A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A fül és a hallás folyamata

A fül és a hallás folyamata

Hallószervünk a levegő rezgéseit alakítja át elektromos jelekké, amelyeket az agy dolgoz fel.

Biológia

Címkék

hallás, fül, hallószerv, érzékszerv, érzékelés, helyelv, középfül, belső fül, hallóideg, hallópálya, hallóközpont, hallócsontok, csiga, corti-szerv, hallójárat, fülkürt, dobhártya, kalapács, üllő, kengyel, Reissner-hártya, fülkagyló, inger, ingerület, félkörös ívjárat, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik agyideget nevezzük halló- és egyensúlyozó idegnek?
  • Hol találhatók a hallócsontok?
  • Mely hangok nyelődnek el a csiga alján?
  • Milyen frekvenciatartományban képes az egészséges emberi fül a hangok érzékelésére?
  • Igaz vagy hamis? Hangrezgés hatására az ingerület a fülkürtben keletkezik.
  • Hol rezegtetik meg az alaphártyát a mélyebb hangok keltette, kisebb frekvenciájú rezgések?
  • Hol alakul ki a hangérzet?
  • Melyik NEM hallócsont a felsoroltak közül?
  • Milyen szövet alkotja a fülkagyló fő tömegét?
  • Hol található a fülben a csiga?
  • Hol alakul ki az ingerület a fülben?
  • Igaz vagy hamis? A kengyel talpa a csiga ovális ablakába illeszkedik.
  • Igaz vagy hamis? A fülkürt másik elnevezése Eustach-féle kürt.
  • Igaz vagy hamis? A dobhártyával érintkező, külső hallócsont az üllő.
  • Igaz vagy hamis? Egy adott frekvenciájú hang mindig ugyanott kelt ingerületet a csigában.
  • Igaz vagy hamis? A csigát folyadék tölti ki, amit a kengyel mozgása rezgésbe hoz.
  • Mi köti össze a dobüreget az orr-garatüreggel?
  • Mi található a külső fül és a középfül határán?
  • Melyik lebenyben található a hallóközpont?

Jelenetek

A hallás folyamata

  • fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
  • külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
  • középfül - A dobüreg és a benne található hallócsontok alkotják. A garatüreggel a fülkürt köti össze.
  • belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
  • hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
  • hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
  • hallóközpont - A nagyagy halántéklebenyében található kérgi központ. Itt alakul ki a hangérzet. A hangmagasságtól függően más és más területei aktiválódnak.
  • fülkürt - Az orrüreget és a középfület (dobüreget) köti össze. Ezen keresztül egyenlítődik ki a dobüreg nyomása a külső légnyomással. Jellemzően nyeléskor nyílik meg. Ha tartósan elzáródik, a középfülben a nyomás csökken, emiatt a fül „eldugul”. Amikor a külső nyomás változik, fülünk „pattog”: ilyenkor a megnyíló fülkürtön keresztül levegő áramlik ki a dobüregből (alacsonyabb külső nyomás esetén), vagy be a dobüregbe (magasabb külső nyomás esetén). A fülkürt másik neve Eustach-féle kürt.

Fül

  • fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
  • külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
  • középfül - A dobüreg és a benne található hallócsontok alkotják. A garatüreggel a fülkürt köti össze.
  • belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
  • hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
  • hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
  • hallóközpont - A nagyagy halántéklebenyében található kérgi központ. Itt alakul ki a hangérzet. A hangmagasságtól függően más és más területei aktiválódnak.
  • fülkürt - Az orrüreget és a középfület (dobüreget) köti össze. Ezen keresztül egyenlítődik ki a dobüreg nyomása a külső légnyomással. Jellemzően nyeléskor nyílik meg. Ha tartósan elzáródik, a középfülben a nyomás csökken, emiatt a fül „eldugul”. Amikor a külső nyomás változik, fülünk „pattog”: ilyenkor a megnyíló fülkürtön keresztül levegő áramlik ki a dobüregből (alacsonyabb külső nyomás esetén), vagy be a dobüregbe (magasabb külső nyomás esetén). A fülkürt másik neve Eustach-féle kürt.

Hallócsontok

  • dobhártya - A külső fület lezáró kötőszövetes membrán. A hanghullámok hatására rezegni kezd, ezt a rezgést továbbítja a hallócsontoknak. Fülszúrás során a dobhártyán ejtenek apró vágást, amelyen keresztül a gyulladt középfülből a genny ürülni tud.
  • kalapács - A külső hallócsont, a dobhártya rezgését továbbítja az üllőnek.
  • üllő - A középső hallócsont, a kalapács rezgését továbbítja a kengyelnek.
  • kengyel - A belső hallócsont, az üllő rezgését továbbítja a csigába. Szervezetünk legkisebb csontja.

Csiga

  • 3 félkörös ívjárat - A fej szöggyorsulását érzékelik. Ha fejünk a tér bármely irányába elfordul, a félkörös ívjáratok receptoraiban ingerület alakul ki, ami a hallóideg (más néven halló-egyensúlyozó ideg) rostjain keresztül az agyba jut.
  • felső csigajárat - A felső csigajáratot kitöltő folyadékot (a perilimfát) rezgeti meg a kengyel mozgása. A folyadék rezgése a csiga csúcsa felé terjed.
  • középső csigajárat - Felülről a Reissner-hártya, alulról az alaphártya határolja. Belsejét folyadék (endolimfa) tölti ki.
  • alsó csigajárat - Belsejét folyadék (perilimfa) tölti ki. A rezgés ebben a járatban terjed a csiga csúcsa felől az alap felé.
  • hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
  • kerek ablak - Kötőszövetes hártya fedi. A rezgés az alsó csigajárat folyadékában a kerek ablak felé terjed, ami a csiga „kijárata”.
  • ovális ablak - Kötőszövetes hártya, az ovális membrán fedi be. Ide illeszkedik a kengyel talpa. A kengyel rezgése a membránon keresztül átadódik a csiga felső járatában levő folyadéknak. Az ovális ablak a csiga „bejárata”.

Corti-szerv

  • szőrsejt - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz, és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki. A szőrök pusztulását idézheti elő a folyamatos zajterhelés, ami maradandó halláskárosodáshoz vezet. Emiatt fontos a megfelelő munkahelyi zajvédelem.
  • fedőhártya - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki.
  • alaphártya - A csiga folyadékában terjedő rezgést az alaphártya elnyeli, és emiatt rezgésbe jön. Ezért az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak.
  • idegrostok

Hely-elv

Animáció

  • fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
  • külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
  • belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
  • hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
  • hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
  • dobhártya - A külső fület lezáró kötőszövetes membrán. A hanghullámok hatására rezegni kezd, ezt a rezgést továbbítja a hallócsontoknak. Fülszúrás során a dobhártyán ejtenek apró vágást, amelyen keresztül a gyulladt középfülből a genny ürülni tud.
  • kalapács - A külső hallócsont, a dobhártya rezgését továbbítja az üllőnek.
  • üllő - A középső hallócsont, a kalapács rezgését továbbítja a kengyelnek.
  • kengyel - A belső hallócsont, az üllő rezgését továbbítja a csigába. Szervezetünk legkisebb csontja.
  • felső csigajárat - A felső csigajáratot kitöltő folyadékot (a perilimfát) rezgeti meg a kengyel mozgása. A folyadék rezgése a csiga csúcsa felé terjed.
  • középső csigajárat - Felülről a Reissner-hártya, alulról az alaphártya határolja. Belsejét folyadék (endolimfa) tölti ki.
  • alsó csigajárat - Belsejét folyadék (perilimfa) tölti ki. A rezgés ebben a járatban terjed a csiga csúcsa felől az alap felé.
  • Reissner-hártya
  • alaphártya - A csiga folyadékában terjedő rezgést az alaphártya elnyeli, és emiatt rezgésbe jön. Az elnyelődés helye függ a rezgés frekvenciájától: a magasabb, nagyobb frekvenciájú hangok hatására a folyadékban nagyobb frekvenciájú rezgés alakul ki, ami az alaphártya kezdeti szakaszán nyelődik el. A mély hangok által kiváltott alacsonyabb frekvenciájú rezgések a csigában beljebb hatolnak, a csúcshoz közelebb nyelődnek el.
  • ovális ablak - Kötőszövetes hártya, az ovális membrán fedi be. Ide illeszkedik a kengyel talpa. A kengyel rezgése a membránon keresztül átadódik a csiga felső járatában levő folyadéknak. Az ovális ablak a csiga „bejárata”.
  • szőrsejt - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz, és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki. A szőrök pusztulását idézheti elő a folyamatos zajterhelés, ami maradandó halláskárosodáshoz vezet. Emiatt fontos a megfelelő munkahelyi zajvédelem.
  • fedőhártya - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki.
  • alaphártya - A csiga folyadékában terjedő rezgést az alaphártya elnyeli, és emiatt rezgésbe jön. Ezért az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak.
  • idegrostok

Narráció

A levegő rezgése a hang, melyet hallószervünk segítségével érzékelünk. Az egészséges fül körülbelül a 20 és 20 000 Hz közötti tartományban képes a hangrezgések érzékelésére, de az életkor előrehaladtával, illetve zajterhelés hatására ez a tartomány szűkül.

A hangrezgés hatására az ingerület a belső fülben alakul ki, és a hallóideg, illetve a hallópálya rostjain keresztül jut az agykéregi hallóközpontba. A hangérzet az agykéregben jön létre.

A hanghullámokat a fülkagyló gyűjti be és tereli a külső hallójáratba. A hang megrezgeti a hallójáratot lezáró dobhártyát. A dobhártya rezgését a hallócsontok, a kalapács, az üllő és a kengyel vezetik a csigához.

A kengyel talpa a csiga ovális ablakába illeszkedik. A csiga csontos falán belül találjuk az alaphártyát, amely a csiga hosszában a csúcsig húzódik, majd ott visszahajlik, és a Reissner-hártyában folytatódik. Ezért a csiga keresztmetszetén három járat: az alsó, a középső és a felső csigajárat látható.

A csigát folyadék tölti ki, amelyet a kengyel mozgása rezgésbe hoz. A nagyobb frekvenciájú rezgések, amelyek a magasabb hang hatására alakulnak ki, a csiga alapjához közel elnyelődnek, és rezgésbe hozzák az alaphártyát. A mélyebb hangok hatására létrejövő kisebb frekvenciájú rezgések a csiga csúcsához közelebb rezgetik meg az alaphártyát. Az elnyelődés helyén elektromos ingerület alakul ki, ami az agyba jut. Így az ingerület keletkezésének helye kódolja a hang magasságát: ez a hely-elv.

Az elektromos ingerület kialakulása a Corti-szervben történik. A csigában terjedő rezgés hatására a fedőhártya hozzányomódik az alaphártyán ülő szőrsejtekhez, a szőrök elhajlanak, és ingerület alakul ki. A Corti-szerv ily módon a rezgést képes elektromos jellé átalakítani, ami a hallóideg rostjain az agyba, majd a hallópályán az agykéregbe jut. Az agykéregben kialakul a hangérzet.

Kapcsolódó extrák

Egyensúly-érzékelés

A fej helyzetének és gyorsulásának érzékelése a belső fül segítségével történik.

Középfülgyulladás

A gennyes középfülgyulladás lehetséges következményeit és kezelését mutatja be az animáció.

Ízérzékelés

Az ízérző receptorok kémiai ingereket alakítanak át elektromos jelekké.

Orr, a szaglás folyamata

A szaglóreceptorok a szaganyagok hatására elektromos jeleket hoznak létre.

Szem

Egyik legfontosabb érzékszervünk. A fény hatására receptoraiban elektromos ingerületek alakulnak ki.

Szem képalkotása

Közelre és távolra nézéskor a szemlencse domborúsága változik, ez biztosítja az éles látást.

A beszéd központi szervezése

A beszéd agykérgi központok összehangolt szervezőmunkáját igényli.

A felső végtag váza

A felső végtag vázát a vállöv és a szabad felső végtag csontjai alkotják.

A gerincvelő felépítése

A gerincvelő a központi idegrendszer gerincoszlopban futó része, belőle a gerincvelői idegek erednek.

Az alsó végtag váza

Az alsó végtag vázát a medenceöv és a szabad alsó végtag csontjai alkotják.

Az emberi agy

Az agyvelő fő részei az agytörzs, a köztiagy, a nagyagy és a kisagy.

Az emberi agy részei

Az agyvelő fő részei az agytörzs, a kisagy, a köztiagy és a lebenyekre tagolódó nagyagy.

Az érzékszervek

Olyan szervek, amelyek érzékelik a környezetből vagy a testből érkező ingereket és idegi impulzusként továbbítják azokat az agy felé.

Csontkapcsolatok

Csontjaink ízülettel, porccal, varratokkal vagy összenövéssel kapcsolódhatnak egymáshoz.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Furulya

A furulya az ajaksípos fúvóshangszerek közé tartozik.

Gerincproblémák

A gerincferdülés a gerincoszlop oldalirányú elgörbülése, melyet a csigolyák elmozdulása okoz.

Hanghullámok jellemző paraméterei

Animációnk a hullámok legfontosabb paramétereit magyarázza el, hanghullámok segítségével.

Koponya és gerincoszlop

A központi idegrendszer két fő részét, az agyat és a gerincvelőt a koponya és a gerincoszlop védi.

Látáskorrigálás

A rövidlátás és a távollátás korrigálása homorú, illetve domború lencsével lehetséges.

Méhen belüli egyedfejlődés

Az animáció az emberi embrió és a magzat fejlődését mutatja be.

Térdízület

A térdízületet a combcsont, a sípcsont és a térdkalács alkotja.

Térdreflex

A feszítőizom megnyúlására adott válasz a térdreflex, melynek reflexközpontja a gerincvelőben van.

Kosárba helyezve!