A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Nemzetközi Űrállomás

A Nemzetközi Űrállomás

A 16 ország részvételével épült űrállomás állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.

Földrajz

Címkék

űrállomás, ISS, Nemzetközi Űrállomás, Cupola, Destiny, modul, Zarja, Unity, Zvezda, Tranquility, asztronauta, szkafander, űrséta, napelem, pörgettyű, akkumulátor, asztrofizika, űrkutatás, csillagászat, földrajz, fizika

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik mozaikszó rejti a Nemzetközi Űrállomás angol nevének kezdőbetűit?
  • Milyen modul a Destiny?
  • Milyen modul a Harmony?
  • Milyen modul a Unity?
  • Milyen modul a Zarja?
  • Mióta tartózkodik személyzet a Nemzetközi Űrállomáson?
  • Mit jelent a NASA mozaikszó?
  • Mikor indult útnak a Nemzetközi Űrállomás első modulja?
  • Melyik volt a Nemzetközi Űrállomás első kutatómodulja?
  • Milyen gyártmányú a Canadarm2 robotkar?
  • Mi jelenti a Nemzetközi Űrállomás energiaforrását?
  • Miknek a segítségével alakítja át a napfényt elektromos árammá a Nemzetközi Űrállomás?
  • Igaz-e az állítás?\nA Nemzetközi Űrállomás lakható részében a földi légkörnek megfelelő összetételű és nyomású légkör van.
  • Hány vécé található jelenleg (2015) a Nemzetközi Űrállomáson?
  • Igaz-e az állítás?\nA Nemzetközi Űrállomás irányát úgy állítják be, hogy a napelemtáblákat mindig a Föld felé lehessen fordítani.
  • Igaz-e az állítás?\nA Nemzetközi Űrállomás irányát úgy állítják be, hogy a lakómoduloknak mindig ugyanaz az oldala nézzen a Föld felé.
  • Naponta hány alkalommal van napkelte (és napnyugta) a Nemzetközi Űrállomáson?
  • Milyen modul a Zvezda?
  • Melyik volt a Nemzetközi Űrállomás első modulja?
  • Milyen magasan kering a Nemzetközi Űrállomás?
  • Milyen időközönként kerüli meg a Nemzetközi Űrállomás a Földet?
  • Melyik ország hivatala a NASA?
  • Milyen modul a Kibo PM?
  • Milyen gyártmányú modul a Kibo?
  • Mi a fantázianeve a Nemzetközi Űrállomáson található magyar fejlesztésű dózismérőnek?
  • Hogyan nevezzük az űrhajósok világűrben tartózkodását lehetővé tevő öltözéket?
  • Melyik kifejezés illik az űrhajós által az űrhajón kívül, a világűrben végzett tevékenységre?
  • Hogy hívják a Nemzetközi Űrállomás fő robotkarját?
  • Mi a neve a 2010-ben feljuttatott megfigyelőmodulnak?
  • Hány ablaka van a Cupola megfigyelőmodulnak?
  • Miről NEM gondoskodik a Nemzetközi Űrállomás létfenntartó rendszere a levegővel kapcsolatban?
  • Miről NEM gondoskodik a Nemzetközi Űrállomás létfenntartó rendszere?

Jelenetek

Az űrállomás

  • Nemzetközi Űrállomás (International Space Station – ISS)
  • napelemtáblák
  • rácsszerkezet
  • Canadarm2 robotkar

Szerkezete

A Destiny modul

  • kutatólaboratórium
  • műszerek
  • alumínium szerkezet

A Zvezda modul

  • alvásra alkalmas részleg (2 db)
  • a helyváltoztatást segítő kapaszkodók

A Cupola modul

Űrséta

  • asztronauta
  • szkafander
  • csatlakozás a robotkarhoz
  • Canadarm2 robotkar

Animáció

Az International Space Station, röviden ISS, vagyis a Nemzetközi Űrállomás egy alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomás.
Körülbelül 360 km magasan keringve 92 perc alatt kerüli meg bolygónkat.

A nemzetközi összefogással megtervezett és épített űrállomás első modulja a kezdeti időszakban „mindenesként” funkcionáló orosz Zarja volt, melyet 1998. november 20-án indítottak útnak.
Ezt két héttel később az amerikai Unity összekötő modul követte.
A Zvezda lakómodult 2000 júliusában kapcsolták rá az első két modulra.
Az ISS szerkezete a továbbiakban tovább épült a felküldött modulokból, az összekötő rácsszerkezet elemeiből és a kapcsolódó berendezésekből. Az előbbiek közé tartozik a 2001 februárjában felküldött amerikai Destiny kutatómodul is.
Az első személyzet 2000. november 2-án érkezett az űrállomásra: egy amerikai és két orosz űrhajós. Azóta a mindig legalább két fős személyzet biztosítja az állandó emberi jelenlétet az űrben.

Az ISS lakható moduljaiban a földi légkörnek megfelelő összetételű és nyomású levegő van. Az oxigén előállításáról a Zvezda és a Tranquility egy-egy berendezése gondoskodik, míg a nitrogént a Földről szállítják az űrállomásra. Az életfenntartó rendszer ezen kívül a levegő páratartalmának szabályozásáért, illetve a víz- és a hulladékkezelésért is felelős.
Az űrállomás két mellékhelyisége az előzőekben említett két modulban található.
Mivel az ISS-en tartózkodók tizenhat naplementét és napfelkeltét látnak 24 óra alatt, ezért az egyezményes koordinált világidő éjszakai órái alatt elsötétítik az ablakokat.
Természetesen tűzjelző és tűzoltórendszert is beépítettek a személyzet és a berendezések védelmében.

Az űrhajósok alapvető feladata a sokrétű kutatómunka számukra előírt feladatainak végrehajtása a 10 órás munkanapok során. A folyamatos, hihetetlen mennyiségű adatot produkáló mérések mellett számos vizsgálatnak is végzői, illetve esetenként alanyai az űrállomás személyzetének tagjai. Munkájuk nem marad az űrállomás biztonságot nyújtó falain belül, hiszen az űrséták során a karbantartási és szerelési feladatokon túl újszerű felméréseket is végezhetnek.

Az űrsétáknak több változata is van. Az egyik alapvető felosztás szerint megkülönböztethetünk bekötött és bekötetlen űrsétákat.
Az előbbinél a köldökzsinór segítségével csatlakozik az űrhajós az űrállomás vagy az űrhajó létfenntartó rendszerére.
A másik esetben a szkafander vagy az arra csatlakoztatott berendezések biztosítják a létfenntartást, a mozgásról pedig valamilyen manőverező egység gondoskodik.

A világűrben végzett munkát nagyban megkönnyítik a külső robotkarok is. Az űrállomás fő robotkarja a kanadai fejlesztésű Canadarm2, mely az állomás bővítésében és karbantartásában is fontos szerepet játszik.

Az ISS energiaellátását a hatalmas napelemtáblák segítségével biztosítják, melyek elektromos árammá alakítják a napenergiát.
Az űrállomás orientációját úgy állítják be a giroszkópok és a fúvókák segítségével, hogy a napelemtáblákat minden pillanatban a Nap felé fordíthassák.
A keringési idő miatti sötét időszakokban a feltöltött akkumulátorok garantálják az energiaellátás folyamatosságát.

A programban részt vevő 16 ország legalább 2020-ig fenn fogja tartani a Nemzetközi Űrállomást, az űrkutatás történetének egyik legnagyobb és egyik legdrágább űreszközét.
Az irányított megsemmisítés jelenti majd az ISS Föld körüli pályafutásának végét.

Narráció

Az International Space Station, röviden ISS, vagyis a Nemzetközi Űrállomás egy alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomás.
Körülbelül 360 km magasan keringve 92 perc alatt kerüli meg bolygónkat.

A nemzetközi összefogással megtervezett és épített űrállomás első modulja a kezdeti időszakban „mindenesként” funkcionáló orosz Zarja volt, melyet 1998. november 20-án indítottak útnak.
Ezt két héttel később az amerikai Unity összekötő modul követte.
A Zvezda lakómodult 2000 júliusában kapcsolták rá az első két modulra.
Az ISS szerkezete a továbbiakban tovább épült a felküldött modulokból, az összekötő rácsszerkezet elemeiből és a kapcsolódó berendezésekből. Az előbbiek közé tartozik a 2001 februárjában felküldött amerikai Destiny kutatómodul is.
Az első személyzet 2000. november 2-án érkezett az űrállomásra: egy amerikai és két orosz űrhajós. Azóta a mindig legalább két fős személyzet biztosítja az állandó emberi jelenlétet az űrben.

Az ISS lakható moduljaiban a földi légkörnek megfelelő összetételű és nyomású levegő van. Az oxigén előállításáról a Zvezda és a Tranquility egy-egy berendezése gondoskodik, míg a nitrogént a Földről szállítják az űrállomásra. Az életfenntartó rendszer ezen kívül a levegő páratartalmának szabályozásáért, illetve a víz- és a hulladékkezelésért is felelős.
Az űrállomás két mellékhelyisége az előzőekben említett két modulban található.
Mivel az ISS-en tartózkodók tizenhat naplementét és napfelkeltét látnak 24 óra alatt, ezért az egyezményes koordinált világidő éjszakai órái alatt elsötétítik az ablakokat.
Természetesen tűzjelző és tűzoltórendszert is beépítettek a személyzet és a berendezések védelmében.

Az űrhajósok alapvető feladata a sokrétű kutatómunka számukra előírt feladatainak végrehajtása a 10 órás munkanapok során. A folyamatos, hihetetlen mennyiségű adatot produkáló mérések mellett számos vizsgálatnak is végzői, illetve esetenként alanyai az űrállomás személyzetének tagjai. Munkájuk nem marad az űrállomás biztonságot nyújtó falain belül, hiszen az űrséták során a karbantartási és szerelési feladatokon túl újszerű felméréseket is végezhetnek.

Az űrsétáknak több változata is van. Az egyik alapvető felosztás szerint megkülönböztethetünk bekötött és bekötetlen űrsétákat.
Az előbbinél a köldökzsinór segítségével csatlakozik az űrhajós az űrállomás vagy az űrhajó létfenntartó rendszerére.
A másik esetben a szkafander vagy az arra csatlakoztatott berendezések biztosítják a létfenntartást, a mozgásról pedig valamilyen manőverező egység gondoskodik.

A világűrben végzett munkát nagyban megkönnyítik a külső robotkarok is. Az űrállomás fő robotkarja a kanadai fejlesztésű Canadarm2, mely az állomás bővítésében és karbantartásában is fontos szerepet játszik.

Az ISS energiaellátását a hatalmas napelemtáblák segítségével biztosítják, melyek elektromos árammá alakítják a napenergiát.
Az űrállomás orientációját úgy állítják be a giroszkópok és a fúvókák segítségével, hogy a napelemtáblákat minden pillanatban a Nap felé fordíthassák.
A keringési idő miatti sötét időszakokban a feltöltött akkumulátorok garantálják az energiaellátás folyamatosságát.

A programban részt vevő 16 ország legalább 2020-ig fenn fogja tartani a Nemzetközi Űrállomást, az űrkutatás történetének egyik legnagyobb és egyik legdrágább űreszközét.
Az irányított megsemmisítés jelenti majd az ISS Föld körüli pályafutásának végét.

Kapcsolódó extrák

Csillagászati szomszédaink

Közeli és távoli csillagászati szomszédaink bemutatása a Naprendszertől a galaxisokig.

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

És mégis mozog II.

A Föld Nap körüli mozgását, azaz keringését mutatja be a tananyag.

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

Bolygó a kertünkben?

A Naprendszer bolygóinak méretét és a bolygók közötti távolságok szemlélteti tananyagunk.

Magyarország domborzati térképe

Az animáció Magyarország és a Kárpát-medence nagytájait, tájait és vízrajzát mutatja be.

A világ városai

Az animáció a Föld fontosabb városainak elhelyezkedését és fontosabb adatait foglalja...

Csillagtípusok

A csillagfejlődés folyamata átlagos és nagy tömegű csillagok esetén.

Kosárba helyezve!