A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A szén körforgása

A szén körforgása

A szén a fotoszintézis során beépül a szerves anyagokba, a légzés során pedig leadódik.

Földrajz

Címkék

kőszén, ciklus, szén-dioxid, szénmegkötés, szénkibocsátás, fotoszintézis, energiatermelés, bomlás, légzés, mállás, égés, szénvegyületek, széntartalmú üledékek, szénhidrogén, állat, növény, talaj, metán, karbonátok, hidrogénkarbonátok, vulkán, élőlény, biológia, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Körfogás

  • kibocsátás
  • megkötés
  • tárolás

Fogalomdefiníciók:

Szén: Kémiai elem, vegyjele C, a periódusos rendszer 6. eleme. Ősidők óta ismert és felhasznált elem. A természetben elemi állapotban és kémiailag kötött formában egyaránt előfordul.
A legtöbb szén kötött formában, karbonátásványként található (pl. mészkő, magnezit, dolomit). A vizekben oldott karbonát és hidrokarbonát formájában található meg. A természetes szén általában szerves eredetű.
A kőszén nem elemi szén, hanem szénvegyületek változatos keveréke. A kőolajat és a földgázt döntően különböző szénhidrogén-vegyületek alkotják. A gyémánt vulkanikus eredetű kőzetekben található, kristályos szerkezetű szén. A légkörben nagy mennyiségben található szén-dioxid. A szén az élő szervezetek szerves anyagainak alkotóeleme is.

Fotoszintézis: Növényekben, algákban és egyes baktériumokban lejátszódó életfolyamat, melynek során szervetlen anyagokból kiindulva, a Napból származó fényenergia segítségével szerves anyagok jönnek létre.

Autotróf élőlények: azok az élőlények, amelyek szervetlen anyagokból (szén-dioxid, víz, ionok) építik fel szerves anyagaikat. Például a fotoszintetizáló növények, amelyek a légköri szén-dioxidot hasznosítják.

Heterotróf élőlények: azok az élőlények, amelyek kész szerves anyagot vesznek fel, és alakítják saját szerves anyagukká. Ilyenek például az állatok és a gombák.

Üvegházhatás: A légkör hővisszatartó képessége. A földfelszínre jutó napsugárzás visszasugárzódik a légkörbe, de a visszasugárzott energia egy része nem jut ki a légkörből, mert egy külső határoló „fal”, a légkörben található üvegházhatású gázok nem engedik ki, hanem visszasugározzák a felszínre.
E nélkül a Földön mintegy 40 °C-kal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet. A széndioxid-kibocsátás az emberi tevékenység miatt fokozódik, ami növeli az üvegházhatást, és globális felmelegedést okoz.

Animáció

  • fotoszintézis - Növényekben, algákban és egyes baktériumokban lejátszódó életfolyamat, melynek során szervetlen anyagokból kiindulva, a Napból származó fényenergia segítségével szerves anyagok jönnek létre.
  • termesztett növények
  • természetes növényzet
  • vízi növényzet
  • napsugárzás
  • karbonátkőzetek (mészkő, dolomit)
  • talaj (kőzettörmelék, lebomló szerves anyagok)
  • széntartalmú üledékek
  • víz (oldott karbonátok és hidrokarbonátok)
  • légkör (szén-dioxid, metán)
  • kőszén
  • szénhidrogén
  • élő szervezetek
  • légzés
  • mállás
  • égés
  • vulkánkitörés
  • ipari kibocsátás
  • közlekedési kibocsátás
  • mezőgazdasági kibocsátás
  • égés
  • fotoszintézis
  • CO₂-kibocsátás
  • táplálékfelvétel
  • bomlás
  • néhány nap – néhány tízezer év
  • vulkanizmus
  • savas eső
  • bemosódás
  • szén, szénhidrogének képződése
  • korallok, planktonok bomlása
  • bomlás
  • karbonátos kőzetek
  • magmatizmus
  • CO₂-kibocsátás
  • lemeztektonika
  • több millió év
  • közlekedési kibocsátás
  • ipari kibocsátás
  • szén és szénhidrogének égetése
  • talajerózió
  • fotoszintézis
  • mezőgazdasági kibocsátás
  • erdőégetés
  • kibocsátás
  • megkötés
  • tárolás

Gyors szénciklus

  • égés
  • fotoszintézis
  • CO₂-kibocsátás
  • táplálékfelvétel
  • bomlás
  • néhány nap – néhány tízezer év

Lassú szénciklus

  • vulkanizmus
  • savas eső
  • bemosódás
  • szén, szénhidrogének képződése
  • korallok, planktonok bomlása
  • bomlás
  • karbonátos kőzetek
  • magmatizmus
  • CO₂-kibocsátás
  • lemeztektonika
  • több millió év

Emberi beavatkozás

  • közlekedési kibocsátás
  • ipari kibocsátás
  • szén és szénhidrogének égetése
  • talajerózió
  • fotoszintézis
  • mezőgazdasági kibocsátás
  • erdőégetés

Narráció

A kémiai elemek mennyisége a Földön viszonylag állandó, azonban az eloszlásuk, vándorlásuk természeti folyamatok és emberi beavatkozások következtében rövid és hosszú távon egyaránt változik. A természetben tehát az anyagok állandó körforgást végeznek. Eközben különböző változásokon esnek át, és különböző formákat vesznek fel.

A szén az egyik leggyakoribb elem a Földön: a légkörnek, a kőzeteknek és az élő szervezeteknek is az egyik legfontosabb alkotóeleme. A szén körforgása összetett folyamat, hiszen valamennyi élő szervezetben jelen van.

Ugyanakkor a nem élő környezetben is jelentős mennyiségben megtalálható, mint például a karbonátos kőzetekben, a fosszilis tüzelőanyagokban, a légkörben, az elhalt szerves anyagokban, illetve a hidroszférában.

A levegő szén-dioxid-tartalma jelenti az élőlények számára a szénforrást. Az autotróf, azaz a légköri szén-dioxidot hasznosítani képes élőlények a napfény energiája segítségével megkötik a szén-dioxidot, és azt alakítják át szerves anyagokká, tehát fotoszintetizálnak.

A szénciklus anyagai hosszabb-rövidebb időre kikerülhetnek a körforgásból. Az elhalt növényi és állati anyagok a lebontó szervezetek tevékenysége során lebomlanak, és széntartalmuk nagyrészt szén-dioxid formájában a levegőbe jut, kisebb részben a tengervízben oldódó karbonátos vegyületekké alakulnak át.

A talajban a lebontó szervezetek közreműködésével a szerves anyagokból humuszvegyületek képződnek és halmozódnak fel. Ha a lebontási folyamatok földtörténetileg mérhető hosszúságú időn át gátoltak, akkor a szerves maradványokból kőszén és szénhidrogének keletkezhetnek.

Az élő szervezetek életműködésük során szénvegyületeik egy részét szén-dioxiddá alakítják, amely a levegőbe távozik. Ez a légzés folyamata. A levegőbe így visszajutó szén újra a növények szénforrásává válik.

A szén körforgásában azonban közrejátszanak egyéb tényezők, például a vulkáni tevékenységek, az égés, az elpusztult élőlények bomlása, a kőzetek mállása.

Az emberi tevékenység is alakítója a szén körforgásának. Így például jelentős az a szén-dioxid-mennyiség is, amely a fának, szénnek, kőolajnak elégetésekor, vagy a közlekedés és az ipari tevékenység során termelődik.
Ezek a tevékenységek mind befolyásolják a természetes körforgás egyensúlyát. A növekvő szén-dioxid-szint ugyanis fokozza az üvegházhatást, és bolygónk globális felmelegedéséhez vezet.

Kapcsolódó extrák

A foszfor körforgása

A foszfor az élőlények számára fontos elem, amely a Földön folyamatos körforgásban van.

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában hasznosítják.

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Az oxigén körforgása

Az élőlények többsége számára nélkülözhetetlen oxigén Földünkön folyamatos körforgásban van.

Levegőszennyezés

Az animáció a levegőszennyezés fő forrásait: a mezőgazdasági, ipari és települési légszennyezést mutatja be.

Erdőirtás

Az erdők kiirtása számos negatív hatással van a környezetre.

Fotoszintézis

A növények képesek szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves cukrot előállítani.

Mélyművelésű szénbánya

A külszíni fejtéssel ellentétben itt a fedőkőzeteket nem távolítják el, a kitermelés aknákon keresztül folyik.

Szén-dioxid (CO₂) (alapfok)

Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A növények fotoszintéziséhez szükséges.

Szén-dioxid (CO₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A növények fotoszintéziséhez szükséges.

Szén-dioxid-kibocsátás nélküli családi ház

A modern családi házak tervezésekor és építésekor sokat tehetünk környezetünk védelméért.

Szén-monoxid (CO) (középfok)

Színtelen, szagtalan, mérgező gáz, mely sok halálos áldozatot követel a hibás tüzelőberendezések miatt.

Szénsav (H₂CO₃)

Szén-dioxid vízben való oldásakor keletkező színtelen, szagtalan folyadék.

Vulkanizmus

A vulkanizmus során a földkéregből magma jut a felszínre.

A víz körforgása (alapfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Rétegvulkán kialakulása és működése

Kőzettörmelékből és vulkáni hamuból, illetve lávából képződő rétegek építik fel.

Kosárba helyezve!