  • transz-Golgi

Színtest

  • külső membrán
  • belső membrán
  • gránum
  • tilakoid

Mitokondrium

  • külső membrán
  • belső membrán

Kromatin

  • fehérjeváz
  • hisztonfehérjék
  • DNS

Narráció

Földünkön a sejtmagvas élőlények két fontos csoportját képezik az állatok és a növények. A szövetes szerveződésű növényeket szervek építik fel, ilyen a levél is. A szervek szövetekből állnak, a szöveteket pedig hasonló felépítésű és működésű sejtek alkotják. Az animáció egy táplálékkészítő alapszöveti sejt felépítését mutatja be. Ezek a sejtek jellemzően a levélben fordulnak elő, és intenzív fotoszintézist végeznek.

A szövetes állatok csoportjába tartozunk mi emberek is. Az animáción egy májsejt felépítése látható.

A tipikus növényi és állati sejteket összehasonlítva hasonlóságokat és eltéréseket is találunk. Mindkét sejttípus rendelkezik sejtmaggal. Van sejten belüli membránrendszerük, azaz endoplazmatikus hálózatuk, és Golgi-készülékük. Találunk bennük sejtvázat. A sejteket sejtplazma tölti ki és sejthártya határolja.
A növényi sejtek tartalmaznak sejtnedvvel telt üreget, azaz vakuólumot, és fotoszintetizáló zöld színtesteket is. A sejthártyát pedig a cellulózt tartalmazó sejtfal borítja.

A sejtmagot a maghártya határolja, belsejében a sejtmagvacska található, ami a riboszómák képződésének helyszíne. A sejtmag fő tömegét a kromatin adja.

A kromatint hisztonfehérjékre feltekeredett DNS alkotja. A DNS fehérjéket kódol, ezzel a sejt és a teljes szervezet tulajdonságait alakítja ki.

A sejtmaghártyát kettős membrán építi fel; benne pórusokat találunk, amelyet fehérjék építenek fel. A pórusokon keresztül anyagok áramlanak.

A sejtmaghártya külső rétegével folytonos az endoplazmatikus hálózat. Ennek sejtmaghoz közelebbi része a durva felszínű endoplazmatikus hálózat. Ennek felületén riboszómákat találunk, amelyek fehérjemolekulákat szintetizálnak. Ehhez mintául az mRNS molekulákat használják, amelyek a sejtmagban a DNS-ről másolódnak. A sima felszínű endoplazmatikus hálózat fontos a lipidek szintézisében és a méregtelenítésben: bizonyos káros anyagok lebontása itt zajlik.

A Golgi-készülékben a durva felszínű endoplazmatikus hálózat riboszómáin képződött fehérjék érési folyamatokon mennek keresztül, illetve a Golgi-készüléknek szerepe van a sejtből leadandó fehérjék célba juttatásában.

A sejthártya felépítésében foszfatidmolekulák vesznek részt. A foszfatidmolekula feji része poláris, azaz vízoldékony, a farki része apoláris, tehát víztaszító; a víztaszító részek a vizet kiszorítva egymás felé fordulnak, ezért kettős réteg alakul ki. A foszfatidok egy rétegen belül szabadon mozoghatnak, de a rétegekből ritkán lépnek ki: emiatt a lipidmembrán kétdimenziós folyadék. A sejthártyában membránfehérjéket is találunk, amelyek funkciója változatos lehet: csatornákat képezhetnek, illetve vannak köztük receptorok, melyek jelmolekulákat kötnek meg.

A növényi sejt fontos sejtalkotója a zöld színtest, amely a fotoszintézist végzi. Kettős membrán határolja, a belső membrán betűrődései membránkorongokat, tilakoidokat alkotnak. A tilakoidok a fotoszintézisben fontos fehérjekomplexeket tartalmaznak. A tilakoidok oszlopos struktúrákat, gránumokat képeznek.

A mitokondriumok az állati és a növényi sejtekben egyaránt előfordulnak. Ezeket a sejt erőműveinek is szokás hívni, mivel a lebontó anyagcsere-folyamatok során nagy mennyiségű ATP-t termelnek, ami a sejt energiaellátásáért felel.

Az élő rendszerekre a sejtes szerveződés jellemző; a sejtek az élet alapegységei: mutatják az életjelenségeket, azaz élőlények, azonban önmagában egyetlen részük, egyetlen sejtalkotójuk sem él.

Kapcsolódó extrák

Génszerkesztés

A génszerkesztés egy olyan genetikai beavatkozás, amely egy élőlény kromoszómáiban egy...

NAD, NADP, NADPH

A NAD a lebontó, a NADP főleg a felépítő anyagcsere-folyamatokban H-szállító koenzimként...

Enzimműködés

Az enzimek biokémiai reakciókat katalizáló fehérjemolekulák, melyek működése szabályozható.

Baktériumok (gömb, pálca és csavart alakúak)

A baktériumokat alakjuk szerint is csoportosíthatjuk.

Koenzim-A

A lebontó és felépítő folyamatokban acilcsoportot szállító koenzim.

Mekkora egy baktérium?

A baktériumok felépítéséről, csoportjairól és életünkben betöltött szerepéről szól a...

Meiózis

Ivarsejtjeink haploid sejtek, amelyek diploid sejtekből képződnek meiózissal, azaz...

Baktériumok (felsőfok)

A baktériumok sejtmag nélküli, néhány mikrométer nagyságú egysejtű élőlények.

Kosárba helyezve!