A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Naprendszer, bolygópályák

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

Földrajz

Címkék

bolygó, Naprendszer, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, bolygópálya, óriásbolygó, kőzetbolygó, törpebolygó, kisbolygó, kisbolygóöv, Nap, csillag, égitest, hold, Tejútrendszer, keringés, forgás, spirálgalaxis, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Naprendszer

Merkúr

A Merkúr a Naprendszer egyik bolygója, a Naphoz a legközelebb mozgó belső bolygó. A legkisebb bolygó a Naprendszerben, két hold, a Ganümédész (Jupiter körül) és a Titán (Szaturnusz körül) is nagyobb nála. Kőzetbolygó (Föld típusú bolygó), a Naprendszerben a második legsűrűbb (5,43 g/cm³) nagy vasmagja miatt. A Földről nézve látszólag mindig a Nap közelében tartózkodik, attól 22 foknál messzebb nem távolodik el az égen, a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat.

Vénusz

A Vénusz a Naprendszer egyik bolygója, a Naphoz a második legközelebb mozgó belső bolygó. Kőzetbolygó (Föld típusú bolygó), nagy a sűrűsége (5,25 g/cm³). Méretében és tömegében nagymértékben hasonlít a Földhöz, emiatt gyakran hívják a Föld nővérének is.

Föld

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A bolygók nagyság szerinti sorrendjében az ötödik. A Föld a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű kőzetbolygó. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,57 milliárd éve alakult ki, és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent.

Mars

A Mars a Naprendszer Naptól számított negyedik bolygója, a Földtől nézve a legkülső belső bolygó. Naptól való távolsága a Föld naptávolságának 1,52-szerese. Átmérője fele akkora, mint a Földé, tömege csak tizede annak. Kőzetbolygó (Föld típusú bolygó).

Jupiter

A Jupiter a Naprendszer ötödik bolygója, a Földtől a második, a legközelebbi külső bolygó. A Naprendszer legnagyobb bolygója, átmérője 142 984 km. Tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

Szaturnusz

A Szaturnusz a Naprendszer második legnagyobb bolygója, feltűnő külső bolygó. Óriásbolygó (Jupiter típusú bolygó).

A Szaturnusz a leglapultabb bolygó, ez a nagy sebességű forgásának és a ritka anyagának az eredménye. A legkisebb sűrűségű bolygó a Naprendszerben, az egyetlen bolygó, amelynek sűrűsége kisebb a vízénél (0,69 g/cm³).

Uránusz

Az Uránusz a Naprendszer egyik óriásbolygója (Jupiter típusú bolygó), a negyedik bolygó a Földtől számítva, külső bolygó. Légköre hidrogénből (83%) és héliumból (15%) áll, de kevés metán és ammónia is van benne. A metán az atmoszféra felső részén elnyeli a vörös fényt, ami miatt a bolygó halvány kékeszöld színű. Kevés részletet mutat a légkör. A felhők ugyanúgy mozognak a szélességek mentén, mint a Jupiter és a Szaturnusz esetében, csak sokkal halványabbak.

Neptunusz

A Neptunusz külső bolygó, a legkülső a Naprendszerben. 30-szor messzebb van a Naptól, mint a Föld, pályája majdnem kör alakú. A legkisebb óriásbolygó (Jupiter típusú bolygó), nagyon hasonlít az Uránuszhoz.

Animáció

Forgástengelyek

Kőzetbolygók

Óriásbolygók

Narráció

A Nap a Tejútrendszer mintegy 200 milliárd csillagának egyike, amely küllős spirálgalaxisunk korongjában, az Orion spirálkarban helyezkedik el. A Nap (és vele az egész bolygórendszer) az 50 000 fényév sugarú korong központjától mintegy 27 000-28 000 fényév távolságra kering, és nagyjából 240 millió év alatt tesz meg egy teljes fordulatot. A Naprendszer csillagkörnyezete meglehetősen ritka, a legközelebbi csillagok – a Proxima Centauri, és az Alfa Centauri kettős rendszere – 4,2-4,4 fényévnyire vannak, és 10 fényéves körzetben is mindössze 11 csillag található.

A Naprendszeren értjük a Napot a körülötte keringő kisebb-nagyobb testek összességével együtt. A Naprendszer az a tartomány, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez egy körülbelül 2 fényév sugarú gömb, amelynek határán a Nap vonzása már csak akkora nagyságrendű, mint a szomszédos csillagoké. A Naprendszert teljesen betölti a napszél, a csillagunkból kiinduló, elektromosan töltött részecskék folyamatos áramlása.

A Naprendszerbe a következő égitesteket soroljuk: a Nap, a bolygók, a bolygók holdjai, kisbolygók és üstökösök, meteoroidok, bolygóközi anyag (por és gáz). A Nap körül nyolc bolygó kering, s közülük hatot holdak kísérnek. Kivétel a Merkúr és a Vénusz.

A bolygók naptávolságuk sorrendjében: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. A bolygók két, egymástól jelentősen különböző csoportba oszthatók: 4 kőzetbolygót, azaz Föld típusú bolygót, illetve 4 óriásbolygót, azaz Jupiter típusú bolygót különíthetünk el. A kőzetbolygók közelebb vannak a Naphoz, kisebbek, anyaguk sűrűbb, lassabban forognak, vékonyabb a légkörük, gyengébb a mágneses terük.

Valamennyi bolygó közel azonos síkban és azonos irányban kering a Nap körül, mozgásukat direkt irányúnak nevezzük (ez a Föld északi pólusa felől nézve az óramutató járásával ellentétes). A Vénusz és az Uránusz kivételével a tengelyforgásuk is direkt irányú. Ugyanebben az irányban forog a Nap is.

A bolygókat a Nap tömegvonzása tartja ellipszispályájukon. A Nap tömege 750-szer nagyobb a bolygók össztömegénél. A bolygók között is hat a gravitációs vonzóerő, ezért befolyásolják egymás mozgását. Ebből eredően pályájuk adataiban lassú, kismértékű változások lehetnek.

A Naprendszerben a bolygókon kívül milliárdnyi kisebb égitest is található. A kisbolygók mindenütt előfordulnak, sok olyan is van, amelynek pályája metszi a Föld pályáját. A legtöbb kisbolygó két különálló övezetbe rendeződött. A belső aszteroidaöv a Mars és a Jupiter között található; legalább 1 millió 1 km-nél nagyobb kisbolygót tartalmaz. A külső ún. Kuiper-öv a Neptunusz pályáján túl helyezkedik el, benne eddig néhány ezer Plútóhoz hasonló, sok jeget tartalmazó kisbolygót fedeztek fel.

A Plútó 2006 óta hivatalosan nem bolygó. A Plútó és néhány nagyobb kisbolygó az ún. törpebolygók közé tartozik.
Az üstökösök többségének keringése merőben eltér a többi testétől: nagyon elnyújtott ellipszispályákon és a bolygóktól eltérő síkban mozognak. Az általában 5-20 km átmérőjű üstökösmag fagyott, jeges anyaga a Nap közelébe érve gázzá alakul, és létrejön a ritka, de látványos csóva. A napszél hatására a csóva a Nappal ellentétes irányba mutat. A Naprendszer külső tartományában, 0,5–2 fényév távolságra, az ún. Oort-felhőben sok milliárd üstökösmag kering.

1995 óta már sok száz csillag körül fedeztek fel bolygót vagy bolygórendszert (ún. exobolygókat). E rendszerek többségében óriásbolygó kering a csillaga közelében, így alig hasonlít Naprendszerünkre.

Kapcsolódó extrák

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Csillagászati szomszédaink

Közeli és távoli csillagászati szomszédaink bemutatása a Naprendszertől a galaxisokig.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

A súlytalanság

Az űrhajó pályája során állandó szabadesésben van.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Galileo Galilei műhelye

Galileo Galilei nagyszerű ismeretekkel gazdagította a fizika és a csillagászat tudományát.

Időmérés

Az első naptárak és időmérő eszközök már az ókori keleti civilizációkban megjelentek.

Üstökösök

Az üstökösök a Nap körül keringő látványos égitestek.

Voyager űrszondák

A Voyager szondák elhagyták a Naprendszert. Vizsgálatokat végeznek, emellett az emberiség üzenetét is magukkal viszik.

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

A Hold fényváltozásai

A Föld körüli keringés során a Hold megvilágított féltekéjének a Föld adott pontjáról látható része változik.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

A Nap útja a Föld nevezetes szélességi körein

A Nap látszólagos napi járása a Föld tengely körüli forgásának a következménye.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Newton mozgástörvényei

Az animáció szemlélteti Sir Isaac Newton három mozgástörvényét, amelyek forradalmasították a fizikát.

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Nemzetközi Űrállomás

A 16 ország részvételével épült űrállomás állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

Erőhatások

Az animáció a kerekes és csúszótalpas kiskocsira ható erőhatásokat mutatja be.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Jurij Gagarin űrrepülése (1961)

Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Kosárba helyezve!