A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Vénusz

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Földrajz

Címkék

Vénusz, Esthajnalcsillag, Naprendszer, kőzetbolygó, belső bolygók, Nap, bolygó, csillagászat, asztrofizika, földrajz, fizika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Naprendszer

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz

A Vénusz a Naprendszer egyik bolygója, a Naphoz a második legközelebb mozgó belső bolygó. Kőzetbolygó (Föld típusú bolygó), nagy a sűrűsége (5,25 g/cm³). Méretében és tömegében nagymértékben hasonlít a Földhöz, emiatt gyakran hívják a Föld nővérének is.

A Vénusz

  • a Vénusz forgástengelye
  • a Vénusz keringési síkjára merőleges vonal
  • a Vénusz keringési síkja
  • a Vénusz pályája a Nap körül
  • a Vénusz egyenlítője
  • 177,4°

Adatok:

– átmérője: 12 103,6 km (a Földének 0,95-szorosa)

– tömege: 4,868 · 10²⁴ kg (a Földének 0,815-szerese)

– átlagos sűrűsége: 5,243 g/cm³

– felszíni gravitációja: 0,907 földi g

– felszíni hőmérséklete: +460 °C

– holdjainak száma: 0

– forgási ideje a tengelye körül: -243,16 nap

– tengelyferdesége: 177,4° (teljesen átfordult, a pályasíkra majdnem merőleges)

– átlagos naptávolsága: 108 200 000 km = 0,72 CSE = 6,04 fényperc

– a Nap körüli ellipszis pálya lapultsága: 0,0068 (majdnem kör alakú)

– a Nap körüli keringési ideje: 224,7 nap

Topográfia

  • Aphrodité-föld
  • Lada-föld
  • Atalanta-síkság
  • Audra-síkság
  • Sedna-síkság
  • Niobe-síkság
  • Titanin-síkság
  • Helen-síkság
  • Guinevere-síkság
  • Aino-síkság
  • Zhibek-síkság
  • Lavinia-síkság
  • Navka-síkság
  • Freyja-hegység
  • Maxwell-hegység
  • Vellamo-síkság
  • Ruszalka-síkság
  • Alpha-régió
  • Beta-régió
  • Rhea-hegy
  • Theia-hegy
  • Gula-hegy
  • Maat-hegy
  • Artemis-kanyon
  • Ishtar-föld

Felszíne kietlen, sziklás. Becsapódási kráter kevés van, de pajzsszerű bazaltvulkánok működnek. Lemeztektonikai folyamatok nincsenek. Áttetsző, nagy fényvisszaverőképességű kénsavcseppfelhők rétegei takarják el a felszínt.
Sok csillagász úgy véli, hogy jóval régebben volt víz a Vénusz felszínén, de a Nap növekvő fényereje miatt megemelkedett hőmérséklet elég volt hozzá, hogy megkezdődjék az óceánok fokozatos párolgása, ami viszont a légkörben növelte meg a vízgőz mennyiségét.
Mivel a vízgőz jól elnyeli az infravörös sugárzást, az üvegházhatás fokozódott, ami tovább növelte a hőmérsékletet, és gyorsította a párolgást.
A kőzetbolygók közül a legsűrűbb a légköre, amely főként szén-dioxidból áll, de kén is található benne (ami vulkanizmusra utal). A légkör nyomása a földiének 90-szerese.
A Naprendszerben itt a legerősebb az üvegházhatás, ezért a felszíni hőmérséklete forró (+460°C). A Vénuszt állandóan elfedi sűrű felhőtakarója, ami a ráeső fény mintegy kétharmadát visszaveri.

A Vénusz metszete

  • légkör - Rendkívül sűrű és nagy tömegű, nagy részét szén-dioxid alkotja. A troposzféra felső határa 100 km magasan található.
  • kéreg - Vastagsága néhányszor 10 km-re tehető.
  • köpeny - 3000 km vastagságú lehet.
  • mag - Valószínűleg 6000 km átmérőjű vasmag található a bolygó közepén.

A Vénusz pályája

  • Vénusz
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 108 200 000 km
  • keringési ideje: 224,7 nap
  • a Vénusz keringési pályája

Animáció

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • a Vénusz forgástengelye
  • a Vénusz keringési síkjára merőleges vonal
  • a Vénusz keringési síkja
  • a Vénusz pályája a Nap körül
  • a Vénusz egyenlítője
  • 177,4°
  • légkör - Rendkívül sűrű és nagy tömegű, nagy részét szén-dioxid alkotja. A troposzféra felső határa 100 km magasan található.
  • kéreg - Vastagsága néhányszor 10 km-re tehető.
  • köpeny - 3000 km vastagságú lehet.
  • mag - Valószínűleg 6000 km átmérőjű vasmag található a bolygó közepén.
  • Vénusz
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 108 200 000 km
  • keringési ideje: 224,7 nap
  • a Vénusz keringési pályája

Narráció

Minthogy a Vénusz a legfényesebb égitestek közé tartozik, a szépség istennőjéről nevezték el. Vénusz a római mitológiában a kertek istennője. Aphroditéval azonosították, aki a görög mitológiában a szépség és a szerelem istennője.
Egyes ókori csillagászok úgy vélték, hogy két különböző égitestet látnak a Nap keleti, illetve nyugati oldalán. A hajnalban látható Vénuszt fényhozónak, Phoszphorosznak, az alkonyatit pedig Atlasz fiáról Heszperosznak nevezték.
Püthagorasz görög filozófus és matematikus ismerte föl elsőként, hogy a Phoszporosz és a Heszperosz ugyanaz az égitest.
A Vénusz a keringése során tőlünk nézve a Napnak hol az egyik, hol a másik oldalára kerül. Egyszer Esti csillagként, máskor Hajnalcsillagként láthatjuk. Nem véletlenül hívta a népnyelv Esthajnalcsillagnak.

A Földről nézve a Naptól nem távolodik el 46 foknál messzebb az égen, a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat.

Az első Vénusz mellett elrepülő űrszonda a Mariner–2 volt 1962-ben. A sűrű légkör és felhőzet miatt nem látni a felszínt. A bolygó körüli pályára állított Pioneer-Venus, Venyera és Magellán űrszondák, valamint földi rádiótávcsövek révén az égitestet radarral térképezték fel.

A Pioneer adatai szerint a felszín 70%-át hullámzó dombokkal borított síkságok, 20%-át jól elkülönülő, lesüllyedt mélyföldek, 10%-át nagyrészt 4-–5 kilométerrel a felszín átlagos magassága fölé emelkedő „kontinensek” alkotják.
A szovjet Venyera 7-14 sorozat szondái leszálltak a felszínre, panorámaképeket készítettek, és vizsgálták a talajt. A magas hőmérséklet miatt legfeljebb 1-2 óráig működtek.

A 2005-ben indított európai Venus Express űrszonda részletesen tanulmányozza a légkört, a felhőket, feltérképezi a bolygó plazmakörnyezetét és a felszíni tulajdonságokat.
2010. május 21-én indult küldetésére Japán Vénusz-szondája, a Venus Climate Orbiter. A szonda feladata kideríteni, hogy a Vénusz atmoszférája hogyan képes gyors szuperkeringésre a bolygó körül, hogyan képződnek a kénsavfelhők, vannak-e aktív vulkánok, voltak-e rajta vízóceánok.

A Vénusz a Naprendszer egyik bolygója, a Naphoz a második legközelebb mozgó belső bolygó.

Kőzetbolygó, sűrűsége nagy, 5,25 g/cm³. Méretében és tömegében nagymértékben hasonlít a Földhöz, emiatt gyakran hívják a Föld nővérének is. Felszíne kietlen, sziklás. Becsapódási kráter kevés van, de pajzsszerű bazaltvulkánok működnek. Lemeztektonikai folyamatok nincsenek. Áttetsző, nagy fényvisszaverő képességű kénsavcseppfelhők rétegei takarják el a felszínt.
Sok csillagász úgy véli, hogy jóval régebben volt víz a Vénusz felszínén, de a Nap növekvő fényereje miatt megemelkedett hőmérséklet elég volt hozzá, hogy megkezdődjék az óceánok fokozatos párolgása, ami viszont a légkörben növelte meg a vízgőz mennyiségét.
Mivel a vízgőz jól elnyeli az infravörös sugárzást, az üvegházhatás fokozódott, ami tovább növelte a hőmérsékletet, és gyorsította a párolgást.
A kőzetbolygók közül ennek a legsűrűbb a légköre, amely főként szén-dioxidból áll, de kén is található benne (ami vulkanizmusra utal). A légkör nyomása a földiének 90-szerese. A Naprendszerben itt a legerősebb az üvegházhatás, ezért a felszíni hőmérséklete forró, +460°C.

A Vénuszt állandóan elfedi sűrű felhőtakarója, ami a ráeső fény mintegy kétharmadát visszaveri.
A Vénusz tengelye csupán 2,6 fokos szöget zár be a pályasíkra vett merőlegessel; e kicsiny hajlás miatt az időjárás nem mutat évszakos változásokat, sőt az erős üvegházhatás miatt a sarki és egyenlítői, valamint a nappali és éjszakai hőmérsékletek között sincs lényeges különbség az alacsonyabban fekvő légrétegekben.

Keringésének irányához képest visszafelé forog a tengelye körül. A Naprendszer leglassabban forgó bolygója, forgási ideje: 243 földi nap. A Vénusz mágneses tere rendkívül gyenge, a napszél a bolygó ionoszférájával követlen kölcsönhatásban van.

Kapcsolódó extrák

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

Cook kapitány első útja

James Cook legendás Föld körüli útja több nagyszerű eredménnyel gazdagította a tudományt.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Kosárba helyezve!