Biológia 7.

You view the following content with FREE access. If you want to access to all contents of the page please register or log in and purchase a licence or enter a code from a printed textbook.
A barnamoszatok telepes teste gyökér-, szár- és levélszerű részekre tagolódik

A barnamoszatok telepes teste gyökér-, szár- és levélszerű részekre tagolódik

A parton és a partközelben
A kedvező életfeltételek miatt a sekély tengerek élővilága rendkívül változatos. A szárazföldről érkező folyók sok tápanyagot szállítanak ide, a napfény a tengerfenékig hatol. A gazdag növényvilág bőséges táplálékot és búvóhelyet kínál az állatoknak. A víz szüntelen mozgásban van. Az élőlények aszerint rendeződnek, milyen mértékben viselik el, hogy szárazra kerüljenek.
A barnamoszatok mely jellegzetes részét ismered fel a képen?

A barnamoszatok mely jellegzetes részét ismered fel a képen?

„Moszaterdők” a tengerekben
A vízzel borított sziklás partokon és a nyílt vizekben egyaránt élnek a barnamoszatok*. A mérsékelt övi és a hideg tengerekben gyakran erdőszerű állományt alkotnak. Változatos formájú, telepes testükön gyakran gyökér-, szár- és levélszerű részeket különítünk el. Közöttük találjuk a Föld legnagyobb élőlényeként ismert óriás barnamoszatot, amelynek hosszúsága elérheti a 300–400 métert is. Testét számtalan levegővel telt hólyag emeli a víz színére.
A tenger életközösségében és az emberek életében egyaránt fontos szerepet töltenek be. Élőhelyükön táplálékot és búvóhelyet biztosítanak az állatoknak. A tengerparti népek trágyaként és takarmányként hasznosítják a barnamoszatok viharos szélben szétszaggatott, partra vetett tömegeit.
Mosdószivacs. Honnan kapta az élőlény a nevét?

Mosdószivacs.
Honnan kapta az élőlény a nevét?

Élet a köveken
A sziklás partokon élő állatokat is próbára teszi a szakadatlan hul lámverés. Egy részük kövek alatt, repedésekben talál menedéket, mások szorosan rögzülnek az aljzathoz.
A sziklás aljzathoz tapadva változatos alakú és színű szivacsok* élnek. Közülük a mosdószivacs a legismertebb. Főként a meleg tengerek 10–100 méteres mélységeiben találunk rájuk. Barna színű állattelepét* sok-sok egyed alkotja. Nagysága néhány cm-től 1–2 m-ig is terjedhet.
A szivacs testfelépítése. Ismertesd az ábra alapján a szivacsok táplálkozását!

A szivacs testfelépítése.
Ismertesd az ábra alapján a szivacsok táplálkozását!

Testüket szarufonalak szilárdítják. Szervezetükben szüntelenül áramlik a víz. Az egyedek testfelületének apró nyílásain – a likacsokon* – keresztül a víz a szivacsfal kamráiba* jut.
Itt találjuk a galléros ostoros sejteket*, melyek felveszik a táplálékul szolgáló parányi élőlényeket és szerves törmelékeket. A salakanyag a vízzel együtt az űrbélen át a kivezető nyíláson* távozik. Szaporodásuk során a keletkezett utódok többnyire összeköttetésben maradnak az anyaállat testével és egymással. A kivezető nyílások száma elárulja a szivacstelepet alkotó egyedek számát.
Elhalt telepeit régóta használják mosdásra, tisztogatásra. Helyenként túlzott mértékű gyűjtése veszélyezteti a faj fennmaradását.
Miről ismerhető fel az ezüstsirály?

Miről ismerhető fel az ezüstsirály?

Tengerparti madarak
A tengerparti sziklaszirteken milliószám gyűlnek össze a madarak. A sirályok általában a csúcsot választják, míg a kárókatonák inkább a sziklák tövében tanyáznak. A közönséges kárókatona fekete színű, lúd nagyságú madár. Az ezüstsirály feleakkora, tollruhája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete.
A két madár szervezeti felépítése és életmódja sok hasonlóságot mutat. Nagy szárnyaikkal kitűnően repülnek, úszólábaikkal jól úsznak.
Kárókatona (más néven kormorán)

Kárókatona (más néven kormorán)

Leginkább halakkal táplálkoznak, s azokat kampós végű csőrükkel ragadják meg. Míg az ezüstsirály zuhanórepüléssel kapja ki a halat a vízből, addig a kárókatona a víz alá bukik táplálékáért. Merüléskor szárnyát a testéhez szorítja, lábával erőteljesen csapkod, miközben farkával kormányoz. Zsákmányát a víz fölött fogyasztja el. A halászat végeztével gyakran látni, amint kiterjesztett szárnyakkal gubbaszt, szárítgatja átnedvesedett tollait.
Az ezüstsirály és a kárókatona egyaránt telepekben költ. Hevenyészett fészkeikben többnyire 3 tojást láthatunk. A fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz.
Egyes korallokból ékszereket, másokból dísztárgyakat készítenek. A kíméletlen pusztítás miatt néhány fajuk már csak szórványosan fordul elő a Földközi-tengerben

Egyes korallokból ékszereket, másokból dísztárgyakat készítenek. A kíméletlen pusztítás miatt néhány fajuk már csak szórványosan fordul elő a Földközi-tengerben

Nemcsak a tengerpartokon találkozhatunk velük, hanem a szárazföld belsejében is. A közönséges kárókatona tavasztól őszig hazánk mocsaras területein, ártéri erdőiben is fészkel. Az ezüstsirály kisebb-nagyobb számban Magyarországon is előfordul. A szántóföldeken elhullott magvakat, a városokban szeméttelepeken hulladékot fogyaszt.
A turizmus veszélyei
A tengerpartok élővilágát, természeti szépségeit nagyban fenyegeti a turisták áradata. A nyári hónapokban a tengerpartok lakossága megsokszorozódik. Mindez nagyobb környezeti terhelést, több szennyezőanyagot jelent.
Jacques-Yves Cousteau (1910–1997) életét a tenger kutatásának szentelte. Keress információkat róla az interneten!

Jacques-Yves Cousteau (1910–1997) életét a tenger kutatásának szentelte.
Keress információkat róla az interneten!

Komoly veszélyt jelent a védett növény- és állatfajok gyűjtése is. Ez a gyűjtőszenvedély nagyban hozzájárult egy-egy élőlény megritkulásához, kipusztulásához.
Ahhoz, hogy a környezeti károk csökkenthetők legyenek, a turisták számának korlátozásán túl rendkívül fontos a felvilágosító munka, mellyel az ember környezetre veszélyes szokásait próbálják megváltoztatni. Legtömörebben az alábbi kérés fejezi ki, hogyan kell viselkednünk a természetben:
„Kérlek:
ne vigyél el semmit, csak a fotóidat,
ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat,
ne ölj meg semmit, csak az idődet!”
  ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
Sziklákon, cölöpökön, kikötők falán tömegesen fordul elő a Földközi-tengeren az ehető kékkagyló. Húsa Dél- és Nyugat-Európában kedvelt csemege

Sziklákon, cölöpökön, kikötők falán tömegesen fordul elő a Földközi-tengeren az ehető kékkagyló. Húsa Dél- és Nyugat-Európában kedvelt csemege

1.
Ismertesd a mosdószivacs testfelépítését!
2.
Hogyan táplálkozik a mosdószivacs?
3.
Miről ismerhető fel a kárókatona és az ezüstsirály?
4.
Melyek a két madár szervezeti felépítésének különbségei?
5.
Milyen veszélyeket jelent a tenger élővilágára a turizmus? Mit tehetsz a tengeri élővilág védelméért?
  GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1.
Miért előnyös a tenger állandó hullámzása a tengerparton helyhez kötötten élő állatok számára?
  KISÉRLETEZZ! VIZSGÁLÓDJ!
1.
Készíts kiállítást! Mutasd be a tenger élővilágának veszélyeztetettségét!
Extras related to the lesson

Sponge

The most ancient group of animals, they live underwater, lack real tissues and body symmetry.

Heringsirály

Az európai tengerpartok egyik jellemző sirályfaja.

Pearls

Certain molluscs produce pearls in order to protect themselves from parasites or debris. Pearls...

Sponge

Sponge with calcium carbonate skeletons

European herring gull

Heringsirály

Cormorant

Pearls

Added to your cart.