A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (Szófia, 20. század)

Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (Szófia, 20. század)

A neobizánci stílusban épült ortodox székesegyház a bolgár főváros egyik jelképe.

Vizuális művészetek

Címkék

Alekszandr Nyevszkij, Alekszandr Pomerancev, neobizánci, dóm, ortodox, egyház, bizánci, Anton Mitov, építészet, épület, Szófia, Bulgária, vallás, jelkép, kupola, szent, védőszent, harangtorony, ikon, Balkán, Balkán-félsziget, bolgár, 20. század

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Ortodox székesegyház

  • főbejárat
  • harangtorony - 53 méter magas.
  • keresztkupola
  • főkupola - 45 méter magas. Külsejét aranyozott borítás fedi.
  • neobizánci stílus

Neobizánci stílus

  • harangtorony
  • keresztkupola
  • főkupola
  • dob
  • félkupola
  • összetett kupolarendszer
  • boltíves ablakok

Főbejárat

  • márványtáblák
  • tölgyfa ajtók
  • gránit talapzat (1,4 m)

Harangtorony

  • kereszt (2,5 m)
  • aranyozott kupola
  • harangok - A templomnak 12 harangja van. A legnehezebb tömege 12 tonna, a legkönnyebbé 10 kg.
  • mozaik - A névadó védőszentet, Alekszandr Nyevszkijt ábrázolja.

Keresztkupolás bazilika

  • félkupola
  • főhajó
  • harangtorony
  • főkupola

Főkupola

  • arany borítás - Utoljára 2001-ben restaurálták. A bolgár szakemberek 84 mm széles, 84 mm hosszú és 0,4 mikron vastagságú aranylapokkal fedték be a négy érintett kupolát.

Animáció

Narráció

Az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház a bolgár főváros, Szófia egyik legismertebb szimbóluma.
1953 óta a bolgár ortodox egyház pátriárkai székesegyháza.
Nevét egy 13. századi orosz fejedelemről, Alekszandr Nyevszkijről kapta, akit az ortodox egyház 1547-ben szentté avatott és az orosz–török háború (1877–78) folyamán az orosz katonák védőszentje volt.

A székesegyház alapkövét 1882. február 19-én tették le. A templom alapzatában két szöveget helyeztek el, amelyek az orosz–török háború eseményeinek állítanak emléket.
A székesegyházat kizárólag a bolgár nép adományaiból építették fel.
Az építkezést 1912-ben fejezték be, de az akkor tomboló háborúk és politikai zavargások következtében csak 1924-ben történt meg a hivatalos felszentelés.
A székesegyházat az orosz építész, Alekszandr Pomerancev tervezte.
Az öt főhajóból álló keresztkupolás bazilika neobizánci stílusban épült. Jellegzetes formavilágának legszembetűnőbb elemei a keresztkupolás szerkezet, az összetett kupolarendszer és a harangtorony.

Lenyűgöző méretének és pazar díszítésének köszönhetően az épület a világ leghíresebb templomaival is felveszi a versenyt.
A 3170 m² alapterületű épület hosszúsága 72 m, szélessége 55 m, magassága pedig 53 m.
5000 fő befogadására alkalmas, és 11 ajtón keresztül lehet bejutni.
A főbejárat felett található a kupolával fedett harangtorony. A 12 harang együttes tömege kb. 25 tonna.
A kupolák teljes felületéből kb. 700 m²-t aranyozott borítás fed.

A homlokzatot, a boltíveket és a frízeket protobolgár stílusú kőfaragványok díszítik.
Az épület kivitelezése bolgár, orosz, német, osztrák, cseh és olasz építészekből és szakemberekből álló alkotógárda érdeme.
A templom több mint 400 keresztény műalkotásnak ad otthont, ezek között ikonok, freskók és mozaikok egyaránt megtalálhatók. Csak a főhajó boltozatát 412 m²-nyi freskó borítja.
A belső díszítmények ónixból, márványból és alabástromból készültek.
A bolgár festőművész, Anton Mitov által tervezett mozaikok Olaszországban készültek el.
Az ikonok bolgár és orosz művészek keze munkáját dicsérik. A székesegyház falán a bolgár szentek mellett megtalálhatók orosz, szerb és más szláv cárok, valamint szentek képei is.
A templom kriptája eredetileg neves bolgárok nyughelyéül szolgált volna, de később múzeummá alakították, ahol bolgár ikonokat állítottak ki.

Kapcsolódó extrák

Vaszilij Blazsennij-székesegyház (Moszkva, 16. század)

A moszkvai, Boldog Vazulnak szentelt székesegyházat Rettegett Iván orosz cár építtette.

Hagia Szophia (Isztambul)

Az először a Bizánci, később pedig az Oszmán Birodalom vallási központjaként működő „Szent Bölcsesség” temploma egyike a világ legismertebb múzeumainak.

Melki apátság (Ausztria)

A 900 éves történelemmel rendelkező Szent Benedek-rendi apátság Melkben, a Duna partján fekszik.

Búcsújárótemplom (Ronchamp, 1950)

A zarándokkápolnát a 20. századi francia építészet kiemelkedő alakja, Le Corbusier tervezte.

Dóm tér (Szeged)

Az alföldi város híres terének egyedi épületegyütteséből kiemelkedik a fogadalmi templom, az árkádok alatt pedig a Nemzeti arcképcsarnok látható.

Gótikus katedrális (Clermont-Ferrand, 15. század)

A Mária mennybemeneteléről elnevezett épület rózsaablakával és támpilléreivel a francia gótika egyik gyöngyszeme.

Kozák katona (17. század)

Az ukrán sztyeppén kialakuló kozákság férfitagjai ütőképes irreguláris haderőt képeztek a 17. században.

Madarai lovas

A Bulgáriában található különleges szikladombormű valószínűleg a 7. és 8. század fordulóján keletkezhetett.

Sankt Gallen-i apátság (11. század)

A kolostor épületegyüttese évszázadokig a bencés rend legfontosabb apátsága volt.

Szent János-templom (Ohrid, 13. század)

A festői környezetben álló ortodox templom Szent János apostolról kapta a nevét.

Szláv népek

A három nagy csoportba sorolható szláv népek nagy része ma 14 európai országban él.

Bizánci császár (6. század)

„Róma örökösének”, a Bizánci Birodalomnak az élén a császár állt.

Viking fatemplom (Borgund, 13. század)

Eredeti, középkori állapotában fennmaradt norvég fatemplom.

Kosárba helyezve!