A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Holdra szállás: 1969. július 20.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

Földrajz

Címkék

Hold, holdraszállás, Neil Armstrong, Apollo-11, Buzz Aldrin, Michael Collins, holdkomp, Saturn V rakéta, Cape Canaveral, Richard Nixon, holdkőzet, csillagászat, űrkutatás, bolygó, Föld, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik évben lépett először ember\na Holdra?
  • Hol landolt a holdkomp?
  • Mennyi ideig tartott az Apollo-11 küldetés?
  • Mennyi időt töltöttt Aldrin és Armstrong a Holdon?
  • Az Apollo–11 küldetése során hány ember lépett a Holdra?
  • Miért nem látszanak a csillagok az Apollo–11 küldetés során készült fotókon?
  • Hány alkalommal járt ember\na Holdon?
  • Mi volt Aldrin első mondata a Holdra lépést követően?
  • Mi volt Armstrong első mondata\na Holdra lépést követően?
  • Melyik ország küldött embert\na Holdra?
  • Melyik küldetés során lépett először ember a Holdra?
  • Ki volt az első ember, aki a Holdra lépett?
  • Az Egyesült Államok melyik elnöke hirdette meg az Apollo-programot?
  • A Föld és a Hold gravitációs térerősségének aránya?
  • Miért közlekedhettek a Holdon szökdelve az űrhajósok?
  • Aldrin egy fóliát állított fel a Holdon. Mit vizsgáltak ezzel?
  • Mit hoztak haza az űrhajósok\na Holdról?
  • Az első emberi lábnyomok ma is látszanak a Holdon.\nMiért?
  • Miért kell a holdséta közben űrruhát viselni?
  • A Földön miért nem kell\nűrruhát viselnünk?
  • Igaz-e az állítás?\nA visszatérés után az Apollo–11 legénységét karanténba zárták.
  • Igaz-e az állítás?\nAldrin és Armstrong a Holdról beszélgetést folytattak Nixon elnökkel.
  • Igaz-e az állítás?\nAldrin és Armstrong a Holdról beszélgetést folytattak Kennedy elnökkel.
  • Igaz-e az állítás?\nAz Apollo–11 legénysége 3 főből állt.
  • Igaz-e az állítás?\nAz Apollo–11 legénységének minden tagja a Holdra lépett.
  • Igaz-e az állítás?\nA holdkomp a Hold körül keringő parancsnoki egységhez kapcsolódott.
  • Igaz-e az állítás?\nA Hold felszínére a parancsnoki egység szállította az űrhajósokat.
  • Igaz-e az állítás?\nArmstrong nem lépett a Holdra, hanem a Hold körül keringő parancsnoki egységben maradt.
  • Igaz-e az állítás?\nAldrin nem lépett a Holdra, hanem a Hold körül keringő parancsnoki egységben maradt.
  • Igaz-e az állítás?\nCollins nem lépett a Holdra, hanem a Hold körül keringő parancsnoki egységben maradt.
  • Igaz-e az állítás?\nAz Apollo–11 legénységét Collins, Armstrong és Aldrin alkották.
  • Igaz-e az állítás?\nGagarin nem lépett a Holdra.

Jelenetek

Az indítóállvány

Cape Canaveral, Kennedy űrközpont 39-A indítóállása az 1-es számú indítótoronnyal. Kilövésre kész az Apollo–11 űrhajó a Saturn V rakétával.

Legénység 3 fő:
Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins

A Holdra szállás

Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között kibontakozó hidegháborús versengés egyik fontos eleme az űrverseny volt. A két szuperhatalom igyekezett e tekintetben is megelőzni a másikat. John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök ennek szellemében hirdette meg 1961-ben az „Apollo” névre keresztelt holdra szállási programot. Az Apollo-program ötödik, űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt. A kilövésre a Cape Canaveralen levő Kennedy Űrközpont 39-A indítóállásában került sor 1969. július 16-án.

A három fokozatú Saturn V típusú rakétával történő fellövés során az Apollo–11 űrhajó fedélzetén három fős legénység tartózkodott: Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins.

Az utazás első lépcsőjeként az űrhajó Föld körüli pályára állt. Másfél fordulatnyi idő után elindultak a Hold felé. Ez a szakasz három napig tartott. Az égitest sikeres megközelítése után Hold körüli pályára álltak. Az űrhajó összesen 30 keringést hajtott végre.

A leszállási folyamat első lépéseként „felélesztették” a holdkompot, melyet a 13. keringés során leválasztottak a parancsnoki űrhajóról. A problémamentes leszállás végül 1969. július 20-án történt, az előre kijelölt leszállóhelyen, a Nyugalom tengerén.„ „Houston, itt a Nyugalom Bázis. A sas leszállt.”

Hat órával a landolás után kinyílt a holdkomp ajtaja, és 1969. július 21-én Armstrong és az őt követő Aldrin a Hold felszínére lépett.„ „Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”” Armstrong kihelyezte a kamerát, majd fényképeket készített a felszínről. Ezalatt Aldrin folyamatos járkálással és ugrásokkal a mozgást tanulmányozta. Ezt követően kihelyezték a magukkal vitt műszereket és tárgyakat, köztük az amerikai lobogót is. Mintákat vettek, méréseket végeztek, és még az elnökkel, Richard Nixonnal is rádióbeszélgetést folytattak.

A munka után visszaültek a holdkompba, majd felszálltak. Később sikeresen dokkoltak a Collins által irányított űrhajóval. A 30. keringés után elhagyták a Hold körüli pályát, és visszaindultak a Földre. Az emberi történelem egyik legjelentősebb eseményének főszereplői 1969. július 24-én landoltak a Csendes-óceánban.

Saturn V rakéta

  • harmadik fokozat
  • második fokozat
  • első fokozat
  • mentőrakéta
  • Apollo–11 űrhajó
  • holdkomp
  • cseppfolyós hidrogén
  • cseppfolyós oxigén
  • J–2 hajtómű (1 db)
  • J–2 hajtómű (5 db)
  • RP–1 tartály (768 000 liter kerozin)
  • F–1 hajtómű (5 db)

Holdirányú manőver

  • alacsony földkörüli pálya
  • holdirányú gyújtás
  • holdirányú pálya
  • Apollo–11
  • 3 nap utazás
  • Hold körüli pálya
  • Hold
  • Föld

A Hold körül

  • parancsnoki egység
  • műszaki egység
  • holdkomp

A Hold felszínén

  • holdkomp
  • amerikai zászló
  • holdkőzet- mintavevő
  • passzív szeizmométer
  • kamera
  • lézertükör

„Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt.” A Hold felszínére először ember 1969. július 21-én lépett Neil Armstrong személyében. „Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.” – így hangzott az első Holdra lépő ember híressé vált mondata. „Varázslatos sivárság!” – így írta le a látványt Buzz Aldrin űrhajós, aki másodikként lépett a Holdra.

Narráció

Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között kibontakozó hidegháborús versengés egyik fontos eleme az űrverseny volt. A két szuperhatalom igyekezett e tekintetben is megelőzni a másikat. John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök ennek szellemében hirdette meg 1961-ben az „Apollo” névre keresztelt holdra szállási programot. Az Apollo-program ötödik, űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt. A kilövésre a Cape Canaveralen levő Kennedy Űrközpont 39-A indítóállásában került sor 1969. július 16-án.

A három fokozatú Saturn V típusú rakétával történő fellövés során az Apollo–11 űrhajó fedélzetén három fős legénység tartózkodott: Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins.

Az utazás első lépcsőjeként az űrhajó Föld körüli pályára állt. Másfél fordulatnyi idő után elindultak a Hold felé. Ez a szakasz három napig tartott. Az égitest sikeres megközelítése után Hold körüli pályára álltak. Az űrhajó összesen 30 keringést hajtott végre.

A leszállási folyamat első lépéseként „felélesztették” a holdkompot, melyet a 13. keringés során leválasztottak a parancsnoki űrhajóról. A problémamentes leszállás végül 1969. július 20-án történt, az előre kijelölt leszállóhelyen, a Nyugalom tengerén.„ „Houston, itt a Nyugalom Bázis. A sas leszállt.”

Hat órával a landolás után kinyílt a holdkomp ajtaja, és 1969. július 21-én Armstrong és az őt követő Aldrin a Hold felszínére lépett.„ „Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”” Armstrong kihelyezte a kamerát, majd fényképeket készített a felszínről. Ezalatt Aldrin folyamatos járkálással és ugrásokkal a mozgást tanulmányozta. Ezt követően kihelyezték a magukkal vitt műszereket és tárgyakat, köztük az amerikai lobogót is. Mintákat vettek, méréseket végeztek, és még az elnökkel, Richard Nixonnal is rádióbeszélgetést folytattak.

A munka után visszaültek a holdkompba, majd felszálltak. Később sikeresen dokkoltak a Collins által irányított űrhajóval. A 30. keringés után elhagyták a Hold körüli pályát, és visszaindultak a Földre. Az emberi történelem egyik legjelentősebb eseményének főszereplői 1969. július 24-én landoltak a Csendes-óceánban.

Kapcsolódó extrák

Fejlett észak, fejlődő dél

Az északi és a déli félgömb társadalmi-gazdasági különbségei között hatalmas a szakadék. Ennek ...

Atlétikapálya

A „sportok királynőjének” pályája számos versenyszám lebonyolítására alkalmas.

A császárok városa

Kávé, Sacher torta, fiákerek, udvari pompa. Mi más lehetne úticélunk, mint a legélhetőbb...

Kőolaj-finomítás

A kőolajból lepárlással különböző termékeket, pl. gázolajat, benzint, kenőolajakat...

Meteorológiai eszközök (középfok)

Az animáció bemutatja a légköri jelenségek vizsgálatát szolgáló eszközöket.

A korfa

A korfa egy adott ország népességének kor és nemek szerinti megoszlását szemlélteti.

A légiközlekedés

Napjainkban a légi közlekedés vált az egyik leggyorsabb és leggazdaságosabb utazási módok közé.

Egyezzünk meg, hol találkozunk!

Megtapasztalhatod, hányféle adat szükséges a pontos helymeghatározáshoz.

Kosárba helyezve!