A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Jupiter

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

Földrajz

Címkék

Jupiter, gyűrűrendszer, Naprendszer, óriásbolygó, külső bolygó, Ió, Európé, Ganümédész, Kallisztó, Jupiter holdjai, bolygó, Nap, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Naprendszer

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz

A Jupiter a Naptól számított ötödik, a Földtől a második bolygó, egyben a legközelebbi külső bolygó. A Naprendszer legnagyobb bolygója, átmérője 142 984 km. Tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.
A Jupiter az óriásbolygók családjába tartozik, nem rendelkezik szilárd felszínnel.

A Jupiter

  • a Jupiter forgástengelye
  • a Jupiter keringési síkjára merőleges vonal
  • a Jupiter keringési síkja
  • a Jupiter pályája a Nap körül
  • a Jupiter egyenlítője
  • 3,13°
  • gyűrűrendszer

Adatok:

– átmérője: 142 984 km (a Földének 11,2-szerese)

– tömege: 1,90 · 10²⁷ kg (a Földének 317,8-szerese)

– átlagos sűrűsége: 1,33 g/cm³

– felszíni gravitációja: 2,364 földi g

– felszíni hőmérséklete: –130 °C

– holdjainak száma: 79

– forgási ideje a tengelye körül:
9 óra 50 perc

– tengelyferdesége: 3,1°

– átlagos naptávolsága: 778 300 000 km = 5,20 CSE = 43,5 fényperc

– a Nap körüli ellipszis pályájának lapultsága: 0,0484

– a Nap körüli keringési ideje: 11,86 év

Az Ió

Ió:

– a Jupitertől való átlagos távolsága:
421 800 km

– keringési periódusa: 1,77 nap

– átmérője: 3642,6 km (a Földének 0,286-szerese)

– tömege: 8,9319 · 10²² kg

– átlagos sűrűsége: 3,53 g/cm³

– felszíni gravitációja: 0,183 földi g

Az Europa

Europa:

– a Jupitertől való átlagos távolsága:
671 100 km

– keringési periódusa: 3,55 nap

– átmérője: 3121,6 km (a Földének 0,245-szerese)

– tömege: 4,80 · 10²² kg

– átlagos sűrűsége: 3,01 g/cm³

– felszíni gravitációja: 0,134 földi g

A Ganümédész

Ganümédész:

– a Jupitertől való átlagos távolsága: 1 070 400 km

– keringési periódusa: 7,16 nap

– átmérője: 5262 km (a Földének 0,413-szerese)

– tömege: 1,48 · 10²³ kg

– átlagos sűrűsége: 1,94 g/cm³

– felszíni gravitációja: 0,146 földi g

A Kallisztó

Kallisztó:

– a Jupitertől való átlagos távolsága: 1 882 700 km

– keringési periódusa: 16,69 nap

– átmérője: 4820,6 km (a Földének 0,378-szerese)

– tömege: 1,08 · 10²³ kg

– átlagos sűrűsége: 1,83 g/cm³

– felszíni gravitációja: 0,126 földi g

A Jupiter metszete

  • légkör - 1000 km vastag légkörrel rendelkezik.
  • folyékony hidrogénréteg - A hidrogénréteg folyamatosan alakul át légneműből folyékonnyá.
  • fémes hidrogénréteg - Hozzávetőlegesen 52 000 km vastagságú fémes hidrogénréteg veszi körül a magot.
  • mag - Valószínűleg szilárd belső maggal rendelkezik, amely tizenkétszeres földtömegű lehet.

A Jupiter pályája

  • Jupiter
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 778 300 000 km
  • keringési ideje: 11,86 év
  • a Jupiter keringési pályája

Animáció

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • a Jupiter forgástengelye
  • a Jupiter keringési síkjára merőleges vonal
  • a Jupiter keringési síkja
  • a Jupiter pályája a Nap körül
  • a Jupiter egyenlítője
  • 3,13°
  • gyűrűrendszer
  • légkör - 1000 km vastag légkörrel rendelkezik.
  • folyékony hidrogénréteg - A hidrogénréteg folyamatosan alakul át légneműből folyékonnyá.
  • fémes hidrogénréteg - Hozzávetőlegesen 52 000 km vastagságú fémes hidrogénréteg veszi körül a magot.
  • mag - Valószínűleg szilárd belső maggal rendelkezik, amely tizenkétszeres földtömegű lehet.
  • Jupiter
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 778 300 000 km
  • keringési ideje: 11,86 év
  • a Jupiter keringési pályája

Narráció

A Jupiter – a Napot és a Holdat leszámítva – a Vénusz utáni legfényesebb égitest. Nevét a római mitológia főistenéről kapta, aki az ég, a nappali világosság, a vihar istene, az istenek királya, akit a görög Zeusszal azonosítottak. Zeusz a görög mitológiában a legfelsőbb istenség, az istenek és emberek ura, az olümposzi isteni család feje; nevének jelentése „fényes égbolt”.

Távcsővel először 1610-ben Galilei vizsgálta, aki felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját, melyeket azóta felfedezőjük tiszteletére Galilei-féle holdaknak neveznek.

A Jupitert először 1973-ban a Pioneer–10 űrszonda látogatta meg. A Jupitert rendszeresen vizsgálja a Hubble-űrtávcső is. 1995-ben egy légköri szonda indult el a Galileóról, belépett a bolygó légkörébe. 150 km mélyen hatolt be a légkörbe, 57 percen keresztül adatokat gyűjtött és küldött, mielőtt a 22 atmoszféra nyomás és 153 °C hőmérséklet hatására tönkrement.

A Jupiter a Naptól számított ötödik, a Földtől a második bolygó, egyben a legközelebbi külső bolygó. A Naprendszer legnagyobb bolygója, átmérője 142 984 km. Tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Jupiter az óriásbolygók családjába tartozik, nem rendelkezik szilárd felszínnel. Átlagos sűrűsége kicsi, 1,33 g/cm³. A látható gomolygó felhőréteg alatt kb. 1000 km vastagságú hidrogénben gazdag légkör van, lejjebb pedig, ahol a nyomás a földiének a milliószorosát is eléri, a folyékony molekuláris hidrogén 25 000 km mély óceánja lehet a modellek szerint. Légköre hidrogénből (90%) és héliumból áll, de nyomokban van benne metán, ammónia és vízgőz is. A különböző színű sávokban eltérő sebességgel fújnak a szelek, ami örvényeket kelt. Ilyen pl. a Nagy Vörös Folt, egy hatalmas anticiklon (a Föld beleférne), amit már 300 éve is megfigyeltek. Az utóbbi években több üstökös és kisbolygó is becsapódott a Jupiterbe. Ezek robbanási nyomának megfigyeléséből a légkörében lévő körülményekre lehetett következtetni.

A bolygók közül a Jupiter forog a leggyorsabban a tengelye körül. A Jupiter erős mágneses térrel rendelkezik, amely tízszerese a Föld felszínén mértnek. A mágneses tengely és a forgástengely 10 fokos szöget zár be. A Hubble-űrtávcső felvételein időnként sarki fény is látható. A Jupiter a Naptól kapott hőmennyiség mintegy kétszeresét bocsátja ki a világűrbe infravörös sugárzással, amit valószínűleg a lassú összehúzódása során felszabaduló helyzeti energia magyarázhat. Hőmérséklete a centrumban kb. 26 000 K.

Sötét porszemcsékből álló gyűrűrendszere van, melynek vastagsága 30 km-nél kisebb. A Jupiter holdjait Zeusz életében szereplő személyekről nevezték el. A négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezzük, melyek a következők: , Ganümédész, Európé, Kallisztó. A Jupiter egyenlítői síkjában, majdnem kör alakú pályán keringenek. A Galilei-holdak felszínéről részletes képeket először a Voyager-szondák küldtek.

Az igen erős vulkanikus aktivitást mutat, felszínén változatos struktúrák (kalderák, hegyek, olvadt ként tartalmazó tavak) találhatók. Az Ió elsődlegesen kőzetekből áll, így anyagát tekintve hasonlít a Föld-típusú bolygókhoz.

Az Europa holdat vastag, sima jégpáncél borítja, melyet repedések tarkítanak. Igen valószínű, hogy a jégréteg alatt folyékony óceán található, melyet szintén az árapályjelenség által generált hő tart folyékony állapotban. Felépítésében és anyagi összetételében hasonlít a Föld típusú bolygókhoz.

A Ganümédész a Naprendszer legnagyobb holdja. Átmérője kissé nagyobb, mint a Merkúré, de tömege csak fele akkora. A hold felszínén sötét, kráterekkel borított, valamint kissé fiatalabb, világos, tektonikus aktivitásra utaló területek váltakoznak. A Ganümédész kérge jégből áll.

A Kallisztó belsejében nincsenek élesen elkülönülő rétegek. A Galileo-szonda adatai szerint anyaga 40%-ban jeget, 60%-ban kőzetet, illetve vasat tartalmaz. A Naprendszerben a Kallisztónak van a legöregebb felszíne, mely az elmúlt 4 milliárd év alatt csak igen keveset változott.

Kapcsolódó extrák

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Galileo Galilei műhelye

Galileo Galilei nagyszerű ismeretekkel gazdagította a fizika és a csillagászat tudományát.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

Üstökösök

Az üstökösök a Nap körül keringő látványos égitestek.

Kosárba helyezve!