A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Római Birodalom provinciái és városai

A Római Birodalom provinciái és városai

Animációnk a Római Birodalom több száz éves történetét mutatja be.

Történelem

Címkék

, Róma, ókori Róma, császárkor, római, provincia, Földközi-tenger, limes, ókor, kereskedelem, Pannónia, mediterrán, történelem, főváros, határ, hódítás, földgömb, vaktérkép, térképismeret, térkép, Föld

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Római Birodalom

  • Római Birodalom (Kr. u. 230) - A birodalom legnagyobb területi kiterjedése: kb. 5 000 000 km².

Róma hosszú évszázadok hódító háborúinak köszönhetően vált hatalmas birodalommá, a Földközi-tenger medencéjének urává. Az óriási birodalom körbevette az egész mediterráneumot, ezért lakói joggal használhatták a Földközi-tengerre a Mare Nostrum (vagyis "a mi tengerünk") elnevezést.

A birodalom legnagyobb területi kiterjedését (kb. 5 millió km²) a 2. század elején, Traianus császársága idején érte el.

Területnövekedés

  • Kr. e. 510
  • Kr. e. 320
  • Kr. e. 300
  • Kr. e. 270
  • Kr. e. 220
  • Kr. e. 190
  • Kr. e. 140
  • Kr. e. 70
  • Kr. e. 40
  • Kr. u. 20
  • Kr. u. 70
  • Kr. u. 140
  • Kr. u. 230
  • Kr. u. 300

Provinciák

A provinciák a Római Birodalom Itálián kívüli, fegyverrel meghódított, adófizető, alávetett tartományai voltak. Hosszú évszázadokig a birodalom legnagyobb területi és igazgatási egységeit képezték. Szicília volt Róma első provinciája, melyet Kr. e. 241-ben, az I. pun háború után szerzett meg.

A provinciákat olyan, általában a szenátori rendbe tartozó korábbi magisztrátusok (pl. consulok, praetorok) irányították, akiknek lejárt a hivatali idejük Rómában. A provinciák helytartóit általában 1 évre nevezték ki, gyakran egyszerű sorsolással választva ki őket a pozíciókra jelentkezők közül.

Városok

  • Alexandria
  • Aquincum
  • Athenae
  • Byzantium
  • Colonia Agrippina
  • Damascus
  • Londinium
  • Lugdunum
  • Lutetia
  • Mediolanum
  • Neapolis
  • Olisipo
  • Roma
  • Toletum
  • Valentia
  • Vindobona

A birodalom növekedésével a városok száma is folyamatosan nőtt. A római hódítók törekedtek újabb és újabb városok alapítására. A császárkorban a városnak tekinthető települések száma már meghaladta a kétezret.

A városok jelentették a Római Birodalom legkisebb közigazgatási egységeit. Számos fajtájuk alakult ki az évszázadok során, pl. polgárvárosok, katonavárosok. Kezdetben hatalmas különbségek mutatkoztak a városok (és azok lakóinak) jogállását tekintve. Később, a római jog kiterjesztésével e jogállás valamelyest egységesült.

A városok a római civilizáció terjesztői, a romanizáció fontos eszközei voltak. Lakóik e nagyszerű kultúra minden vívmányát élvezhették. A városok voltak a kereskedelem, az ipar és a vallási élet központjai is. A birodalom szívét, Rómát igyekeztek utánozni minden szempontból.

Kereskedelmi utak

A közlekedési és kereskedelmi utak a Római Birodalom életének ütőereit képezték. A vérkeringés központja természetesen Róma volt. Ahogy a közmondás tartja: "Omnes viae Romam ducunt" ("Minden út Rómába vezet").

A kereskedelem tekintetében a rómaiak a vízi útvonalakat részesítették előnyben. Az általuk uralt Földközi-tengeren kívül a nagy, hajózható folyókon is közlekedtek, például a Rajnán, az Ebrón, vagy a Níluson.

A birodalom növekedésével párhuzamosan a kiválóan megépített szárazföldi utak is túlnyúltak az Örök Város és Itália határain. A provinciák árucikkei ezeken is eljuthattak Róma városába.
Az egyik leghíresebb szárazföldi kereskedelmi út a Borostyánút (más néven: Borostyánkőút) volt, mely az Adriai-tengert kötötte össze a Balti-tengerrel.

A limes

A limes a Római Birodalom természetes akadályokból és mesterséges erődítményekből álló határvédelmi rendszere volt. Fontos elemeit képezték a nagy folyók (pl. a Duna) és a magas hegységek is (pl. az Alpok). Azokon a határvidékeken, ahol nem voltak természetes akadályok, a rómaiak őrtornyokkal és kapukkal ellátott falakat emeltek.

Az egyik legismertebb mesterséges erődítmény a 117-től 138-ig uralkodó Hadrianus császár utasítására épült Britannia provincia északi határán. A császár nevét viselő, nyolc év alatt felépített fal kb. 5 m magas és 3 m széles volt. Az erődökkel és tornyokkal megerősített védmű majdnem 120 km hosszan húzódott, szinte kettészelve a szigetet.

Provinciás játék

Városos játék

Animáció

  • Kr. e. 510
  • Kr. e. 320
  • Kr. e. 300
  • Kr. e. 270
  • Kr. e. 220
  • Kr. e. 190
  • Kr. e. 140
  • Kr. e. 70
  • Kr. e. 40
  • Kr. u. 20
  • Kr. u. 70
  • Kr. u. 140
  • Kr. u. 230
  • Kr. u. 300

Narráció

A Kr. e. 8. században alapított Róma városa az Appennini-félsziget szívében helyezkedett el. A hosszú évszázadok hódító háborúinak köszönhetően először a félsziget, majd a Földközi-tenger teljes medencéjének urává vált. A hatalmas területű birodalom a 2. század elején érte el a legnagyobb kiterjedését.

A birodalom hatékony irányításáról a közigazgatás területi egységei, a meghódított és alávetett területeken megszervezett provinciák voltak hivatottak gondoskodni. A birodalom védelmét a természetes akadályokból és mesterséges erődítményekből álló határvédelmi rendszer, a limes szolgálta.

A terjeszkedéssel párhuzamosan, fokozatosan alakult ki a teljes birodalmat átszövő legendás úthálózat. Ennek elemei mind a szárazföldön, mind pedig a tengeren az élénk kereskedelem ütőereivé váltak.

Kapcsolódó extrák

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Római katona (Kr. e. 1. század)

Az ókori Római Birodalom hadseregének zsoldoskatonái kiválóan képzettek és jól felszereltek voltak.

Az ókori római gyalogság harci taktikái

Az ókori Római Birodalom felkészült legionáriusai mesteri szintre emelték a stratégiát.

Ókori római katonai tábor

A folyamatosan terjeszkedő Római Birodalom a meghódított területeken katonai erődöket alakított ki.

Ókori római ostromgépek

A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett technikai eszközöket.

Quinquereme (Kr. e. 3. század)

A több evezősorral rendelkező vitorlás a hellenizmus időszakának jellegzetes hadihajója volt.

A történelem nagy népmozgásai

A jelenet az emberi történelem legnagyobb népmozgásait mutatja be az őskortól egészen napjainkig.

Actiumi csata (Kr. e. 31)

A Hellász partjainál vívott csatában Octavianus döntő győzelmet aratott Antonius felett.

Alesia (Franciaország, Kr. e. 1. század)

A Vercingetorix által védett gall várost Kr. e. 52-ben vették ostrom alá Julius Caesar római csapatai.

Alesiai csata (Kr. e. 52)

A Vercingetorix által védett gall várost Kr. e. 52-ben vették ostrom alá Julius Caesar római csapatai.

Amfiteátrum (Póla, 1. század)

A Horvátországban álló különleges építmény a legnagyobb római amfiteátrumok egyike volt az ókorban.

Béke-oltár (Róma, Kr. e. 1. század)

Az első császár által építtetett hatalmas oltár az Augustus-kori művészet egyik legjelentősebb alkotása volt.

Caracalla termái (Róma, 3. század)

A római császár pompás fürdőkomplexuma a 3. században épült.

Catalaunumi csata (451)

Az Aetius által vezetett római sereg megállította a hun király, Attila inváziós seregét.

Cella Septichora (Pécs, 4. század)

A pécsi ókeresztény sírkamrák épületegyüttese különleges régészeti lelőhelynek számít.

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Constantinus katonája (4. század)

A 4. század első harmadában uralkodó római császár idejében kezdődött a keleti birodalomrész felvirágzása.

Diera (ókori hadihajó)

A diera jellegzetes döfőorral ellátott, két evezősoros, vitorlás hadihajótípus volt, melyet több ókori nép is használt.

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas épületek voltak.

Ókori római szenátor és felesége

Az ókori Róma társadalmának csúcsán elhelyezkedő szenátori rend tagjai bíbor szegélyű tógát viseltek.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Kosárba helyezve!